Kereső toggle

A vágy megszállottai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Magyar Nemzeti Galériában (MNG) megrendezett időszaki Dada és szürrealizmus. Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí című kiállítás a jeruzsálemi Izrael Múzeum gyűjteményének anyagából mutat be átfogó válogatást. A kiállítás kultúrtörténeti képet fest két avantgárd mozgalom nemzetközi kialakulásáról és fejlődéséről, főként a kultúrtörténeti, filozófiai jelentőségükre koncentrálva.

A 20. század elején a háború utáni identitásvesztés az egyetemes értékek, a világról alkotott kép újrafogalmazására ösztönözte a művészetet. A formabontó „izmusok” a racionalitás csődjét hirdetik, a hagyományos formák lebontását és új valóság felépítését sürgetik. Az abszurd és olykor fekete humor, a megszokott szószerkezetek felszámolása, a véletlen felértékelése, új fogalmak bevonása szolgál eszközül az átértelmezett valóság kifejezésére. Legalábbis a dada és szürrealista mozgalmak ezekhez nyúlnak. Ha a világ megváltozott, a művészetnek is váltani kell – ebből kiindulva az avantgárd mozgalmak célja a művészet eszköztárának és szótárkészletének átformálása.

Az önmagát Dada-Maxnak keresztelő Max Ernst fogalmazta meg az avantgárd művészet új feladatát: az ember és a természet mitikus, spirituális harmóniáját kell visszaállítani, amit a nyugati racionalizmus és a kereszténység elveszített. Ez a meglátás egyre szélesebb körben terjedt el, és mivel a nyugati kultúra csődjeként értelmezték a háború okozta kiüresedést és értékvesztést, a dadaista, de főként a szürrealista művészek többféle (például keleti) miszticizmus felé fordultak. Európai kultúrkörben ez nem volt teljesen újkeletű, korábban Schopenhauer már felfedezte és bevonta filozófiájába az indiai hinduista spiritualitást. A német idealista filozófus szerint az akarat szándékos megtörése eszköz a révület, eksztázis állapotához, amit az indiai gondolkodók úgy fogalmaztak meg, mint „az én beleolvadása az istenbe”.

A zsidó származású osztrák neurológus, Sigmund Freud a pszichoanalízis elméletének kidolgozása mellett metapszichológiai írásaiban fogalmazta meg a modern emberről alkotott – máig vitatott – elméletét. Kutatásaiban a racionalista emberképet felváltja a modern emberkép, melyet a tudatalatti irányít, és személyiségének lényegét a gyerekkori élmények, elfojtott vágyak határozzák meg. A személyiség mozgatóereje pedig a szexuá-lis ösztön.

Egyebek mellett Schopenhauer és Freud elméleteiből merít ihletet a szürrealizmus. Maga az elnevezés, a francia sur-réalisme valóság feletti valóságot jelent. A művészet megújításáért az álmokat, a mentális betegségeket, a tudatalatti működését tanulmányozták és dolgozták fel a mozgalom alkotói. Céljuk az akarat megkerülésével felszínre hozni a tudattalan tartalmát, szabadjára engedni az elfojtott vágyakat az alkotás folyamatában.

A szellemi és gondolati szabadság megőrzése szerintük úgy lehetséges, ha elszakadnak a mindennapi élet, a polgári társadalom racionális szabályaitól, az elszakadás módja pedig a téboly állapotának változó módon való elérése.

A dadaista és szürrealista művészek azt vallották, hogy a tényleges alkotótevékenységet a tárgy mögötti koncepció kitalálása jelenti, hasonlóan a 20. század végi konceptuális művészethez. Az irodalomban ismeretes automatikus írás mintájára a szürrealista képzőművészetben megjelent az önműködő rajzolás és festés. Míg a dada játékos, szarkasztikus stílusban lázad a társadalmi normák és határok, a művészet célja és helye ellen, a szürrealizmus ugyanezt nyomasztó hangulatával teszi.

André Breton, aki korábban tagja volt a dadaista mozgalomnak, 1924-ben kidolgozta a szürrealista kiáltványt. A titokzatosság és kétértelműség megteremtésére, valamint a logika, esztétika, erkölcs kontrolljának tudatos felfüggesztésére bíztatja a művészeket. „A húszas évekre a szürrealisták a vágy megszállottai lettek – olvasható a kiállítás egyik tájékoztató feliratán. – Nyíltan terjesztették Freud szexualitással kapcsolatos elméleteit, magukat a vágy ügynökeinek tekintették.” Breton szerint a művészet által kiváltott fizikai reakciók és a szexuális gyönyör között nincs semmiféle különbség.

A kiállítás részeként a magyarázó szövegek részletesen tájékoztatják a látogatókat a két avantgárd irányzat kialakulásának hátteréről, körülményeiről, illetve a meghatározó alkotók életpályájáról és életfilozófiájáról.

Olvasson tovább: