Kereső toggle

Palánták csúcstalálkozója

Iskolai tankert és kiskertész-avatás Bálint gazdával

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyedülálló tankertet avattak a 16. kerületi Bornemisza Péter iskolában, melynek fővédnöke személyesen Bálint György, Magyarország örökifjú kertészmérnöke. „Ezzel az iskolakerttel nem újat kreálunk, hanem egy művelési hagyományt újítunk fel. Ez még nagyobb öröm, és szívesen vettem részt benne” – mondja Bálint gazda. „Nemzedékeink mindinkább elidegenednek a kerti vagy akár a kézműves tevékenységektől. A kertművelés azonban visszavezet minket olyan ismeretekhez, melyek a nevelésben elengedhetetlenek” – emeli ki Horváth András iskolaigazgató.

A Föld napját követő reggel napsütéses április köszönti a felpezsdült és népes iskolaudvart, a tankert avatására egybegyűlik az iskola apraja-nagyja. Dr. Bálint György szakmai álláspontja szerint a négy-hatesztendős kor szinte kihagyhatatlanul a legalkalmasabb arra, hogy a gyerekeket rászoktassák a szülők és nevelők az aktív cselekvésre, melyhez már egy kis kerti parcella kellő kibontakozást adhat. A médiakertész nem győzi hangsúlyozni ismeretterjesztő tevékenysége során, milyen fontos ezután – mikor a gyerek iskoláskorúvá érik –, hogy ismereteit és gyakorlati tudását rendszerezett formában, iskolakerti viszonyok között mélyítse. Hazai átlagban sajnos igen kevés iskolának van ehhez alkalmas kertje, melyet foglalkozásokhoz illesztetten építenek és ültetnek ki, holott a kultúrában nagy hagyománya van a kert és az oktatás ötvözésének.

„Az iskolai tankert ötlete egy éve merült fel, az iskolakörnyezet, az udvar rendezésének kapcsán. Megfogalmazódott, hogy az iskolakertet, a gyerekek mozgásterét olyan módon fejlesszük több funkciót elhelyezve, ami az oktatáshoz sokrétűen kapcsolódik, s lehetőséget ad a gyerekek szabadtéri, kerti foglalkoztatására is” – ismerteti Horváth András a kezdeteket. „Az iskolakert nyújtotta ökológiai szemléletű képzés az oktatási programba komplexen beillesztve halad, mind a nyolc általános évfolyam számára. A kertészkedés a környezetismeret, természetismeret, biológia, technika, pénzügyi-gazdasági tantárgyakkal összehangoltan zajlik, a foglalkozások egymásra is épülnek: így a főzés-háztartás óra keretében el is fogyasztják a gyerekek, amit közös erővel megtermelnek. Mindez a Nemzeti Alaptanterv (NAT) már meglévő elemeihez illesztve történik. Viszont nem elvontan, hanem a gyerekekhez közel állóan, gyakorlatiasan megvalósítva” – hangsúlyozza a Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola (BPG) igazgatója.

Az iskolakerti fejlesztéseket EU-s pályázatok is segítik – ám jobbára a konvergencia régióban. Így a színvonalas megvalósítás önerőből, a szülők támogatásával tudott végbemenni. Az iskolakert-fejlesztéseket átfogó oktatáspolitikai szándék erősíti, ugyanakkor az iskolák helyzete országszerte más és más. Vidéki intézmények esetén a tanulók családja nagyobb arányban rendelkezik kiskerttel, háztáji termelésre alkalmas területtel, szemben a fővárosi iskolák többségével.

Az Iskolakert program jelentőségét éppen a nagyvárosi közegben látják. Fontosnak tartják, hogy budapesti tanulók is elsajátítsanak alap kertészeti gyakorlatokat, kertépítő technikákat. „Mindeközben természetesen tudomásul veszünk bizonyos korunk adta sajátosságokat, és üdvözöljük a technikai fejlődésnek az emberi életet segítő hatásait” – fogalmaz Horváth András, majd rávilágít az iskola nézetére és működési elvére is: „A BPG-ben megpróbálunk az evangélium, a Szentírás szellemében nevelni: a bibliai beszámoló szerint az első ember kertész is volt, Jézus példázatai pedig rendre a kézművesség és a mezőgazdaság területeihez fűződnek. Az ember a lényegétől nem szakadhat el. Akkor is, ha a tanulók nem mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek lesznek, de foglalkozásukban, vállalkozásukban mégis kulcsfontosságú, ha bizonyos folyamatokra életük korai szakaszában ráláthatnak, mint például arra is: hogyan lesz az elvetett magból termés.”

„Az iskolák oldaláról nem szükséges külön tantervet fejleszteni az iskolakerttel kapcsolatosan, hiszen a NAT magában foglalja a főbb elemeket. Viszont a tanterv gyakorlatba ültetése az iskolák feladata. A BPG Újszász utcai tagintézményében 750 diák tanul, de a másik budapesti iskolánkban is tervezzük a tankert indítását, valamint máris öt további iskola jelezte, hogy bekapcsolódnak a programba” – tájékoztatott a következő lépésekről Horváth András. Szándékaik között szerepel, hogy a BPG és a programba bekacsolódó iskolák tapasztalatait összegezzék, és a NAT irányelveire fűzve olyan tananyagjavaslatot állítsanak elő, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumával is megosztható, és oktatáspolitikai téren gyakorlati segítség lehet. Egy ilyen kidolgozott és tesztelt tematikus iskolakertprogram már képes bármely iskolatankert fejlesztési terveit a gyakorlatban is elősegíteni.

A tankertet kivitelező Nádland Kft. vezetője, Lukács József a Heteknek válaszolva elmondja, hogy a munka egyik fő szépségét az adta, hogy napi szinten Gyuri bácsival együtt dolgozhattak. A munkálatokat koordináló Lukács István apró kellemetlenségként említette, hogy már február elején, még a téli fagyok idején kezdték el az építést, hogy márciustól ténylegesen elindulhasson a tankertben a tavaszi kertészkedés. Az átadó során az igazgató köszönetét fejezte ki, hogy Bálint György nem csupán nevét adta az iskolai tankertprogramhoz, hanem helyszíni tanácsokkal segített az elhelyezésben, kialakításban és a kiültetésben: segítségével magas színvonalon valósulhat meg a kertészkedés megszerettetése.

Bálint György szerint a tankert ebben a formában megvalósítva talán egyedülálló hazánkban, éppen ezért jó első lépés gyanánt. „Olyan kultúra vesz bennünket körül, hogy mára szinte bölcsődés kortól kellene tanítani a gyerekeket a természetvédelem és környezetvédelem fontosságáról, hiszen a folyamatok, a hírek egyáltalán nem megnyugtatóak. Aki nem ezzel foglalkozik, abban kevésbé tudatosodik a városi körülmények közti nevelkedés hátránya. Nagy gond, hogy a városi közegben felnövő gyerekek egyre ritkábban és egyre kevesebbféle élőlénnyel találkoznak, nem ismerik a természet gazdagságát. Felejthetetlen számomra az az óvónő, akit arról kérdezett egy zöldborsófőzeléket ebédelő csöppség, hogy azokat a zöld golyókat hol gyártják. A hölgy ezután talpraesetten a saját kertjéből kiásott zöldborsónövénnyel szemléltette a valóságot, és kézzelfoghatóan végezte az ismeretterjesztést” – utal egy megtörtént esetre is Bálint gazda.

„Fontosak az ismeretterjesztés verbális formái, de a mintaadás meghatározó. Ezt az elvet követve szeretnénk az oktatási intézmények udvarán változásokat látni, hogy egy iskolakert, azon belül egy tankert szerves részévé váljon az oktatási tevékenységnek. A BPG-tankert projekt nagy előnye, hogy alkalmas a megmutatásra. Hiszen a 21. századi embernél még inkább meghatározó, hogy úgy nyílik meg újszerű és jó megoldásokra is, hogy lát rá vizuálisan megragadó példát. Emellett fontos a személyesség, a személyes kapcsolatok segíthetik a jó gyakorlat terjedését, látható, hogy ilyen úton jelentős eredményt lehet elérni” – állítja Bálint gazda, utalva arra is, hogy a „Termelj magadnak!” közfelhívás világszerte terjed – nem véletlenül. „A mai ifjúságot a mostani rosszul értelmezett civilizáció távol tartja a természet szépségétől és örömeitől – ahol igenis otthon lehetnek és jól érezhetik magukat. Ez a tankert adja a kiváló lehetőséget, hogy a növények szépségét és értékét, az emberi életben betöltött szerepüket a gyerekek megismerjék.”

„A Teremtő nevében vágom át ezt a nemzeti színű szalagot. Mindenkinek, aki a kertben megfordul, jó egészséget és a természet igaz szeretetét kívánom” – szól Bálint gazda az átadás pillanatában.

A tankertavatás során kis kertészeket is avatnak: az ünnepi kertészkedést az első paradicsompalánták közös ültetésével teszik emlékezetessé, ezalatt a tanulók Bálint gazda köré seregelve tudakolják a szakmába vágva: miért is jó a magas-ágyás. Rögtön ezután személyes kérdés jön: mióta foglalkozik kertészettel Gyuri bácsi. Ő pedig készségesen válaszol, nagy életbölcsességgel és végtelen türelemmel tanít – mintha csak egy jóízű történetet mesélne.

„A 96. évemet taposom, és mindig hűséges voltam a szakmámhoz, ahogyan a szüleim is azok voltak. Édesapám háromévesen fogott kézen, és vitt ki a búzatáblába, tanított az aratásról, miközben megmutatta, a kalászban milyen művészien vannak elhelyezve a magok. Istennek hála, jó egészségben éltem végig az életemet, s vallom, hogy addig érdemes élni, amíg az ember alkotni tud. Ez lehet akár egy paradicsompalánta helyes elültetése is, vagy egy emberpalánta megtanítása a természet helyes ismeretére. Két célt szeretnénk megvalósítani az iskolakertben. Egyrészt megtanítani a magyar fiatalokat, hogy milyen szép, hogy egy munkát az ember el tud végezni, és visszanézve láthatja a kézzelfogható eredményt, a munkája gyümölcsét, ami ugyanakkor szebbé és gazdagabbá teszi a társadalom életét” – összegzi a projekt küldetését a máig hihetetlen vitalitásnak örvendő Bálint gazda.

Olvasson tovább: