Kereső toggle

Spórol a család

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Közel tízezer háziasszonynak segített beosztani a kosztpénzt, és ügyesebben menedzselni a háztartásvezetést Fa Kinga pénzügyi őrangyal, aki bebizonyította, hogy kis pénzből is lehet tartalmasan és egészségesen étkezni.

Mivel foglalkoztál, mielőtt pénzügyi őrangyal lettél? Mi vitt arra, hogy családanyáknak segíts kihozni a legtöbbet a lehetőségeikből?

– Korábban is pénzügyekkel, pénzügyi tervezéssel foglalkoztam. Nagyon sok ügyféllel beszélgettem, a legtöbb esetben, bár voltak hosszabb távú céljaik, de úgy érezték, a megvalósításra esélyük sincsen, mert hó végére semmi nem marad a családi kasszában. Sok esetben viszont pont azt láttam, hogy valamennyi lehetőségük lenne rá, csak a mindennapokban egy kicsit változtatni kellene a pénzkezelési szokásaikon. Erre a válság, a hitelválság még ráerősített. Mivel egy 1-1,5 órás beszélgetés során csak töredékét tudtam elmondani a trükköknek és irányelveknek, elkezdtem gondolkodni, hogyan tudnám mégis átadni. Így jött az internet, a weboldal, az ingyenesen letölthető anyagok és az online tanfolyam.

Tapasztalatod szerint melyek azok a hibák, amiket leggyakrabban elkövetünk mi, háziasszonyok?

– A legnagyobb hiba a tervezés kihagyása, és ennek különböző szintjei vannak, onnantól kezdve, hogy bevásárlólista nélkül indul valaki vásárolni. Hiba az is, ha valaki nem különít el előre pénzt a nyári hónapokban az iskolakezdésre, ami évről évre ugyanúgy bekövetkezik, tehát nem kellene, hogy meglepetést okozzon. Vagy amikor utólag lepődnek meg a családok, hogy karácsonykor többet költöttek, mint amennyit megengedhettek volna maguknak, és januárban egy betegség kapcsán a gyógyszerre sem marad. Pedig ezek a dolgok rendszeresen bekövetkeznek: minden évben van nyári tábor, iskolakezdés, karácsony, egy-egy betegség, az autóval is időközönként történik valami, és ugye a háztartásban is valami mindig elromlik. Elsőre ezek váratlan kiadások, de ha mögé nézünk, akkor rendszeresen bekövetkeznek, tehát tervezhetőek.

A másik hiba, hogy nem kutatják fel a lehetőségeket. Mondok néhány példát: havi BKK-bérlet helyett negyedéveset érdemes vásárolni, mert az nem 90 napig, hanem 100 napig érvényes, így máris spórolható tíz százalék. Nem biztos, hogy a drága gyógyszertári orrsprayt vagy szemölcseltávolítót kell választani, vannak megbízható házi praktikák, de sokat lehet spórolni például a tudatos bankszámlaválasztáson is. Ami nagyon meglepő, hogy sokan nem használják a rezsicsökkentő trükköket, úgymint az elektronikai cikkek stand-by üzemmódból való kikapcsolása, vagy akár az, hogy fürdés helyett olcsóbb a zuhanyozás. Feltűnhet az is, hogy egyes üzletláncok saját márkás termékeinek összetétele száz százalékban megegyezik a drága, nagynevű márka termékével, így átszokhatunk némelyikre, amelyik beválik. És persze – bár ez talán már kezd trenddé válni – visszatérhetünk nagyanyáink környezetkímélő megoldásaihoz a takarítás terén.

Tavaly belefogtál egy kísérletbe, ami meglehetősen nagy port kavart, és elérte a média ingerküszöbét is. Mesélnél erről egy kicsit?

– Ez egy teszt volt, a Csóró család túlélőtesztje. Azt modelleztem le, mi lenne, ha a lányaimmal minimálbérből és az állami juttatásokból – családi pótlékból és árvasági ellátásból – kellene élni. Ha lenne hitelünk, használnánk telefont és internetet, akkor mennyi maradna az életre, a rezsire, az étkezésre és szórakozásra? A fókuszt a konyhapénzre, a mindennapi vásárlásra helyeztem. Két hónapig napi 1 500 forintból ettünk egészségesen és változatosan mindennap főtt ételt, és gyümölcs is mindig volt otthon, valamint vettünk tisztálkodó- és tisztítószereket. Nem volt egyszerű, de tervezéssel és kontrollal megvalósítható volt, nem csúsztunk el. Valóban volt néhány rosszindulatú kommentelő,  de összességében azt tudom mondani, hogy sok háziasszonyt sikerült vele megszólítani, akiknek egy részét azóta már megtanítottam a tudatos tervezésre.

A háztartási napló vezetését sokan lehetetlennek tartják. Bevallom, én is többször belebuktam már a blokkgyűjtögetésbe. Mi a nyitja a rendszerességnek?

– Őszinte leszek, én sem szeretem utólagosan vezetni a kiadásokat, az egy mechanikus, unalmas, minden motiváció nélküli tevékenység. Amint már korábban is említettem, a kulcs a tervezés. Ráadásul jobb eredményt is lehet vele elérni, hiszen nem utólag szembesülünk a hibákkal. A tervezés nem is unalmas, az egy kreatív tevékenység, ami persze először lassabban és nehezebben megy, de legalább izgalmas. Előre látjuk, hogy mi az, amit a pénztárcánk vastagságához még megengedhetünk, és mi az, amit nem. Előre látjuk, hol csúszhatunk el, mire kell majd nagyon figyelnünk, és még a hiba elkerülése előtt tudunk korrigálni. Utána „már csak” be kell tartani a tervet és kontrollálni időről időre.

Tudja alkalmazni ezeket a praktikákat olyan háziasszony is, aki nem havi rendszeres bérrel gazdálkodik, hanem mondjuk a vállalkozó férj – vagy akár ő maga – időnként kap egy nagyobb kifizetést, és aztán megint egy ideig semmi?

– Nekik egy kicsit visszafelé kell gondolkodni. Mi az, amennyit feltétlenül meg kell keresniük, vagy a múltbéli tapasztalatok alapján mekkora az az összeg, ami a leggyengébb hónapban is befolyik. Két nagy zsebet kell elképzelniük: a „muszáj”-zsebbe tartozik az élelmiszer, rezsi, hitel, ha van, biztosítás, gyerekek további alapszükségletei. Ez az, amit minden hónapban meg kell keresni, vagy 3-6 hónapra ennyi tartalékuknak kell lenni. A másik zsebbe a plusz igények kerüljenek, úgymint autó, szórakozás, nyaralás, ruházkodás. Tehát ha több folyik be a „muszájnál”, akkor lehet ezekre költeni. Ha nem, akkor vagy van erre tartalék, vagy le kell mondani róluk átmenetileg, különben az alapszükségletre nem fog jutni. Nekik különösen fontos a tervezés, ráadásul kicsit messzebb is kell látniuk.

Olvasson tovább: