Kereső toggle

Agyfitnesz

Az olvasás segít az időskori értelmi hanyatlás megelőzésében

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nyugati társadalmak egyre idősödő populációjának kihívása az öregedéshez társuló szellemi leépülés. Az ellene vívott küzdelem során kifejlesztett, online programokkal folytatott agytorna mára dollár-milliárdokban mérhető üzletággá vált. A legújabb kutatások szerint azonban könyvekkel is hatékonyan csiszolhatjuk elménket, és harcolhatunk a memóriazavarok kialakulása ellen.

Az elmúlt évtizedek nagy idegtudományi felfedezése, hogy az idegrendszer, ezen belül is kitüntetetten az agy, nem statikus, egyszer kialakult, és azon túl változatlan elemekből áll. Ellenkezőleg: az idegi aktivitás jelentősen befolyásolja az idegsejtek működését, egymással alkotott kapcsolatait. Agyunk az aktivitás fokozására újabb kapcsolatok kialakulásával, a már meglévő, releváns kapcsolatok stabilizálódásával válaszol, némiképp hasonlóan a sportolás következtében erősödni, növekedni képes izomzathoz.

Túl azon, hogy az agy „edzése” a jelenben is számos jótékony hatással jár, mint például a koncentráló- vagy az emlékezőképesség javulása, a szakértők szerint agyunk folyamatos, élethosszig tartó karbantartása segít lassítani az időskorra jellemző szellemi leépülést. Az idős emberek nem egyszerűen a koruk, hanem a korral együtt járó, az idegsejtek funkciójának romlásával és pusztulásával járó folyamatok miatt lesznek feledékenyek. A memóriazavarral járó Alzheimer-kórra is jellemző elváltozások mikroszkópos vizsgálata szerint a kóros elváltozások már enyhe emlékezetkiesés esetén is láthatók az agyban. Minél erőteljesebb az értelmi hanyatlás, annál több az agykéregben a nem kívánt jellegzetesség. Megfelelő agyi aktivitás hatására azonban a sejtek sérülékenysége csökken az idegsejtek közötti kapcsolatok erősödése és az újonnan fejlődő nyúlványaik által alkotott új kapcsolatok által.

Nem csoda, hogy az izomzat fejlesztését és az egészség megőrzését célzó fitneszklubokhoz hasonlóan, egyre szaporodnak az interneten elérhető, online „edzést” biztosító agy-fitneszklubok. A weboldalak kínálata széles körű, és miként az edzőtermek különböző gépeket és edzésprogramokat biztosítanak a has, a kar vagy a láb izmainak erősítésére, ugyanúgy külön programok tölthetők le a figyelem, a problémamegoldás vagy épp a memória javítására. Természetesen nem ingyen, hanem havi 10-30 dolláros tagságért, ami azonban nem rettenti el a nagyközönséget. Így egy-egy „agyélesítő” portálnak 40 millió tagja is lehet. Az oldalak többsége angol nyelvű, de néhányuk azt is lehetővé teszi, hogy a

felhasználó akár portugál, héber vagy japán nyelvű instrukciókkal eddze elméjét. Rendszerint egy egyszerű bevezető feladattal ingyenesen felmérik az okosodni vágyó kliens agykorát. Egy, a feladatot megoldó, negyven év körüli egyetemi oktató ismerősöm a felmérés eredményei szerint egy hetven éves emberre jellemző aggyal rendelkezik. A meglepő eredmény azonnal nyilvánvalóvá és megkérdőjelezhetetlenné teszi mindenki számára, hogy szüksége van az agyfitneszklub szolgáltatásaira. Ezt támogatják az oldalon megjelenő vidám, többnyire fiatal arcok, akik miután tagok lettek, és rendszeresen tréningeztek a weboldal nyújtotta feladatokkal, intellektuális képességeik szárnyalását, jobb koncentráló- és problémamegoldó-képességet és a munkahelyi ranglétrán való gyorsabb előrehaladást tapasztalták.

Az agyedző feladatok többsége komputerjáték, amelynek sikeres megoldását nagyban befolyásolja, hogy mennyire tudjuk függetleníteni magunkat a ránk háruló napi teendőktől. Igencsak ront a teljesítményünkön, ha a tréning közepette jut eszünkbe, hogy ki kellene venni a vacsorára valót a mélyhűtőből, vagy hogy tornacipőt kell vásárolni a gyereknek. Ugyanakkor a programot átverni sem nehéz. Egy szógeneráló feladatnál például egy megadott betűvel, mondjuk „a-val” kezdődően kell minél több szót írni. Ha nem különböző kifejezéseken törjük a fejünket, hanem azonos tövű összetett szavakat alkotunk, például „ajtó, ajtónyílás, ajtókilincs, ajtófélfa”, sokkal hatékonyabbak vagyunk. Ha ezekre a trükkökre egyszer rájövünk, már gyerekjáték magasabb pontszámot elérni, és önbecsülésünk azonnal helyreáll.

Bár az ember a tréning szükségességét leginkább akkor érzi, amikor az ötödik X fölött észreveszi a beszédében egyre-másra megjelenő „izé”, „hogyishívják” és ezekhez hasonló kifejezéseket. Egyes portálokon a felhasználók háromnegyede 40 év alatti, akik az idősebb korosztálynál sokkal könnyebben birkóznak meg a komputer adta feladatokkal. Szakemberek szerint azonban az ügyesebbek nem feltétlenül intelligensebbek. A gyakorlás és a játék során egy-egy, az idegsejtek meghatározott csoportja közötti hálózat megerősödik ugyan, de az agy egészét tekintve nem történik jelentős változás, így nem valószínű, hogy bárki is okosabb lesz általuk.

Jó hír viszont, hogy elménk élességének megőrzése érdekében nem kell havonta ezrével kidobálni forintjainkat.

A Neurology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint ehhez elég akár egy könyvtári tagság.

A chicagói Rush Egyetem Orvostudományi Központjának kutatói közel háromszáz idős egyén intellektuális állapotát vizsgálták hatévenként egy tizenöt évig tartó projekt keretében. A felméréseket 1997-ben kezdték, amikor a legfiatalabb vizsgálati alany is idősebb volt 55 évesnél, azaz egyiküknek sem volt arra lehetősége, hogy komputeres „agyedzéssel” turbózza a memóriáját. A felmérésben részt vevőket három csoportra osztották szellemi aktivitásuk alapján: átlagos, átlag alatti és afeletti aktivitásúakra. Az aktivitás mértékét olyan tevékenységek és szokások gyakorisága alapján határozták meg, mint könyvek olvasása, könyvtárba járás, levélírás. Kiderült, hogy akik egész életük folyamán az átlagosnál több időt töltöttek olvasással és írással, 32 százalékkal jobb memóriával és mentális képességekkel rendelkeztek idős korukban, mint az átlagos csoport tagjai. Akik viszont az átlagosnál ritkábban vettek könyvet a kezükbe, az átlagos olvasók által elért pontszámoknak csak felét érték el az értelmi képességeket mérő teszteken.

Hasonló eredményt kaptak abban az esetben is, amikor a megkérdezettek időskori intellektuális képességeit a 6–12 éves gyermekkori könyvolvasási szokásukhoz viszonyították. Az élemedett korban végzett olvasás és írás ugyancsak mérhetően jótékony hatással volt a szellemi képességekre, ami arra utal, hogy még az öregedéssel járó, az agyban zajló kóros folyamatok, mint például az enyhe vérellátási zavarok miatt kialakuló értelmi hanyatlást is lehetséges könyvvel ellensúlyozni. A kutatások szerint az olvasás mellett az idegen nyelv használata is hatékonynak bizonyult az időskori memóriazavar csökkentésére.

Idősebbek is elkezdhetik

Anyár múlásával kapcsolatban jó hír, hogy a nyelvtanulás haszna nem csak a külföldi nyaralás idején mutatkozik meg. Az idegen nyelvek hosszú távú és rendszeres használata egész életen át képes fitten tartani elménket. Egy széles körű, 65 évnél idősebb egyéneket vizsgáló luxemburgi tanulmány szerint az idegen nyelvek jelentős szerepet játszanak az időskori szellemi leépülés leküzdésében. Azok ugyanis, akik gyakran beszéltek több nyelven életük folyamán, jobb intellektuális képességekkel rendelkeznek élemedett korukban, mint azok, akik csak két nyelvet használtak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a két nyelven beszélők sokkal kevésbé szenvednek az időskori értelmi hanyatlás következményeitől, mint a csak anyanyelvüket használó társaik. Az agy működését vizsgáló úgynevezett funkcionális MR-felvételek arra utalnak, hogy a kétnyelvű idősek agyának egyes területei a fiatalokéhoz hasonlóan és nem a velük azonos korú idős társaikéval azonosan működnek.
Emellett a kétnyelvűek életük egyéb szakaszában is még sok egyéb területen messze kimagaslóak az egyetlen nyelvet beszélőkkel szemben. Az értelmi képességet vizsgáló feladatok megoldása során a két (vagy több) nyelven beszélők élénkebbek, gyorsabbak. A mindennapi életben jobban kezelik a konfliktusokat, flexibilisebbek és a változásokhoz könnyebben adaptálódnak, valamint döntéshelyzetben gyorsabbak. Iskolásként, de később felnőttként is jobb problémamegoldó képességekkel rendelkeznek. A fenti képességeket tekintve az egy nyelvet beszélőkkel szemben akkor a legszembetűnőbb a különbség, ha valaki csecsemőkorától fogva két nyelvet sajátíthat el. Bár korábban ezzel kapcsolatban több óvó figyelmeztetés hangzott el, mondván, egyik nyelvet sem sikerül majd így igazán birtokolni, a legújabb eredmények arra utalnak, hogy a gyermekek már csecsemőkorban képesek észrevenni a két nyelv közötti különbséget, így az aggályok feleslegesek.
A kétnyelvűség hosszú távú hatása és az idegen nyelveknek az értelemre és a mentális képességekre gyakorolt befolyása magáért beszél. És hogy ez minél erőteljesebb legyen, érdemes az anyanyelv mellett az idegen nyelv tanulását korán, kisgyermekkorban kezdeni, hiszen gyermekkorban az agy sokkal könnyebben változik és adaptálódik a környezeti hatásoknak megfelelően, mint felnőttkorban. Jó hír viszont, hogy a nyelvek, és természetesen más készségek és tudományok tanulása során az agyban zajló változásokat tekintve nincs korhatár, idősebbek is elkezdhetik.

Olvasson tovább: