Kereső toggle

Behálózva

Gyermekekre utaznak a kiberbűnözők

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tavaly az 500 milliót is meghaladta a kiberbűnözők áldozatainak a száma. Az online rosszfiúk a gyermekeket sem kímélik, sőt, a 18 éven aluli korosztály esetében döbbenetesen magas, napi 1,5 millió sértettről beszélhetünk világszerte.

Szakértők a kilenc évnél idősebb, de a tizennyolcadik életévüket be nem töltött fiatalok tájékoztatásának a fontosságára hívják fel a figyelmet az internet veszélyei kapcsán. Mint mondják: a gyerekeknek még a magától értetődőnek tűnő, legelemibb magyarázatokat is meg kell adni. Így nem árt figyelmeztetni őket arra sem, hogy ne tegyenek fel az internetre olyan képeket, melyeken értékes vagyontárgyakkal szerepelnek, mert ezzel felhívhatják magukra a bűnözők figyelmét. A cél, hogy egy-egy feltöltés előtt végiggondolják, hogy az milyen következményekkel járhat.

A gyermekek online zaklatása gyakorlatilag mindennapos jelenség – mondja Krasznay Csaba. A HP biztonsági tanácsadója szerint a helyzet különösen aggasztó amiatt, hogy az érintettek gyakran fel sem fogják, mekkora veszélyben vannak. A szakember szerint elemi érdekünk megtanítani ezt a korosztályt arra, hogy milyen veszélyeket rejt a személyes adatok megosztása a közösségi oldalakon. „Az iskolákat járva, a gyerekekkel beszélgetve megerősödik az emberben az érzés, hogy az internet nekik már több, mint egy egyszerű médium. Amikor online szexuális zaklatásról, vagy az egymás közötti online bántalmazásról beszélünk, mindig látszik néhány arcon, hogy tudják, miről beszélünk” – nyilatkozta Krasznay, aki maga is évente több alkalommal tart előadást a témáról különböző alap- és középfokú oktatási intézményekben.

A 21. század technikai vívmányai nem csak pozitívumokkal szolgáltak. Az internet és a mobilkommunikáció térhódítása az ifjabb generációk számára egyúttal azt is jelenti, hogy a fiatalok immár otthonukban sem bújhatnak el zaklató kortársaik elől. Külföldön egyre többen az öngyilkosságba menekülnek a folyamatos megaláztatások miatt. Szakemberek ezt a jelenséget angolszász mintára „cyberbully”-ként emlegetik, melyre az egyik tragikus példa Amanda Todd esete. A kanadai tinédzserlány egy chatszobában ismerkedett meg egy idegen férfival, aki hízelgéssel rávette, hogy küldjön meztelen képeket magáról, majd a megszerzett fotókat a lány környezetében terjesztette. Todd nem találta a kiutat ebből a megalázó helyzetből, ezért öngyilkos lett.

Az iparágat jól ismerő forrásunk szerint a gyermekek hajlamosak kompromittáló képeket készíteni magukról, amit ismerősöknek küldenek el, de a közelmúltban több olyan eset is előfordult, hogy ezek a baráti kapcsolatok megromlottak, és a képeket a nagy nyilvánosság elé tárták bosszúból. Egyes felmérések szerint minden ötödik gyerek tesz olyan dolgokat titokban az interneten, amikről tudja, hogy a szülei nem engednék meg neki. A technológiai védelemnek a családon belüli párbeszéddel kell társulnia, ez biztonságot nyújthat a gyerekek és a család számára egyaránt.

Az online zaklatás a kívülállók számára sokszor nem tűnik fajsúlyosnak, de előfordul, hogy a fiatalok nem tudják, ki áll a zaklatás mögött, és hogyan lehetne megállítani a folyamatot. A 11–18 év közötti fiatalok mintegy negyede 500-nál is több ismerőssel rendelkezik a közösségi oldalakon. Ez nemcsak széles baráti kört jelent, hanem egyúttal azt is, hogy amennyiben valaki kompromittáló képeket tölt fel róluk, vagy megszégyenítő kommenteket ír, az máris több száz emberhez jut el.

Az okostelefonok megjelenésével még sérülékenyebbé váltak a felhasználók, hiszen többségük semmiféle védelemmel nem rendelkezik az identitáslopással, zsaroló programokkal, banki információk ellopásával szemben. Biztonsági szakértők szerint az androidos készülékeknél elérhető android store-ban bárki közzétehet hamis applikációkat. Ezeken keresztül akár személyes adatokat is megszerezhetnek a felhasználóról, vagy vírus kerülhet a gyanútlan letöltő telefonjára.

Ma már az sem feltétlenül igaz, hogy a vírusok, adatlopásra szakosodott kártevők tönkretennék a gépünket. A kiberbűnözők rájöttek, hogy sokkal hatékonyabb, ha diszkrét módon, feltűnés nélkül ügyködnek a számítógépünkön – a gyanútlan felhasználó így észre sem veszi, hogy adathalászat vagy más bűncselekmények áldozatává vált. A készülék a károkozás előtt, alatt és után is éppolyan jól működik, így gyakran időbe telik, míg a bűncselekményre egyáltalán fény derülhet.

Szakértők szerint a megoldás egyik kulcsa a biztonsági szoftverek használata, amit véleményük szerint minden készülékre, így akár az okostelefonra, tabletre, PC-re, laptopra is érdemes feltelepíteni. A gyermekekben és felnőttekben tudatosítani kell, hogy mindig nézzék meg, pontosan mire klikkelnek internetezéskor, és erős jelszavakat használjanak, amit senkivel nem osztanak meg.

Mindezek nem kisebbítik azonban a szülői kontroll és felelősség szerepét. A legmodernebb vírusirtó sem akadályozza meg, hogy magáról kompromittáló képeket tegyen közzé egy tettei súlyát nem jól felmérő fiatal. A szakemberek éppen ezért azt javasolják: a szülők szakítsanak időt arra, hogy rendszeresen megbeszéljék gyermekeikkel, hogy mit csinálnak az interneten, kivel kommunikálnak a közösségi oldalakon, és milyen információkat tesznek közzé magukról. A gyermekek otthoni oktatása még hatékonyabb, ha szülői pozitív példamutatással párosul, így nem csak a tanárok fogják végezni az internetes világgal kapcsolatos felvilágosítást.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) internetes hotline-t működtet, ahol be lehet jelenteni a káros és veszélyes tartalmakat. Az NMHH a hazai és külföldi internetszolgáltatókkal, illetve hatóságokkal is együttműködik annak érdekében, hogy a gyermekpornográf tartalmakat minél hamarabb el lehessen távolítani az internetről, viszont az igazi megoldás a megelőzés. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány évről évre egyre több segélyhívást kap gyerekektől internetes zaklatás és visszaélések miatt, ezért fontosnak tartják a prevenciót. A sok bejelentés azt is mutatja, hogy az internethasználók többsége tájékozatlan a közösségi háló használatával és az adatvédelemmel kapcsolatban. Tavaly több mint 1700 bejelentés érkezett hozzájuk, és több mint 50 rendőrségi feljelentést tettek gyermekpornográf, káros, illegális és jogsértő tartalmak miatt.

A külföldi helyzet

2012-ben fogadta el az Európai Bizottság a gyermekbarát internet európai stratégiáját, mely a gyermekek online kiszolgáltatottságát hivatott csökkenteni. Négy alappillére van: első, hogy a fiatalokat életkoruknak megfelelő módon kell megszólítani az interneten is. Másrészt fontos tudatosítani az EU összes iskolájában az online biztonsággal kapcsolatos ismereteket, és a szülőket is tájékoztatni a védelemhez szükséges elérhető eszközökről. A stratégia célja továbbá a rendőrségi nyomozások során használt műszaki újítások segítségével küzdeni a gyermekek online szexuális zaklatása ellen. A szülők elmondása szerint ugyanis a 6–17 éves gyermekek 75 százaléka használja az internetet, míg a 15–16 éves korosztály már 11 évesen a hálón „lógott”. A 9–10 évesek átlagosan már 7 éves koruk óta internethasználók, és mind nagyobb hányaduk használ mobiltelefont is erre a célra.
A Norton kiberbűnözési jelentése szerint évente 556 millió áldozata van az internetes visszaéléseknek és csalásoknak. Összehasonlítási alapként: ez több mint az egész Európai Unió lakossága, és átlagosan 18 sértettet jelent másodpercenként. A felnőtt felhasználók közel fele szenvedett már támadást vírusoktól, rosszindulatú programoktól, hackerektől, csalóktól és tolvajoktól. A kiberbűnözés éves szinten 110 milliárd dollárnyi kárt okoz a felhasználóknak, ez fejenként hozzávetőlegesen 197 dollárt jelent, ami átszámítva nagyjából 43 ezer forintra rúg. Az online bűnözők Kínában okozzák a legnagyobb, 46 milliárd dolláros kárt, ezt követi az USA 21 milliárd dollárral, a bronzérem Európáé. Itt az okozott kár 16 milliárd dollár körül mozog.
A kiberbűnözők azonban már nemcsak számítógépeket, hanem mobiltelefonokat is támadnak: a készülékhasználók 31 százaléka kapott már olyan szöveges üzenetet idegenektől, melyben hamis hangposta-üzenet letöltésére akarták rávenni őket. A felhasználók kétharmada nem használ biztonsági programokat a telefonján, pedig a támadások jelentős része így megelőzhető lenne. A szakértők szerint a mobilinternet használata közben néhány egyszerű játékszabály betartása is sokat jelentene. Nem mindenki méri fel például, hogy nyílt Wi-Fi hálózathoz kapcsolódva az e-mailek olvasása mekkora könnyebbséget jelent az erre szakosodott bandák számára a személyes adatok ellopására. De azon még a szakemberek is elcsodálkoztak, hogy a felmérés szerint a felhasználók negyede még bankszámlafiókjára is bejelentkezett így.
Az e-maileken keresztül ajtót nyithatnak a felhasználók a személyes vagy vállalati információra vadászó bűnözők előtt, hiszen az e-mailek felében magáncélú fotókat, 42 százalékukban munkával kapcsolatos dokumentumokat, és 22 százalékukban banki információkat küldenek.
Az e-mailes visszaélések esélyét csökkenteni lehet, ha erős jelszót használunk, és azokat gyakran megváltoztatjuk, ugyanez vonatkozik a közösségi oldalak jelszavaira is. A felmérés szerint egyébként a kiberbűnözésnek leginkább kiszolgáltatott réteget a mobilinternetet is használó, 1980–2000 között született, közösségi oldalakat gyakran látogató férfiak jelentik. (Füzi Dániel)

Olvasson tovább: