Kereső toggle

A fekete tehén titka

Érvelési hibák a csodaszermarketingben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Általában meggondolatlanságból vagy családi viták hevében ejtünk érvelési hibákat, ugyanakkor némelyek szándékosan is alkalmazzák ezeket a technikákat, hogy hallgatóságukat látszólagos igazságokkal megtévesszék. A teljesség igénye nélkül lássunk néhány érvelési hibát a csodapirulák világából.

Az érvelési hibák a kijelentésekben, magyarázatokban, logikai következtetésekben rejlő olyan hamisságok, melyek érvénytelenítik az állításokat akkor is, ha azok tartalmaznak igazságokat. Olyan hibákról van szó, melyek magában az érvelés logikai láncolatában rejlenek.

Tekintélyre hivatkozás

„Szakemberek szerint a betegségeket a szervezetben felhalmozódó méreganyagok okozzák.” „Francia kutatók kimutatták, hogy a noni fájdalomcsillapító hatása eléri a morfium erősségének 70 százalékát” – csupán két példa arra, milyen homályos utalásokkal próbálnak egyesek tudományos színezetet adni állításaiknak. Néhány dolgot érdemes azonban megfontolni ilyenkor:

1) Létezik-e az adott tudós egyáltalán (bár egyes szerzők és forgalmazók annyira sem erőltetik meg magukat, hogy neveket írjanak hivatkozási alapul). Nem ritka, hogy a személy nem is létezik, vagy létezik ugyan, de a tudomány világában teljesen ismeretlen név, nincs említésre méltó publikációja.

2) Valós személy is tévedhet, vagy eshet a mazsolázgatás típusú érvelési hibába, valamint ismert jelenség az úgynevezett Nobel-betegség, amikor valaha Nobel-díjat kapott tudósok áltudományos tanokhoz adják a nevüket.

3) Lehetséges, hogy a tudós létezik/létezett, hiteles is, csak éppen sosem mondott olyasmit, amit a szájába adnak.

Ha tekintélyre hivatkozást látunk, mint egyetlen érvet, járjunk utána, hogy a személy létezik-e, mit mondanak a témáról más tekintélyek, és mit mondanak a nagy számok alapján készült statisztikák.

Mazsolázgatás

Előfordul, hogy egy termék weboldalán feltüntetnek bizonyos tudományos kutatásokat, melyek alátámasztják a termék hatásosságát, de gondosan elhallgatják azokat, amelyek cáfolják azt, sőt akár a termék káros hatásaira hívják fel a figyelmet. „Állításodat önkényesen, a cél érdekében összeválogatott vagy túlságosan leszűkített mintahalmazzal próbáltad meg igazolni, amikből a számodra nem kedvező vagy a következtetésednek ellentmondó elemeket eleve kizártad” – fogalmazza meg a hiba lényegét A te érvelési hibád című weboldal.

Kutatóként nem nehéz úgy manipulálni a vizsgált csoport összetételét vagy a vizsgálat menetét, hogy az előfeltevésünk beigazolódjon. Elvégre ciki olyasmit közölni, hogy az előfeltevés nem jött be. Pedig az effajta közlésekkel is gazdagodna a tudomány. Többek közt a mazsolázgatás kiküszöbölése érdekében találták ki az áttekintő szemléket. Az ilyen, úgynevezett metaanalízis során független szakemberek az adott témában megjelent összes, akár egymásnak ellentmondó kutatást átnézik, minőségük szerint megvizsgálják őket, és az egész alapján vonnak le következtetéseket. Az áttekintő szemléket nagyüzemben végző Cochrane Együttműködés szakembereinek például elég lesújtó véleményük van arról, ahogyan kutatók az aloe vera sebgyógyító hatását vizsgálták (rosszul előkészített, gyenge minőségű kísérletek voltak), és állásfoglalásuk szerint a barackmag-kivonat (B17 vitamin) sem gyógyítja a rákot.

Anekdotikus érvelés

Jolika egy regionális hirdetési újság hasábjain állítja, hogy egy fantasztikus méregtelenítő kapszula hatására fittebb, mint valaha. Tehát – vonja le a következtetést a hirdető – a terméktől garantáltan fittebbek leszünk, mint valaha (hogy hajmeresztőbb ígéreteket most ne is említsünk).

Az anekdotikus érvelés során saját példánkon, vagy mások elszigetelt, esetleg csak hallomásból ismert beszámolóin keresztül próbáljuk meg igazolni általános érvényűnek szánt állításunkat.

Bár a tapasztalatok rendkívül fontosak lehetnek egy állítás igazságának eldöntésében, önmagukban  nem bírnak általános bizonyító erővel.

Bizonyára sokan ismerik azt a viccet, amikor a matematikus, a fizikus meg a mérnök utazik a vonaton Belgiumban, és meglátnak egy tehenet legelészni.

A mérnök felkiált:

– Nahát, Belgiumban feketék a tehenek!

Mire a fizikus kijavítja:

– Annyit állíthatunk, hogy Belgiumban van egy fekete tehén.

Erre a matematikus:

– Annyit állíthatunk, hogy Belgiumban van legalább egy olyan tehén, amelynek a felénk eső oldala fekete…

Azaz: egy pozitív élménybeszámoló egy reklámújság hasábjain csupán annyit jelent, hogy van legalább egy ember, aki valamiért azt állítja, hogy az adott szertől fittebb mint valaha.

Ha tehát olyat hallunk, hogy „nekem bevált a borostyán-nyaklánc/talpreflexológia/noni dzsúz”, érdemes megint csak megnézni a Cochrane Együttműködés eredményeit: van-e meggyőző bizonyíték nagy számú beteget vizsgáló és kontrollcsoportot is alkalmazó vizsgálatokban.

A másik probléma az anekdotákkal kapcsolatban, hogy szájról szájra terjednek, és bár igazak lehettek valamikor, időközben módosulnak, esetleg lemarad a sztori egyik fele, az eredeti verziót pedig nem áll módunkban ellenőrizni.

Hamis okozat

Ahogyan az organikus (bio) élelmiszerek népszerűsége nőtt az utóbbi években, úgy növekedett az autizmus gyakorisága. Állítható ez alapján, hogy a bioélelmiszer okozza az autizmust? Természetesen nem! Az, hogy két dolog változásai vagy előfordulásai egybeesnek, nem jelenti azt, hogy egyik a másikat okozza. Az ok-okozati összefüggést mindig bizonyítani kell a mechanizmus feltárásával.

„X terméket használtam és meggyógyultam a rákból! Azóta abbahagytam a kemoterápiát, és jól vagyok! Használja Ön is X terméket!  –  ujjong a hirdetés főhőse, az olvasó pedig elsiklik a tény fölött, hogy történt kemoterápia. Ebben az esetben a hatást két párhuzamosan zajló folyamat közül az egyiknek tulajdonítjuk – hamisan. Ugyanez fordul elő, amikor valaki azt gondolja, hogy a megfázásából az orvostól kikönyörgött antibiotikum miatt gyógyult meg öt nap alatt. Holott az antibiotikum nem hat a megfázást okozó vírusokra, a betegség magától zajlott le.

Kutatók is könnyen eshetnek a hamis okozat hibájába, amikor nem illesztik megfelelően a vizsgált csoport és a kontrollcsoport tulajdonságait: ha például az egyik csoport fiatalabb, akkor természetes, hogy jobb eredményeket fogunk kapni náluk, de ez nem a vizsgált gyógyszernek, hanem az életkoruknak köszönhető. Hétköznapi példával élve: a kontrollcsoporton alkalmazott szer a „hagyományos mosópor”. Ugyanolyan ruhán, ugyanolyan szennyeződésen mutatjuk be a tisztító hatást, csak a két mosópor más. Nem hasonlítható össze a paradicsomfolt eltávolítása piros és fehér ruhán.

A média sajnos előszeretettel alkalmazza vagy veszi át az érvelési hibákat, így egészen biztosan találunk további példákat a terelésre, a hamis dilemmára, a hamis kompozícióra és az a.te.ervelesi.hibad.hu oldalon felsorolt többi klasszikusra is, ha nyitott szemmel járunk.

Olvasson tovább: