Kereső toggle

Rejtett problémák

Internetes megakonferencia a gluténérzékenységről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A múlt héten zárult le a Glutén Csúcstalálkozó (Gluten Summit) angol nyelvű internetes konferencia, amelyet több mint 110 ezren hallgattak a világhálón keresztül - orvosok és laikusok egyaránt. A konferencia szervezőjének célja a gluténérzékenységgel összefüggő új tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának legalább öt évvel való felgyorsítása volt, mivel általános tapasztalat, hogy a kutatás és a klinikai gyakorlat között sokszor egy évtizedes a késés. A gluténérzékenység pedig egyre növekvő probléma napjainkban, amely becslések szerint a népesség 7-8 százalékát érinti, sok esetben úgy, hogy az érintettek nem is sejtik, mi a bajaik valódi forrása.

A konferencia nyolc napján harminc interjút tettek közzé a lisztérzékenység (cöliákia, a görög „hasfájósság” kifejezésből), illetve a nemrégen felfedezett nemcöliákiás gluténérzékenység témakörében. Az interjúalanyok neves orvosok és kutatók, elismert szaktekintélyek, köztük több gasztroenterológus, immunológus, szívgyógyász, ideggyógyász és táplálkozási szakértő. Újabb kutatások igazolták ugyanis, hogy a gluténfogyasztás az arra érzékenyeknél számos betegségben manifesztálódhat, amelyeknek látszólag semmilyen köze nincs az emésztéshez.

A konferencia szervezőjét, Dr. Tom O’Briant a családjában történtek is motiválták erre a nagyívű vállalkozásra. Egy közeli hozzátartozója hosszú ideig kiváló egészségnek örvendett. Az időszakos ellenőrzések szerint a laboreredményei is rendben voltak, enyhén emelkedett májfunkciós értékeit kivéve. „Asszonyom, ön tökéletesen egészséges, csak abba kellene hagynia az ivást” – szólt az orvosi intelem. Csakhogy az idős hölgy nem fogyasztott alkoholt. Ez az állapot több évig fennállt, mikor a hölgy egyszer csak erős hasi fájdalmat érzett és összeesett. A kórházban derült ki, hogy az évek során mája nagy része tönkrement, míg végül belső vérzések jöttek létre. Dr. O’Brian a tudományos szakirodalom ismeretében arra gyanakodott, hogy lisztérzékenység állhat a jelenség hátterében, de a hölgy kezelőorvosai többszöri kérése ellenére sem látták értelmét, hogy ezt az eshetőséget ellenőrizzék, ezért végül ő maga vette le a vizsgálathoz szükséges vért. A sejtés beigazolódott. És bár az idős hölgy kezelői a drámaian összetöpörödött máj és a sorozatos belső vérzések miatt csak pár hét túlélést tartottak reálisnak, a gluténmentes étrendre való átállással megszűntek a belső vérzések, és a hölgy még másfél évig élt. Az ő halálos ágyán megfogalmazott kérése is arra motiválta Dr. O’Briant, hogy minél többekben tudatosítsa a rejtett gluténérzékenység jelentőségét.

Veszélyesebb az enyhébb

A glutén a búza, rozs és árpa egyes fehérjéinek neve. Ezek aránya a gabonafajok nemesítése során idővel egyre nőtt. A glutén adja a tészta rugalmasságát, puhaságát. Fogyasztása a legtöbb embernél nem okoz problémát, másoknál viszont súlyos rendellenességek kialakulásához vezet. A legismertebb, glutén által kiváltott betegség a cöliákia, egy autoimmun betegség, melyben az egyén immunrendszere a saját szövetei, elsősorban a bélnyálkahártya ellen fordul, így akadályozva a tápanyagok felszívódását. Emésztőrendszeri tünetei lehetnek gyomorfájdalom, puffadás, esetleg reflux, valamint rendszerint hasmenés, ritkábban szorulás vagy váltakozóan hasmenés és szorulás. Rendkívül változatosak lehetnek az emésztőrendszeren kívüli tünetei: az érintettek leggyakrabban krónikus fáradtságról panaszkodnak, ritkábban fejfájásról vagy ízületi fájdalmakról, aftáról (hámhiányos gyulladások a szájban), ezen kívül bőrkiütéseket is kiválthat, időnként pedig koncentrációhiány és gondolkozási nehézség (úgynevezet „agyi köd”) alakul ki. Sőt, gyakorlatilag a szervezet bármely pontján okozhat tüneteket. A tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, de gluténmentes étrenddel a tünetek rendszerint elmúlnak. Előfordulási gyakorisága az elmúlt ötven évben körülbelül a négyszeresére nőtt.

Dr. Alessio Fasano gyermekgasztroenterológus valószínűsíti, hogy a használt búzafajok változásainál nagyobb jelentősége van a környezeti ártalmak növekedésének, beleértve a környezetszennyezést és más méreganyagokat, vagy épp az antibiotikumok túlzott használatát a mezőgazdaságban. Egy tanulmány kimutatta azt is, hogy oroszországi gyerekek között ötödannyi a lisztérzékeny, mint a velük szomszédos területen élő, hozzájuk genetikailag is nagyon hasonló finn gyerekek között – vélhetően azért, mert az orosz gyerekek alacsonyabb higiéniai szinten, természetes környezetükkel szorosabb érintkezésben élnek.

Cöliákiát csak nagyon szigorú diagnosztikai kritériumoknak való megfelelés esetén állapítanak meg, így a megbetegedések egy része általában sajnos rejtve marad. Dr. Umberto Volta, a mai napig használt vérteszt több elemének egyik kidolgozója elmondta, hogy a vérvizsgálat a kisebb fokú bélkárosodások esetén gyakran negatív eredményt ad. Egy interjúban Dr. Michael Marsh szólalt meg, a cöliákiában létrejövő bélnyálkahártya-károsodás osztályozására mai napig használt rendszer kidolgozója. Elmondta, hogy míg a diagnózis felállításához jelenleg csak a legsúlyosabb, úgynevezett Marsh 3 fokozatú károsodást veszik figyelembe, az enyhébb szintű károsodásokkal is fontos lenne foglalkozni. Ezt támasztja alá, hogy ezeknél hasonló növekedést találtak az idő előtti elhalálozások arányában, mint a súlyosabb bélelváltozások esetén. Még megdöbbentőbb, hogy akinél „csupán” a bélnyálkahártya gyulladása állt fenn, azoknál a halálozási arány még nagyobb volt.

A cöliákia nagyjából a népesség 1 százalékát érinti, ami csak a jéghegy csúcsát jelenti a glutén által kiváltott megbetegedések között. Dr. Umberto Volta kutatásai is igazolták, hogy ennek többszöröse, 6 százalék körüli az úgynevezett nemcöliákiás gluténérzékenységben (NCGS, az angol kifejezés rövidítéséből) szenvedők aránya. A leglényegesebb eltérés a kettő között, hogy az NCGS esetén nem áll fenn a bélnyálkahártya degenerációja. Máskülönben a kettő tünetei gyakorlatilag megegyeznek, csak az előfordulások aránya más; például az NCGS esetén jóval gyakoribb a gondolkozási nehézség előfordulása, körülbelül minden harmadik esetben fennáll. Továbbá gluténmentes étrenden a cöliákiások általában meghíznak, míg az NCGS-ben szenvedők inkább lefogynak. Jelenleg még komoly nehézség, hogy bár az NCGS megfelelő étrendi változtatás nélkül súlyos gondokat okozhat, egyelőre nem találtak hozzá érzékeny és specifikus vértesztet. A Magyarországon is elterjedőben lévő ételintolerancia-tesztek is csak az esetek körülbelül felét mutatják ki. Az ebben szenvedőket környezetük korábban valószínűleg hipochondernek vélte, vagy pszichoszomatikusnak tartotta a panaszaikat, ám placebokontrollált tesztekkel igazolták, hogy valóban a glutén okozza ezeket a tüneteket.

Ha rosszul reagál a szervezet

A konferencia során több immunológus is beszélt az autoimmun megbetegedésekről, amelyek a harmadik vezető halálokot jelentik, és az elsődleges okot jelentő szív- és érrendszeri betegségek elindulásakor is szerepet játszanak. A kialakulásuk három feltétele a genetikai hajlam, egy kiváltó környezeti hatás, valamint újabb kutatások alapján vélhetően a bél túlzott átjárhatósága, amely révén a sértő anyag bejuthat a szervezetbe. A cöliákia talán egyedülálló az autoimmun betegségek között abban, hogy pontosan ismerik mindhárom tényezőt: a genetikai hátterét, a kiváltó környezeti hatást, ami a gluténfogyasztás, és tudják, hogy fennáll a megnövekedett bélátjárhatóság. A környezeti hatás kiküszöbölése után, azaz gluténmentes étrenden a tünetek teljesen elmúlnak, az egyén egészsége helyreáll. Ez bizalomra ad okot más autoimmun betegségekre nézve is, hogy ha sikerül beazonosítani és eltávolítani a kiváltó környezeti hatást, akkor a tünetek elmúlására számíthatunk.

Számosan meggyógyultak már különféle autoimmun betegségekből, miután felfedezték és eltávolították az azt kiváltó környezeti tényezőt, ahogy Dr. Yehuda Shoenfeld, immunológus, a Tel-Aviv Egyetem professzora elmondta. A kiváltó tényező lehet egy fertőzés, egy környezetünkben előforduló méreganyag, esetleg gyógyszer, vagy egy olyan étel is, amit a páciens nem tolerál. Például a szklerózis multiplex esetei 8 százalékának hátterében gluténérzékenység áll fenn, így ezekben az esetekben teljes gyógyulás szokott beállni gluténmentes étrenddel. Egy már kialakulófélben lévő autoimmun betegség kifejlődését sok esetben megállítja, vagy akár gyógyulást hoz egy kialakult betegségből a káros szokások, mint például a dohányzás elhagyása az egészséges környezet és táplálkozás kialakítása, a fizikai aktivitás, a napfény, és a D-vitamin-pótlása. A D-vitamin-pótlás kiemelt figyelmet érdemel, mivel Magyarországon az emberek túlnyomó többsége D-vitamin-hiányban szenved.

Dr. Mark Houston kardiológus és táplálkozás-szakértő elmondta, hogy a káros hatások kiküszöbölése nagyszerű eredményekkel jár. Például kialakult magas vérnyomásos betegség esetén pácienseik 62 százaléka el tudta hagyni a gyógyszerhasználatot megfelelő életmódbeli változásokat követően, beleértve a gluténérzékenység ellenőrzését és fennállása esetén a gluténmentes étrend bevezetését. Ha valakinél azonosíthatatlan eredetű egészségügyi problémák állnak fenn, és a többi lehetséges magyarázatot már kizárták, az esetleges gluténérzékenység ellenőrzésére meg lehet próbálni egy 2-6 hétig tartó teljesen glutén- és tejmentes étrendet (mivel a tejfehérjét az immunrendszer gyakran összekeveri a gluténnal). Ha valóban gluténérzékenység áll a probléma háttérben, akkor egy esetleges átmeneti rosszabbodás után a tünetek csökkennek, esetleg teljesen megszűnnek. A gluténmentes étrend pedig önmagában nem egészségtelen, ha megfelelő körültekintéssel végzik.

Teniszpálya a hasban

Hippokratész megállapítása szerint „minden betegség a belekből ered”. Egyre több bizonyíték gyűlik össze arra nézve, hogy számos, az emésztéssel látszólag össze nem függő betegség hátterében is a bél problémái állnak. Ez nem meglepő, ha tudjuk, hogy beleink a legnagyobb érintkezési felületünk környezetünkkel (a vékonybél felülete kiterítve teniszpálya méretű lenne); hogy az emberi immunrendszer 70-80 százaléka a bélben található, valamint hogy a bennünk lakozó mikrovilág, az úgynevezett mikrobióta jóval több, noha kisebb sejtet tartalmaz, mint saját sejtjeink száma, genetikai változatossága is jóval nagyobb, és folyamatos kölcsönhatásban van beleinkkel és idegrendszerünkkel. A belek a hormonok és idegi ingerületátvivő anyagok termelésével jóval nagyobb mértékben hatnak az idegrendszerre, mint fordítva. A bélflóránkat tekinthetjük egy megújuló, az étrendünkhöz igazodó emésztőszervnek is, mivel bélbaktériumaink segítenek feldolgozni egyes ételeket, miközben vitaminokat és más hasznos anyagokat termelnek számunkra. A belek gyógyítása révén sokan meggyógyultak már autoimmun betegségekből, valamint idegrendszeri zavarokból, beleértve a súlyos depressziót is.

Az egyik gyakori probléma a bélflóra összetételének felborulása, káros baktériumok elszaporodása a hasznos baktériumok rovására. Ez az immunrendszer zavaraihoz, idegrendszerre is ható méreganyagok termelődéséhez vezethet, sérülhet a bél táplálékfelvevő képessége, átjárhatóbbá válhat a bél. Dr. Natasha Campbell beszélt a GAPS étrendről, amelynek célja a bélflóra helyreállítása és a bél gyógyítása. Dr. Andrew Keech elmondta, hogy az édesanya előtejének nagyon fontos szerepe van a kisbaba beleinek érésében és immunrendszerük elindításában. Szerencsére a szarvasmarha előteje ehhez nagyon hasonló. Használatával hatékonyan tudnak kezelni felnőtt korban is egyes bél- és autoimmun problémákat az immunrendszer egyensúlyának helyreállításával.

Sokan megelégszenek azzal, ha gyógyszeresen tompítják a tüneteket, ennél sokkal fontosabb lenne azonban, hogy feltárjuk a valódi okokat, és azokat kezeljük. Ahogy Dr. Campbell emlékeztetett rá: „Az emberi test egy csodálatos szerkezet, amelyben óriási képesség van önmaga gyógyítására, regenerálására, csak fontos, hogy megtegyük a magunk részét, a betegséget előidéző környezeti hatások kiküszöbölésével és a szükséges életmódbeli változtatások bevezetésével. A genetikai állományunk ugyan hajlamosíthat betegségekre, de nem determinál; megfelelő életvezetéssel sokat tehetünk azért, hogy egy hátrányos genetikai hajlam ne manifesztálódjon betegségként.”

Olvasson tovább: