Kereső toggle

Stresszoldás természetes módon

Szorongásgátló gyógynövények

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Manapság az úgynevezett benzodiazepinek és az azokból továbbfejlesztett szorongásoldó szerek korszakát éljük. (Xanax, Frontin és a társaik.) A nyugati civilizációban egyébként is járványszerű a lelki betegségek, terheltségek elszaporodása, de a pénzügyi válság most még rá is tett egy lapáttal. A magyar való pedig alighanem csak kedvez a szorongás kialakulásának.

A félelem alapvető emberi érzelem, normális mértéke figyelmeztet a fenyegetettségre, és jobb teljesítményre sarkall. A kellő ok nélkül fellépő, tartósan fennmaradó és nem kontrollálható szorongás azonban kóros. Három fő formát lehet megkülönböztetni: a pánik típusút, a szorongást, amely egy állandósult, folyamatos aggodalmaskodást jelent, és a fóbiás típusú szorongást, mely konkrét tárgyhoz kötött (például tömeg, pókok).
Számos nagyszabású tanulmány kimutatta, hogy a szorongás hatással van a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására. Szorongók gyakrabban veszik igénybe az egészségügyi ellátórendszert, és gyakoribb közöttük a hirtelen szívhalál.
Az USA-ban kultúrája van annak, hogy az emberek pszichológussal, családterapeutával, házassági tanácsadóval megosztják gondjaikat, mégis szaporodnak a lelki terheltségek. Nálunk pedig dívik az, hogy egyszerűbb bogyókkal megoldani (inkább elmaszatolni) az effajta gondokat, ahelyett, hogy elsajátítanánk és átadnánk egy olyan értékrendet, amely megőriz a szorongás és a félelmek kialakulásától. A háziorvosi rendelő futószalagján nincs lehetőség mélyebb beszélgetésre, azonnal vegyi megoldás születik, a szakellátás szétveréséről pedig már sokat olvashattunk. A normális család mint olyan pedig gyakran már rég nincs a betegek mögött.
Átmeneti nehézség idején, ha valaki nem szeretne nyugibogyóra szokni, meg lehet próbálkozni a természet kínálta szerekkel. A legismertebb nyugtató hatású gyógynövények a komló, a macskagyökér, a citromfű és a levendula, valamint a nemrég bejött golgotavirág. Ezek hatékonyságát nemcsak az évszázados laikus és orvosi megfigyelések támasztják alá, hanem egyre több modern vizsgálat is. A szintetikus készítmények rendszerint egy hatóanyagot tartalmaznak, míg a gyógynövény-készítmények jelentős része kombinációs, és az egyes összetevők egymást segítő hatásának (szinergizmus) is jelentősége van. A növényi nyugtatók a szorongást oldják, nem altató-nyugtató (szedato-hipnotikus) hatásúak. Hatásuk mérsékeltebb és lassabban alakul ki, mint a mesterséges szereké, ezért akut, súlyos esetben nem alkalmazhatók. Nem figyeltek meg egyik növényi szernél sem toleranciát (egyre nagyobb adagra való igény), sem függőséget.
A feszült idegállapot gyakran társul görcsös hasfájással, puffadással, az ilyen tünetek enyhítésében a szorongásoldó hatáson túl is van szerepe a citromfűnek és a levendulának. Ha teaként fogyasztjuk ezeket a növényeket, még maga a teakészítés és elkortyolgatás ceremóniája is szorongásoldó lehet. Miért ne használjuk ki ezt a placebóhatást?

Olvasson tovább:

  • Prof. Dr. Boldogkõi Zsolt

    Placebo vagy nocebo?

    Ki ne hallott volna a placebóról (latin szó, mely annyit tesz: „tetszeni fogok”) mint gyógyerőről és a placebohatásról, amikor a hatóanyag nélküli tabletták is hatnak?
  • Budapest, te csodás

    Magyarósi Csaba (felül) és Szűcs Ádám újságíróként dolgoztak évekig, ám a két jó barát 2010-ben gondolt egy nagyot, és olyan oldalt hoztak létre, amiről mára kétség nélkül állítható: a vidéken született srácok úgy ismerik a fővárost, mint a tenyerüket.
  • Ezek a mai fiatalok

    A fiatalokról hazai és nemzetközi körökben is kialakult egy olyan sztereotíp kép, mely szerint énközpontúak, szelfimániások, és csak azon iparkodnak, hogy szeressék és szeressék őket. Utánajártunk, általánosítható-e ez a kép, illetve van-e élet a Facebookon túl is.