Kereső toggle

Meg nem hallott segélykiáltások

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Manapság még a Kinder Bueno csokoládét is szexuális töltetű reklámmal próbálják eladni” – állapítja meg Balog Ágnes, az Eszter Alapítvány ambulanciájának gyermek-szakpszichológusa. Ebben a közegben a gyerekek újfajta magatartásmintákat látnak maguk előtt, amelynek hatása különböző élethelyzetekben is megnyilvánul. A szexuális ingerektől túlfűtött társadalom új kihívásokat jelent felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt.

Mennyire gyakori probléma Magyarországon a gyermekek szexuális bántalmazása?

- A szexuális erőszak 70-75 százaléka családon belül történik. Amennyiben ezt a problémát nem kezelik, a káros következmények még felnőttkorban is zavart okozhatnak a normális életvitelben.  Az Eszter Alapítvány ambulanciáján az ilyen bántalmazáson átment emberek problémáit próbáljuk meg kezelni és gyógyítani.

Csakúgy, mint a világ más országaiban, a legtöbb erőszakot gyerekek ellen követik el, az elkövetők pedig leginkább családtagok, rokonok, ismerősök, szomszédok és „jó barátok". A történtek felderítése nem könnyű, erős a látencia, ami azt jelenti, hogy az esetek jó, ha 10 százaléka kerül napvilágra. Azoknak a száma, amelyből jogi ügy lesz, még ennél is jóval kisebb. A legtöbben ezt egész életükben titkolják, és főként csak azok szólnak, akiket idegen bántalmazott.  A családon belüli, gyermekek ellen elkövetett szexuális erőszak esetében viszont általában egy amúgy kedves, a gyermeket „szerető" ismerős az elkövető. Egy kisgyerek, akit egy hozzá közel álló bántott, többnyire nem szól. Ennek oka egyrészt a szégyen, másrészt pedig az, hogy nem igazán tudja értelmezni azt, hogy olyan ember bántalmazta, akit szeret és akiben bízik. Minél közelebb áll a gyermekhez a bántalmazó személye, annál súlyosabb károkat okoz. Az eseteket könnyebb felderíteni, ha valamilyen egyéb bántalmazással is együtt járnak, például elhanyagolással vagy fizikai bántalmazással.

Min mennek át ilyenkor a gyerekek, és hogyan próbálják ezt kommunikálni?

- A családon belüli molesztálásnál egy kisgyerek gyakran belenő ebbe a helyzetbe, és talán csak 6-7 éves korában kezdi furcsállani, hogy mi is történik vele. Azt is észreveszi, hogy másoknál ez nem így van, a növekvő szégyenérzet miatt pedig egyre inkább titkolja, hogy min megy keresztül. Van, aki évtizedekig sem beszél róla, van, aki megpróbálja, de egyszerűen nem hisznek neki. Ha azonban villámgyorsan el tudja mondani egy olyan személynek, aki hitelt ad a szavainak, támaszt nyújt neki, és rögtön elejét veszi annak, hogy ez még egyszer előfordulhasson, akkor a gyerek könnyebben helyreáll. Más helyzet áll elő, ha családon kívüli ember az elkövető, akit a gyerek egyébként se szeret, és egyszeri esetről van szó, mint családon belül, ahol előfordulhat, hogy valaki 8-10 évig használ egy gyereket a saját céljaira. Ennek nagyon súlyos, maradandó hatásai lehetnek. Mi az ambulancián gyakran találkozunk azzal is, amikor hosszú évekig fennáll a molesztálás gyanúja, de semmit sem lépnek. Egyesek elképzelhetetlennek tartják, hogy egy „ilyen jó ember" efféle szörnyűségeket követhet el.

Hogyan nyilvánul meg ez a probléma az óvodában?

- Ha ehhez hasonló inzultus történik az óvodában gyerekek között, az nem tekinthető bűncselekménynek, hiszen egy óvodás nem bűnöző. Az így viselkedő gyerekeket fegyelmezni kell, a többieket viszont abban kell segíteni, hogy ne essenek ennek áldozatul. Manapság a fiatalok egy olyan világban élnek, ahol mindenfelől szexuális ingerek érik őket. Még a Kinder Bueno csokit is erre utaló képekkel reklámozzák, és ez egyfajta magatartásmintát mutat a gyereknek, ami túl korán felkelti a másik nem iránti érdeklődésüket.

A családon belüli erőszak milyen társadalmi rétegeket érint leginkább?

- Úgy tűnik, hogy a gazdasági helyzet nem befolyásolja a bántalmazások gyakoriságát. Azt sem lehet mondani, hogy ez  valamelyik társadalmi réteget jobban érintené. Az egyetemi professzortól kezdve a munkanélküliig a családon belüli erőszak ugyanúgy jelen lehet. A műveltséggel sem áll összefüggésben. A probléma publicitása viszont sokkal kisebb abban az esetben, ha egy magasabban kvalifikált ember bántalmazza akár a feleségét vagy a gyerekét. Sokkal jobban meg tudja védeni magát, hogy ne kerüljön nyilvánosságra. Az a tapasztalat, hogy legtöbb esetben, erőpozíciójuk miatt, férfiak a bántalmazók, akik nemcsak lányokat, hanem fiúkat is molesztálnak.

Mik a hosszú távú következményei a gyermekkori szexuális bántalmazásnak?

- Rengeteg kihatása van. Az egyik az érzelmi területen jelentkezik. Szorongó, visszahúzódó lesz az illető, alapvetően a bizalom vész el az emberekben. Emiatt nehezen teremt kapcsolatot, mind a személyes életében, mind a munkahelyén.  A házaséletében is komoly zavarokat okozhat, hiszen az ő értelmezésében a szexualitás rossz dolog. Értelmileg pedig olyan módon hat rá, hogy fenyegetőnek tartja a világot. Mindent ennek alapján ítél meg. Ha valakit egyszer bántottak, az elképzelhetőnek tartja, hogy ez megint megtörténjék. A legsúlyosabb következmény pedig az, hogy saját kudarcuknak tekintik ezt a dolgot, amit ők megérdemeltek, és ez értéktelenség- és elvetettségérzést okoz. A személyiség stabilitásától és az otthoni háttértől is függ, hogy ki hogyan tudja feldolgozni az említett helyzeteket. Felméréseink szerint minden hatodik lányt és minden tizenötödik fiút ér valamilyen szexuális jellegű inzultus az élete folyamán. Akiket fizikailag bántalmaztak, azok hajlamosak lehetnek arra, hogy ők is bántalmazókká váljanak.

A szülők és a tanárok hogyan ismerhetik fel azt, ha valakit szexuálisan bántalmaztak?

- Ennek csak olyan általános jelei vannak, amelyek másfajta krízisállapotban is előfordulhatnak. Ezért nem kell egyből szexuális bántalmazásra gondolni. De erre utalhat a hirtelen viselkedésváltozás, a váratlanul megjelenő fejfájás, alvászavar, szorongás, fogyás vagy hízás. Ilyenkor érdemes ezeknek a végére járni. Ha valahova nem akar többé elmenni a gyerek, az is egy figyelmeztető jel, még ha nem is tudja pontosan megmagyarázni, hogy miért.

Milyen módon lehet felkészíteni a gyerekeket arra, hogy ne legyenek áldozatok?

- Gyanakodni nem érdemes. Nem kell, hogy mindenki úgy figyelje a másikat, mint egy potenciális bűnözőt, a gyerekeket azonban érdemes felkészíteni.  Aki otthon biztonságban nő fel, az a külső bántalmazások ellen is védettebb. Leginkább azzal előzhető meg a baj, ha a gyerek olyan légkörben nevelkedik, ahol szabad nemet mondania. Azt is látja, hogy a felnőttek is tudnak egymásnak nemet mondani, tehát nem hódol be senki senkinek a családban. A bántalmazók abban bíznak, és ez legtöbbször így is van, hogy a gyerek feltétel nélkül szót fogad egy felnőttnek, pláne akit ismer és kedvel, mint a szomszéd bácsit vagy a nagypapát. Nem mer nemet mondani, ha az bármit tesz is vele. Egészen kicsi kortól úgy kell nevelni, hogy tudnia kell, melyek azok a területek, amelyeket nem szabad megsimogatni. Ez egy normális családban meg is történik. Nem lehet azonban kampányszerűen leülni és erről beszélni, mert a szülők áteshetnek a ló túlsó oldalára, és megrémíthetik a gyereket.

Ha valakivel ilyen történt, hogyan kerülhet kapcsolatba az Eszter Alapítvánnyal?

- Hozzánk bárki bejelentkezhet a honlapon keresztül. Kötünk egy szóbeli megállapodást, hogy mi mit tudunk nyújtani, és ő mit szeretne.  Ekkor elkezdődik egy közös munkabeszélgetés, amiben itt általában nagyon korán rátérünk arra, hogy mi történt vele konkrétan, utána oldjuk meg a problémát, és próbáljuk meg visszazökkenteni a saját éle-tébe. Nem ritkán az is előfordul, hogy több évtizedes hallgatás után jönnek el hozzánk az emberek. Szerencsére azonban a kezelések ezekben az esetekben is sikeresnek bizonyulhatnak.

Tanácsok szülőknek

•    Fontos, hogy a szülők tudatában legyenek annak, hogy a gyermekek szexuális bántalmazása létező veszélyforrás. Ne másra hárítsuk a felelősséget, hanem tanítsuk meg gyermekeinket arra, hogyan védjék meg magukat veszélyhelyzetekben.
•    Érdemes annyi időt szánni gyermekeinkre, hogy ne más felnőttek társaságát keressék. Egy magányos gyermeken látszik a kiszolgáltatottság, ami a pedofilok célpontjává teheti őt.
•    Gyermekeinket ne kis felnőttként öltöztessük, és öltözékük ne legyen provokatív, még ha a divat ezt is diktálja.
•    Tanítsuk meg a gyermekeinket arra, hogy határozottan álljanak ellen, ha bárki intim módon próbálja megérinteni őket.
•    Fontos olyan bizalmi légkört kialakítanunk, amelyben gyermekeink szabadon elmondhatják, ha bárki bármilyen módon megpróbálta inzultálni őket.
•    Hallgassuk meg őket figyelmesen, különösen akkor, ha úgy tűnik, hogy nehéz nekik valamiről beszélni. Ha érdektelenséget tapasztalnak, akkor lehet, hogy többet nem fordulnak hozzánk.
•    Mindig tudjunk arról, hogy gyermekeink kivel töltik az idejüket.
•    Nem szabad a gyermekeinket arra kényszeríteni, hogy olyan embernek adjanak puszit, vagy üljenek az ölébe, akit nem szeretnek, mert így nem fogják később se tudni, hogy mennyit kell megengedniük egy felnőttnek.
(Forrás: The American Academy of Pediatrics)

Olvasson tovább: