Használ-e a megadózis?

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Tények és tévhitek a C-vitaminról

A megfázás és az influenza szezonjában jelentősen megugrik a vény nélküli szerek iránti kereslet, köztük örök sláger a C-vitamin. Sokak meggyőződése, hogy a nagy adagban alkalmazott C-vitamin segít a megfázás megelőzésében, illetve kialakult betegség esetén a tünetek enyhítésében. De mit mond erről a tudomány?

Definíció szerint azon vegyületeket nevezik vitaminnak, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, de amelyek nélkül a szervezet egészséges működése nem tartható fenn. Az L-aszkorbinsav több enzim normális működéséhez elengedhetetlenül szükséges. Feladata, hogy az enzimekben található vas- és rézionokat redukált állapotban tartsa, azaz antioxidáns hatású. Elsősorban a kötőszövetekben nagy mennyiségben jelen lévő kollagén előállításában betöltött kulcsszerepe miatt nélkülözhetetlen. A vitaminhiány esetén megfigyelhető kóros kollagéntermelődés káros hatással van a csont-, ízület- és izomképződésre, innen a skorbut jellegzetes tünetegyüttese.

Bár a vegyületet nem ismerték, hiányának következményeiről több leírás tanúskodik. A 18. században jöttek rá arra, hogy a tengerészek körében jelentős halálozással járó betegség, a skorbut valószínűleg táplálkozási hiányosságokra vezethető vissza. A hosszú tengeri utakon egyoldalúan táplálkozó matrózok közül sokan haltak meg a gyengeséggel, ízületi fájdalmakkal, fog­ínygyulladással társuló betegségben.

Egy James Lind nevű angol hajóorvos volt az első, aki a betegség tudományos vizsgálatába belefogott. Hajójának legénységét hat csoportra osztotta, és az egyes csoportok étkezését különbözőképpen egészítette ki. Az egyik csoport narancsot és citromot kapott, a többiek pedig almabort, kénsavas elixírt, ecetet, tengervizet vagy pedig egy gyógynövénykeveréket tartalmazó készítményt kaptak. Csak a magas C-vitamin-tartalmú gyümölcsöket fogyasztó csoportnak a skorbuttal ösz­szefüggő tünetei enyhültek. Lind ugyan felismerte, hogy a skorbut kezelhető citrommal, arra azonban nem jött rá, hogy a betegség a citrusfélék fogyasztásának hiányával, azaz C-vitamin-hiánnyal magyarázható.

Erre már az emberhez hasonlóan aszkorbinsav-termelésre képtelen tengerimalacok vezették rá a kutatókat. Állatkísérletekben egyértelműen bebizonyították, hogy a skorbut hiánybetegség. Az ismeretlen anyagot C-vitaminnak nevezték el. Kristályos formában Szent-Györgyi Albert izolálta paprikából.

Linus Pauling, aki maga is sokszor szenvedett súlyos megfázástól, azt állította, hogy a nagy dózisban adott C-vitaminnal egyrészt megelőzhető a megfázás, másrészt a már megkezdődött betegség lefolyása enyhébb és gyorsabb. Harminc kutatás eredményeire hivatkozik, de az nem derül ki, hogy milyen alapon válogatott, és milyen minőségű kutatásokat. Könyvet is írt a vegyület ilyen célú alkalmazásáról, amelyben napi 1-18 gramm C-vitamin bevitelét javasolta. A megadózisú C-vitamin-terápia hívei közül sokan Paulingra mint Nobel-díjas tudósra hivatkoznak, azonban nem árt tudni, hogy Nobel-díját nem a C-vitaminnal kapcsolatos munkásságáért kapta, hanem a kémiai kötések vizsgálatáért.

Kétségtelen, hogy a C-vitaminnak szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében, mivel hiányában egyes fehérvérsejttípusok működése korlátozódik. Az úgynevezett Cochrane-együttműködés ötvenhat olyan placebokontrollos vizsgálat eredményeit összesítette, amelyekben a C-vitamint megfázás megelőzésére vagy a tünetek csökkentésére legalább 200 mg-os napi adagban alkalmazták. Az eredmények szerint a C-vitamin-fogyasztás nem csökkenti a megfázásos betegségek előfordulási gyakoriságát, kivéve azok között, akik nagyfokú fizikai igénybevételnek voltak kitéve (katonák, futók stb.). Ami a betegség lezajlását illeti, a betegség időtartama mintegy 8-13 százalékkal csökkent, ami statisztikailag ugyan létező, de összességében a beteg szempontjából csak alig érzékelhető különbség. A tünetek súlyossága is csak kismértékben csökkent.

A hazánkban gyakran fogyasztott zöldségek, gyümölcsök aszkorbinsav-tartalmát ismerve bátran kijelenthető, hogy a kiegyensúlyozott étrend tartalmazza a szükséges napi C-vitamin-mennyiséget. Jelenlegi tudásunk szerint a C-vitamin pótlása olyan esetben indokolt, ha az étrenddel nem oldható meg a megfelelő vitaminbevitel. Ilyen esetben a javasolható adag körülbelül 100 mg. A nagy dózisú C-vitamin-terápia hívei figyelmen kívül hagyják azokat a kutatásokat, amelyek szerint napi 400 mg C-vitamin fogyasztása felett a vérben és az immunrendszer sejtjeiben már nem emelkedik tovább a vegyület mennyisége, ugyanis a „felesleg" a vizelettel igen gyorsan kiürül.

 

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit