Használ-e a megadózis?

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Tények és tévhitek a C-vitaminról

A megfázás és az influenza szezonjában jelentősen megugrik a vény nélküli szerek iránti kereslet, köztük örök sláger a C-vitamin. Sokak meggyőződése, hogy a nagy adagban alkalmazott C-vitamin segít a megfázás megelőzésében, illetve kialakult betegség esetén a tünetek enyhítésében. De mit mond erről a tudomány?

Definíció szerint azon vegyületeket nevezik vitaminnak, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, de amelyek nélkül a szervezet egészséges működése nem tartható fenn. Az L-aszkorbinsav több enzim normális működéséhez elengedhetetlenül szükséges. Feladata, hogy az enzimekben található vas- és rézionokat redukált állapotban tartsa, azaz antioxidáns hatású. Elsősorban a kötőszövetekben nagy mennyiségben jelen lévő kollagén előállításában betöltött kulcsszerepe miatt nélkülözhetetlen. A vitaminhiány esetén megfigyelhető kóros kollagéntermelődés káros hatással van a csont-, ízület- és izomképződésre, innen a skorbut jellegzetes tünetegyüttese.

Bár a vegyületet nem ismerték, hiányának következményeiről több leírás tanúskodik. A 18. században jöttek rá arra, hogy a tengerészek körében jelentős halálozással járó betegség, a skorbut valószínűleg táplálkozási hiányosságokra vezethető vissza. A hosszú tengeri utakon egyoldalúan táplálkozó matrózok közül sokan haltak meg a gyengeséggel, ízületi fájdalmakkal, fog­ínygyulladással társuló betegségben.

Egy James Lind nevű angol hajóorvos volt az első, aki a betegség tudományos vizsgálatába belefogott. Hajójának legénységét hat csoportra osztotta, és az egyes csoportok étkezését különbözőképpen egészítette ki. Az egyik csoport narancsot és citromot kapott, a többiek pedig almabort, kénsavas elixírt, ecetet, tengervizet vagy pedig egy gyógynövénykeveréket tartalmazó készítményt kaptak. Csak a magas C-vitamin-tartalmú gyümölcsöket fogyasztó csoportnak a skorbuttal ösz­szefüggő tünetei enyhültek. Lind ugyan felismerte, hogy a skorbut kezelhető citrommal, arra azonban nem jött rá, hogy a betegség a citrusfélék fogyasztásának hiányával, azaz C-vitamin-hiánnyal magyarázható.

Erre már az emberhez hasonlóan aszkorbinsav-termelésre képtelen tengerimalacok vezették rá a kutatókat. Állatkísérletekben egyértelműen bebizonyították, hogy a skorbut hiánybetegség. Az ismeretlen anyagot C-vitaminnak nevezték el. Kristályos formában Szent-Györgyi Albert izolálta paprikából.

Linus Pauling, aki maga is sokszor szenvedett súlyos megfázástól, azt állította, hogy a nagy dózisban adott C-vitaminnal egyrészt megelőzhető a megfázás, másrészt a már megkezdődött betegség lefolyása enyhébb és gyorsabb. Harminc kutatás eredményeire hivatkozik, de az nem derül ki, hogy milyen alapon válogatott, és milyen minőségű kutatásokat. Könyvet is írt a vegyület ilyen célú alkalmazásáról, amelyben napi 1-18 gramm C-vitamin bevitelét javasolta. A megadózisú C-vitamin-terápia hívei közül sokan Paulingra mint Nobel-díjas tudósra hivatkoznak, azonban nem árt tudni, hogy Nobel-díját nem a C-vitaminnal kapcsolatos munkásságáért kapta, hanem a kémiai kötések vizsgálatáért.

Kétségtelen, hogy a C-vitaminnak szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében, mivel hiányában egyes fehérvérsejttípusok működése korlátozódik. Az úgynevezett Cochrane-együttműködés ötvenhat olyan placebokontrollos vizsgálat eredményeit összesítette, amelyekben a C-vitamint megfázás megelőzésére vagy a tünetek csökkentésére legalább 200 mg-os napi adagban alkalmazták. Az eredmények szerint a C-vitamin-fogyasztás nem csökkenti a megfázásos betegségek előfordulási gyakoriságát, kivéve azok között, akik nagyfokú fizikai igénybevételnek voltak kitéve (katonák, futók stb.). Ami a betegség lezajlását illeti, a betegség időtartama mintegy 8-13 százalékkal csökkent, ami statisztikailag ugyan létező, de összességében a beteg szempontjából csak alig érzékelhető különbség. A tünetek súlyossága is csak kismértékben csökkent.

A hazánkban gyakran fogyasztott zöldségek, gyümölcsök aszkorbinsav-tartalmát ismerve bátran kijelenthető, hogy a kiegyensúlyozott étrend tartalmazza a szükséges napi C-vitamin-mennyiséget. Jelenlegi tudásunk szerint a C-vitamin pótlása olyan esetben indokolt, ha az étrenddel nem oldható meg a megfelelő vitaminbevitel. Ilyen esetben a javasolható adag körülbelül 100 mg. A nagy dózisú C-vitamin-terápia hívei figyelmen kívül hagyják azokat a kutatásokat, amelyek szerint napi 400 mg C-vitamin fogyasztása felett a vérben és az immunrendszer sejtjeiben már nem emelkedik tovább a vegyület mennyisége, ugyanis a „felesleg" a vizelettel igen gyorsan kiürül.

 

Olvasson tovább:

Bemutatjuk az új Charity Potot és a Fenntartható Lush Alapítványt

Sok kicsi sokra megy

Személyre szabott segítség a bajban

A fővárosi kormányhivatal áldozatsegítő szolgálatának ajtaján azzal a feltételezéssel lépek be, hogy nemigen fogok „ügyfelekbe” botlani. Ezzel szemben a várakozóknak kialakított előtér zsúfolásig tele van.

Fiatalon is lehetsz összeszedett

 Sean Covey amerikai író világsikerű könyve tinédzserek és fiatal felnőttek számára jelent iránytűt ahhoz, hogy ne csupán élhető, hanem sikeres legyen az életük.

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit