Kereső toggle

Őssejtterápia – jövő a jelenben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Néha úgy érezzük, a tudományos fantasztikus filmek alig bírnak lépést tartani az élettel. Az, amiről azok még csak mint lehetséges és viszonylag távoli alternatívaként beszélnek, igazából már itt kopog az ajtónkon, és csak a tömeges alkalmazásra vár. A változás olyan gyors, hogy nehezen tudjuk feldolgozni a mindennapi megszokások, elvárások és az erkölcsi ítélet szintjén. Pedig a tudomány nem tesz mást, mint hogy biztosítja az egészséges és hosszan tartó élethez szükséges feltételeket – az, hogy mindezzel mi mit kezdünk, továbbra is csak rajtunk áll.

A mai felnőtt generáció nagyszülei még ismerhették azt a kort, amikor egy családban több gyermeknek is ugyanazt a nevet adták attól tartva, hogy az egyikük még gyermekkorban elhalálozik. Amivel a 20. századi embernek meg kellett békélnie, a 21. századi embernek már elfogadhatatlan. A modern orvostudomány ma már lehetővé teszi az olyan, korábban gyógyíthatatlannak vélt, halálos betegségek kivédését is, mint a leukémia.
Az áttörést a gyógyításban az őssejtterápia hozta meg.
Alkalmazása már a hatvanas, hetvenes években elkezdődött. Eleinte csontvelő eredetű őssejteket használtak, majd 1988 óta egyre fokozott mértékben köldökzsinórvér eredetű őssejteket. Magyarországon 2001 óta végeznek transzplantációt köldökzsinórvér eredetű őssejtekkel. 2010-ben került sor az első olyan őssejtbeültetésre Magyarországon, amelynek során hazai, privát őssejtbankból, a Krio Intézetből származó őssejtet használtak fel – egy leukémiás kisbaba életét mentették meg a beavatkozással.
Az itthon még mai is ritkaságszámba menő terápia a fejlett világban már jószerével rutin. Összesen több mint 20 000 hasonló őssejt-transzplantációra került sor világszerte 1988 óta, amikor Franciaországban először végeztek el ilyen műtétet.

Kicsit úgy hangzik, mint egy sci-fi, de nem az

Az őssejtek olyan speciális sejtek, amelyek még nem rendelkeznek semmilyen funkcióval, viszont képesek átalakulni egyedi funkciót betöltő sejtekké. Ezek tehát a sejtek embriószerű prototípusai és – attól függően, hogy milyen funkciót szánunk a belőlük kialakuló sejteknek – osztódással szaporodva elpusztult vagy hiányzó sejteket, szöveteket, sőt akár szerveket képesek pótolni.
Nem kell ahhoz tudósnak, vagy sci-fi-írónak lenni, hogy bárkinek meglóduljon a fantáziája egy ilyen felfedezés hallatán. Hány meg hány alkalommal kísérleteztek korábban azzal, hogy mesterséges anyagokból hozzanak létre létfontosságú szerveket – kevés eredménnyel. Hányszor okozott már gondot a donortól származó szerv kilökődése. Az új terápiával gyakorlatilag a saját szerveinket „kaphatjuk vissza”: nem kell a megfelelő donorra évekig várni, majd műtéti beavatkozással az összeférhetetlenséget kockáztatni.
A néhány éve még jóformán hihetetlennek tűnő lehetőség mára már valósággá is vált. A Daily Telegraph az idén tavasszal adott hírt arról, hogy brit tudósok emberi vesét hoztak létre őssejtből. A mesterséges szerveket laboratóriumban alkották meg emberi magzatvíz és állati magzati sejtek felhasználásával. A módszer lehetővé teszi, hogy a páciensek saját veséiket hozzák létre a kilökődés veszélye nélkül. Jamie Davies, az edinborough-i egyetem kísérleti anatómia-professzora így kommentálta a megdöbbentő hírt: „Kicsit úgy hangzik, mint egy sci-fi, de nem az.”

Mire használják leggyakrabban az őssejteket?

Ma még elsősorban vérképzőszervi zavarok gyógyítására használják az őssejteket. A múlt században történt első felfedezésük is igazából ez volt: olyan sejtekre bukkantak, amikből vérsejtek keletkeztek. A legújabb kutatási eredmények szerint ugyanakkor az őssejtek vérereket alakíthatnak ki, segíthetnek a cukorbetegségben szenvedőknek, javíthatnak az izomsorvadásos betegek állapotán, de akár szívbillentyű-, máj-, vese- vagy idegsejteket is képesek kialakítani. Rutinszerűen használják őket daganatos és autoimmun betegségek kezelésére, sőt szívinfarktuson átesett páciensek gyógyítására is, így például Magyarországon a már említett 2005-ös beültetéssel egy szívinfarktuson átesett páciens szívizmait pótolták az őssejtek segítségével.

Honnan származnak az őssejtek?

Kézenfekvő volna az embriószerű őssejteket magukból az embriókból kinyerni, ezeket a sejteket azonban csak kutatásra használják világszerte – gyógyításra azért nem alkalmasak, mert élő szervezetben gyakran kontrollálatlanul osztódni kezdenek. Bármilyen funkcióra kockázatmentesen átalakíthatók ugyanakkor a köldökzsinórból származó őssejtek, amelyeket ráadásul biztonságos és teljesen fájdalommentes módon lehet beszerezni, és maga az eljárás sem vet fel orvosetikai kérdéseket. Mindössze annyi történik, hogy a gyermek születésekor a köldökzsinórvért leveszik, abból izolálják az őssejteket, majd megfelelő laboratóriumi körülmények között tárolják, sőt akár szaporítják is őket. A köldökzsinórvér-őssejteket később fel lehet használni a gyermek gyógyítására.

őssejttárolás: a legjobb életbiztosítás

A lengyelországi Dominika édesanyja két évvel ezelőtt egy wroclawi kórházban találkozott először az őssejtterápiával a FamiCord csoport tájékoztatóját olvasva. Dominika orvosai akkor már évek óta küzdöttek a kóros vérszegénységben szenvedő, 10 év körüli kislány életéért. A megtört édesanyában új remény ébredt, amikor olvasta, hogy a köldökzsinórvérből származó őssejt az ő kislányát is meggyógyíthatja. Nemcsak Dominika saját őssejtje, hanem születendő testvéréé is!
Idén tavasszal Dominika – egyszerűen szólva – kapott egy injekciót, benne testvére köldökzsinórvérének őssejtjeivel. Két hónap elteltével kezelőorvosai a nyilvánosság elé álltak és bejelentették: Dominika, az őssejtterápiának hála, teljesen felépült. Ma már ugyanúgy biciklizik, lovagol, úszik és görkorcsolyázik, mint bármelyik kortársa.
A FamiCord csoportnak, Európa egyik legnagyobb őssejtbank-hálózatának ez volt a hatodik eredményes őssejt-transzplantációja. Az ötödikre Miskolcon került sor tavaly szeptemberben, amikor a Krio Intézetben tárolt – szintén a testvértől származó köldökzsinórőssejttel – mentettek meg egy 22 hónapos leukémiás kislányt.
Ma már bárki rendelkezhet születendő gyermeke köldökzsinórvérének, sőt köldökzsinórszövetének levételéről és tároltatásáról. Az utóbbinak azért van jelentősége, mert a köldökzsinórszövetből származó sejteket könnyebb szaporítani. Az őssejtek tárolására a szülők 20 évre adhatnak megbízást – ezt követően maga a gyermek rendelkezhet a tárolás meghosszabbításáról.
A Krio Intézetben, Magyarország legnagyobb és egyetlen hazai tulajdonú őssejtbankjában több mint 10 000 mintát tárolnak, méghozzá a legkorszerűbb és a legbiztonságosabb körülmények között. Az Intézet 2010-ben elsőként nyerte el Magyarországon az amerikai székhelyű, vérátömlesztéssel és sejtterápiával foglalkozó nemzetközi szövetség, az AABB (American Association of Blood Banks) akkreditációját, ezzel az általa alkalmazott feldolgozási, fagyasztási és tárolási technológia világszerte elfogadottá vált. Az idén megszerzett ISO 14001-es és ISO 9001-es tanúsítvánnyal együtt a Krio Intézet az egyetlen hazai őssejtbank, amely rendelkezik mindhárom fontos minőségi tanúsítvánnyal.
Ez már nem a sci-fi filmek világa: a kismamák manapság nem csupán a babaszoba berendezésével készülődnek születendő gyermekük fogadására, hanem őssejtbankot is választanak a köldökzsinórőssejt tároltatására. Így nyilatkozott Kovács Ágnes olimpikonunk, amikor egy interjúban arról kérdezték, miért döntött idén júniusban született kisfia köldökzsinórőssejtjének tároltatása mellett: „Azt gondolom, olyan ez, mint egy életbiztosítás. Lehet, hogy a gyerekemnek soha nem lesz rá szüksége, de ha mégis, akkor utólag már nem lehet ezt bepótolni.”  (x)
www.krio.hu

A Krio Intézetrl

A Krio Intézet Magyarország legrégibb és legnagyobb ôssejtbankja. Az intézet 1998-ban alakult bértárolásos spermabankként, majd tevékenységét kibôvítve elôbb 2000-ben létrehozta a donor spermabankot, majd 2004-tôl elindította az ôssejtbank szolgáltatást is. Ma az egyetlen hazai ôssejtbank, amely rendelkezik az amerikai székhelyŐ, vérátömlesztéssel és sejtterápiával foglalkozó nemzetközi szövetség, az AABB (American Association of Blood Banks) akkreditációjával, valamint az ISO 9001 és az ISO 14001 minôségbiztosítási tanúsítvánnyal. A Krio Intézetben jelenleg több mint 2000 mintavételt végeznek évente, és több mint 10 000 ôssejt mintát tárolnak nemzetközileg elfogadott feldolgozási, fagyasztási és tárolási technológiával. A részvénytársasági formában mŐködô Krio Intézet Európa egyik legnagyobb ôssejtbankhálózatának, a FamiCord Groupnak a tagja, ám magyar többségi tulajdonban van.
A Krio Intézet tagja a Családi Köldökzsinórvér Bankok Európai Szövetségének (European Association of Family Cord Blood Banks, EAFCBB) és a Cord Blood Europe-nak.

Olvasson tovább: