Kereső toggle

Áldott vagy szorongásos állapot?

Jótanácsok kismamáknak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Vajon úri huncutság, ha a kismamák azt szeretnék, hogy a szülés körülményei minél természetesebbek legyenek? Mit jelent a medikalizált szülés? Mit kezdjen a szülés előtt álló nő a félelmeivel? A szülés előtti szorongásról, félelmekről és az azokkal való megküzdésről beszélgettünk dr. Sipos Edit okleveles pszichológussal.

Miért jelentős a témában készült svéd kérdőív? Mit hoztak a magyar eredmények?

– A félelem a szüléstől témában kifejlesztett svéd kérdőív a várandós szorongásokat tárja fel. A svéd Linköping Egyetemen, Klaas Wijma klinikai pszichológus és pszichoterapeuta csapata dolgozta ki, és 1998 óta Európa-szerte elterjedt. Ez a legfrekventáltabban használt „mérőműszer” a szülészeti félelmek feltérképezésére.

A W-DEQ kérdőív magyarra fordítása és alkalmazása kapcsán arra kerestem a választ, hogy hazánkban a kismamák milyen félelmekkel néznek szembe a szülőszobán. Milyen megküzdési stratégiákat használnak sikeresen és sikertelenül? Mit tehet a várandós, hogy indokolatlan félelmét csökkenteni tudja?

Mit ért tulajdonképpen szülés előtti szorongáson?

– A női testi és lelki egészség szempontjából napjaink egyik fontos kutatandó témája a szüléstől való félelem. A várandósság a kismama életében jelentős életesemény, és valószínű, hogy minden anyuka tapasztal félelmet és szorongást a szülése közeledtével. Az érzet intenzitása és minősége azonban nagyon különböző, hiszen saját pszichés kiértékelésük függvénye. A klinikai tapasztalatok alátámasztják, hogy a nő számára annyira elviselhetetlen lehet ez a szorongás, hogy orvosától császármetszést kér.

Miért kell foglalkozni a szüléstől való félelemmel, és mi az, ami még normális, illetve mikor beszélhetünk kóros szorongásról?

– Ez a félelem lehet nagyon enyhe, kisebb kényelmetlenséget okozó, melyet könnyen orvosolhat a kismama, ha segítőhöz (nőgyógyászhoz, védőnőhöz, szülésfelkészítőhöz, tapasztalt barátnőhöz) fordul, vagy képes a csökkentése érdekében tenni valamit, például, ha a zavar a tapasztalatlanságából ered, szülésfelkészítőre jelentkezik.

Súlyosabb esetben azonban a félelem, szorongás intenzitása akár az elviselhetetlenségig fokozódhat, aminek maximuma a terhesség teljes elutasítása lehet, így az abortusszal zárulhat. Ekkor beszélhetünk a szülészeti szorongás fóbiás (elkerülő) fajtájáról, tokofóbiáról – vagyis a várandósoknak a szüléstől, terhességtől való ok nélküli félelméről. Ez a félelem annak ellenére is jelentkezik, hogy az anyák mélységesen várták gyermekük megszületését. Olyan súlyos fokú lehet, hogy a programozott császármetszés válik szükségszerűvé.

Mitől félnek a mamák?

– A kontrakciók okozta fájdalomtól, a gátmetszéstől, attól, hogy elveszítik a kontrollt a testük felett, vagy az olyan nem várt orvosi beavatkozásoktól, mint a burokrepesztés, az oxitocin bekötése infúzióban, vagy a császármetszés, és nem utolsósorban aggódnak a születendő gyermekük életéért, egészségéért. A szorongás hatására fizikai tünetek jelentkezhetnek, mint például magas vérnyomás, a vajúdás alatt görcsrohamok alakulhatnak ki, megnő a koraszülés veszélye, illetve sok esetben a vajúdás megnyúlása és komplikációk miatt életmentő császármetszéssel végződik a szülés. Nagyon fontos, hogy a szakemberek felismerjék ezeket a félelmeket, hiszen olyan súlyos mértékű szorongás kísérheti, mint az anya halálfélelme, vagy félelem attól, hogy az újszülött meghal. Ráadásul előszobája lehet a gyermekágyi lehangoltság és depresszió a szülészeti pszichózisnak is.

Milyen lehetőségei vannak egy kismamának Magyarországon a szorongás csökkentésére?

– Enyhébb esetben a különböző relaxációs technikák, a szülésfelkészítés biztosan enyhítik a kismamák szorongásait. Továbbá, ha tudatosan készül, tehát orvost vagy szülésznőt választ, vagy esetleg vállalja a fájdalmat a szülése alatt, hogy kapcsolatban maradhasson a testével, s így a születendő gyermekével. Súlyosabb esetben azonban a szakemberhez fordulás a legfontosabb lépés. Sajnos csak néhány hazai szülészeti osztály rendelkezik önálló pszichológussal, mert a szülészeti (perinatális) pszichológia, ami az egészségpszichológia ágához tartozik, még speciális és új szakterület hazánkban. Kórházi szakember hiányában egyéni terápiát lehet ajánlani ezeknek a pácienseknek, például az anya-magzat kapcsolatanalitikus kollégáknál, vagy az ELTE szárnyai alatt működő Aktív Szülés Program Alapítványnál és az önálló Perinatus Alapítvány szakembergárdájánál.

Egy alapvetően szorongó személyiség a szülőszobán is szorong-e, és ha igen, hogy lehet ezt elkerülni vagy legyőzni?

– Az eredményeim alapján feltételezhetem, hogy a szorongó állapot és általában a szorongó személyiség bejósolja a szülési félelmeket és a baba iránti aggodalmat, ugyanakkor csökkenti az önbizalmat is. Erre az eredményre azért kell odafigyelnünk, mert összefüggés van az általános szorongás és a szülészeti szorongás között. Ha az utóbbit szeretnénk csökkenteni, akkor mi sem egyszerűbb, olyan körülményeket kell teremtenünk a kismama körül, ami biztonságot kelt számára, ami támogatást nyújt, bizalmat gerjeszt és ezáltal ellazítja őt. Gondolok itt a várandósgondozásra, a szülésfelkészítésre, illetve a család és férj támogatására. Természetesen a kórházi ellátásnak is ezt kellene támogatnia. Bizonyos szakértők szerint ezt a biztonságos légkört egyedül a választható otthonszülés tudná megadni.

A kismama akkor lesz „sikeres” a szülőszobán, ha képes számba venni a teendőit. Attól függően, hogy mekkora a szorongás, segítséget kér a családjától, a barátnőitől, vagy kézbe veszi az irányítást, és leküzdi az akadályait. Az első esetben a család fontos nőtagjai (anya, nagymama, nővér) támogatását próbálja elnyerni, és együtt szervezik meg az elkövetkező kilenc hónapot. Vagy önállóan – és mert számára ez az igazi visszaigazolás – megkeresi a számára „elég jó” szülészorvost, a megfelelő körülményeket nyújtó szülészeti intézményt, dúlát (a kismamát támogató, bátorító személyt), vagy szülésznőt fogad stb.

A kismama depressziója és szülés előtti szorongása között van összefüggés?

Ez a szorongás a várandósság alatt, a vajúdás alatt a gyermekágyban, és évekkel a szülés után is megmaradhat. Sajnos a szorongás könnyen együtt jár depresszióval, a kettő együtt pedig mindenképp emeli a szülészeti szorongás előfordulását. Ugyanakkor szorongás a perinatális (szülészeti) depresszió tüneteként is jelentkezhet.

Mi a medikalizált szülés? Nemzetközi viszonylatban mennyire vagyunk medikalizáltak?

– Egy alapvetően olyan természetes dolog, mint a szülés orvosi eseménnyé alakulása, maga a medikalizált szülészet. Ennek arányát, tehát az orvosi beavatkozások alkalmazásának százalékos adatait az orvosi statisztikák rögzítik. A WHO gyakorlati útmutatója ajánlást fogalmaz meg a szülőszobai ellátással kapcsolatosan, például a gátmetszések elfogadható arányára (melyet a szülések 10 százalékában tart ideálisnak), illetve a császármetszés elfogadható arányára (melyet a szülések legfeljebb 15 százalékában tart ideálisnak). A császármetszés aránya hazánkban 2011-ben 34 százalékra emelkedett, (20–51 százalék közötti szórással). Európában a két legmagasabb arány Olaszország (40 százalék) és Törökország (50 százalék) esetében látható, a világban Mexikó (50 százalék), Brazília (45 százalék) előz meg bennünket. Legalacsonyabb Kambodzsa (15 százalék) esetében. A gátmetszés alkalmazása hazánkban kórházanként és magánintézményenként eltérő, átlagban 61 százalék. Európában az első ötben vagyunk!

A medikalizált szülésnek vannak hátulütői?

– A medikalizált szülészet káros hatása, hogy Magyarországon még nincs szülési terv, és nem választhat tetszőleges pozíciót a kismama, nincs biztosítva a korai bőrkontaktus (az első életórán belül) és a szoptatás, mert a született baba a legtöbb szülészeten azonnal a csecsemőosztályra kerül.

A szülés, vajúdás alatti szorongás és az oxitocintermelés tényleg kapcsolatban van egymással?

– Igen, ott van egy kis paradoxon, hogy a saját oxitocin termelődése szorongás-oldó, fontos szerepe van a tejtermelés és az anyai kötődés kialakulásában.

Viszont szorongást is okoz, amikor nagy mennyiségben hirtelen szabadul fel. (A magzatkilökő reflex során felszabaduló oxitocin és adrenalin okozhat komolyabb félelmet, ami azonban hamar elmúlik.) Ilyen hatása lehet az infúzióban adott oxitocinnak is.

Az apás szülés segít a szorongásoldásban?

– Kettős szorongásoldó a jól előkészített „együttszülés”. A kórházak elvárják az apától, hogy jelenjen meg a szülésfelkészítő foglalkozáson, bár a férfiak lassan engednek fel az őket érzékenyen érintő témákban, és szükségük van a személyes térre. A saját belső ráhangolódás az, ami igazán megnyugtatja őket, így képesek felkészülni a személyiségfejlesztő kihívásra, az apás szülésre. Természetesen az anya is felelős azért, hogy mennyire tudja bevonni az ő saját, különös kilenc hónapjába a férjét, aki a puszta jelenlétével biztonságos környezetet teremt számára a szülőszobán. Az apa az aktív részvételért cserébe a megismételhetetlen nagy pillanat részese lehet, és megteheti az első lépést az apa-baba közötti kötődés kialakítása felé. Császáros anyukák esetén a szülészek kifejezetten szeretik az apa mellére tenni a csecsemőt, érdekesen, korai szőrkontaktusnak nevezték el az így létrejött egységet.

Olvasson tovább: