Kereső toggle

Kapálj és tanulj!

Tehénfejés és egyetem

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kétmillió forint két évre vagy hatszázezer forint egy fél évre. Ez nem a kétévi vakáció összköltsége, hanem napjaink egyetemi tandíjai. Nem csoda, hogy világszerte az egyetemisták szinte nagyobb adósságokkal jönnek ki az iskolapadokból, mintha egy luxusvillára vettek volna föl hitelt. Hazánkban is egyre kevesebb van az államilag támogatott helyekből, és egyre nehezebb bekerülni.  De van megoldás - állítja elhivatottan a College of the Ozarks amerikai egyetem -: dolgozzanak a diákok. Mondhatják is, hiszen náluk ez a módszer már több mint száz éve működik.

Első hallásra nagyon „földönkívülinek" tűnhet az ötlet, amit ez a Missouri állambeli egyetem képvisel, de őket igazolja, hogy 1906 óta siker koronázza a kezdeményezésüket. A rendszerrel már több díjat is elnyert az intézmény, többek között a Forbes magazin is a legjobb egyetemek közé választotta.

Az iskola alapvető célja, hogy adósságmentesen bocsássa útjukra a diákokat a diplomaosztó után. Mindezt úgy érik el, hogy gyakorlatilag nincs tandíj, vagyis inkább fokozatosan eltűnik az évek során. A diákoknak heti 15 óra munkát kell végezniük az egyetem számára, emellett pedig az intézmény több támogatást is nyert az államtól a tanulóknak. Ehhez jön még a diákok ösztöndíja, és máris megspórolták az amúgy 4 millió forintos tandíjat.

Az egyetem főleg a hátrányban lévőket kívánja támogatni ezzel a rendszerrel, habár a kívülállók számára szokatlan látványt nyújthat, amikor a másodéves diákok a munkaprogram keretén belül épp a ranchon fejik a teheneket. Vagy kenyeret sütnek és mosogatnak. Vagy a veteményeseket ápolják. Vagy az intézmény karbantartási és irodai munkáit végzik.

Az tehát egyértelmű, hogy itt sincs ingyen az oktatás. „Büszkébb vagyok arra, hogy jól teljesítek, amikor tudom, hogy tányérokat mosogattam azért, hogy bejárhassak az órákra" - állítja az egyik diák. A vezetés szerint a rendszer minta lehetne más egyetemek számára is, ahelyett hogy csak az elméleti tudásra helyezik a hangsúlyt.

Keresztény alapokon álló iskola lévén az egyetem a házirendjét is ilyen normák mentén szabta meg - így tűnik ki azon oktatási intézmények tömegéből, melyekben az erkölcsi szint egyre alacsonyabb. Tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, valamint a férfi és női tanulók külön részlegekben vannak elszállásolva. A vezetés két fő célt emel ki a honlapon: az isteni és a nemzeti értékek ápolását, vagyis a keresztény értékek beépítését a tanulásba, a mindennapi életbe és a szolgálatba, valamint Amerika nemzeti értékeinek, örökségének a megőrzését és a polgári felelősség betöltését. A személyiségükben is úgy akarják formálni a diákokat, hogy - mint írják - „krisztusivá" váljanak, és ehhez társuljon a képzettség, a szorgalmas munka és a patriotizmus.

Az egyetemre minden évben meghívnak híres előadókat, így megfordult már itt több miniszterelnök és államfő is, mint péládul George W. Bush, Benjamin Netanjahu és Margaret Thatcher is. Az utóbbi úgy nyilatkozott, hogy az a képzés, amit itt kap az ember, „nemcsak a diplomához hasznos, hanem az élethez is".

Valóban, sajátos tandíjrendszerén kívül a szemléletmódja az, amivel a College of the Ozarks még jobban kitűnik a többi egyetem közül. Az élethez szeretne jó oktatást biztosítani, nem a diplomapapírhoz. „Amikor kikerülsz a való világba, nem az fogja érdekelni az embereket, hogy hova jártál iskolába, hanem az, hogy időben érkezel-e a munkahelyedre, jól végzed-e el a munkádat, milyen a hozzáállásod. A munkaadók elmondhatják, hogy az Ozarkson végzettek sikeresen vizsgáznak ezeken a pontokon" - mondja az egyetem igazgatója, Jerry C. Davis. De ehhez, mint elnöki köszöntőjében írja, hozzájárult, hogy az egyetem száz éve tanítja a diákok „fejét, szívét és dolgos kezét".

A rendszer nagyon kreatív és jellegzetes, de sokak szerint nem alkalmazható minden intézményben. Roger Lehecka, a Columbia Egyetem dékánja szerint a heti tizenöt órás diákmunkával körülbelül másfél millió forintnak megfelelő összeget lehet összegyűjteni egy évre, amely töredéke az éves tandíjnak a Columbián, ami a tízmillió forintot is meghaladhatja. Azonban a College of the Ozarks a tandíjat azzal is lejjebb tudta szorítani, hogy nem kell fizetést adniuk egy tucat dékánnak, hanem csak néhányat foglalkoztatnak, de azok sem ebben az állásukban fognak meggazdagodni.

A Corvinus Egyetem Heteknek nyilatkozó dékánja, Zsinka László elképzelése szerint egy ilyen modell csak úgy lehet sikeres, ha egy közös értékrend tartja össze a diákokat, például említve, hogy egyházi fenntartású az intézmény. „Ugyanezzel kapcsolatban jóval több fenntartásom van, ha egy atomizált, individualisztikus társadalomra vetítjük rá ezt a modellt. Ebben az esetben felmerülhetnek nehézségek a működőképességben." A modell esetleges magyarországi megvalósításával kapcsolatban kétségbe vonta, hogy ilyen intézményt itt fel lehetne állítani. „De hát meg kéne próbálni" - tette végül nyitottá a kérdést Zsinka.

Olvasson tovább: