Kereső toggle

Csokisztárok - A budapesti Bornemisza iskola világsikere

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Allan Weiss nem volt jó tanuló, az élet mégis kegyes volt hozzá. Részt vett az Oracle informatikai cég megalapításában, és ezen belül létrehozott egy olyan oktatási alapítványt, amely évről évre olyan érdekes kihívás elé állítja a gyerekeket, amit örömmel tudnak elvégezni, és kivételes sikerélménnyel kecsegtet. 2009-ben az Oracle által kiírt ThinkQuest honlapkészítő világverseny 15 év alatti kategóriáját egy hattagú magyar csapat, a Bornemisza Péter Általános Iskola tanulói nyerték meg. Fejenként egy laptoppal és egy felejthetetlen San Franciscó-i utazással lettek gazdagabbak, valamint olyan tapasztalatokkal, amelyek minden bizonnyal hozzájárulnak majd további sikereikhez is.

A Bornemisza Péter Általános Iskola elég messze esik San Franciscótól, de szerencsére nyelvi akadályokba nem ütköznek a diákok, a távolság pedig interneten leküzdhető. Az iskola olyan hátteret és támogatást biztosított, ami felbátorította a diákokat, hogy felvegyék a versenyt a világ többi hasonló korú diákjával honlapkészítés terén. Az általános iskolások számára meghirdetett lehetőségre az iskola egy már gimnazista tanítványa hívta fel teljesen önzetlenül a felkészítő tanárok figyelmét, tehát már az indulás is igazi csapatmunka volt.
A weboldal készítésének feltétele egy univerzálisnak számító téma kiválasztása volt, ami oktatási céllal készül. Végül egy ajándékba kapott tábla csoki majszolása közben ötlött fel Laliban, a csapat lelkesítőjében, hogy ez az, erről kellene írni! „Nem szerettem volna olyan témát adni a tizenhárom-tizennégy éves gyerekek szájába, amit valójában még nem látnak át, például hogy hogyan lehetne világbékét teremteni. A csokiról viszont hitelesen tudnak beszélni, erről van tapasztalatuk, és hihető, hogy saját kutatásokat folytatnak a témában” – meséli a csapatkapitány angoltanárnő, Borbély Rita. ő Román Ildikó informatikatanár mellett szállt be a munkába, aki már előző évben is indított az iskolából egy sikeres csapatot. Román Ildikó számára egyértelmű volt, hogy ezúttal a győzelemért indulnak.
Alain Weissnek igaza volt, ez a feladat nem csak a kitűnő tanulókat vonzotta, a munka azonban mindegyikükből kihozta a tehetséget, és utóbb a szorgalmat is. „Eleinte csak álmodoztak, milyen jó lenne megnyerni a laptopot meg elutazni San Franciscóba. Rá kellett vezetni őket,  hogy mi lesz ennek az ára” – meséli nevetve a két felkészítő tanárnő.
A csapat egyébként apránként állt össze, és csak a közös munka során derült ki, milyen remekül egészítik ki egymást. Mindeközben a Bornemisza Péter iskola egyik diákja, Rózsahegyi Renáta megnyert egy országos történelemvetélkedőt A csokoládégyártás és a világgazdasági válság összefüggései a 20. században címmel, és amikor csatlakozott a csapathoz, az általa öszszegyűjtött értékes történelmi anyag is rákerülhetett a Csokoládé szimfóniájának elnevezett weboldalra. A számítógépes dízájn és a zenei aláfestés Botos Lali érdeme, a webes szerkesztés és programozás Román Dávid nevéhez fűződik, a gépelést és a gyártást Horváth Bianka vállalta, Mudroch Misi a remek ötletek mellett értékes receptgyűjteménnyel járult hozzá, Benkő Balázs pedig felkutatta mindazt, amit a kakaóbab termesztéséről valaha is tudni szerettünk volna. „Mindenki a maximumot adta abból, amit ő tudott” – foglalta össze Renáta. Román Ildikó a számítógépes programozást tanította, és folyamatosan segítette a gyerekek munkáját, a csapatkapitány Borbély Rita pedig összefogta a munkákkal kapcsolatos szervezést, és a szöveg angol nyelvű fordításában segédkezett.
Az ötnapos díjkiosztó rendezvénysorozatot hónapokkal korábban kezdték szervezni az Oracle alapítványának munkatársai, és hetente érkezett e-mailen tájékoztató a résztvevők számára. Három korosztály első három helyezettje kapott meghívást, akiket 83 ország 955 csapata közül választottak ki. A legjobbak a következő országokból kerültek ki: Ausztrália, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, India, Kína, Magyarország, Olaszország, Pakisztán, Szingapúr és Törökország.  „Jó érzés volt, hogy egyetlen helyzetben sem éreztem magam tanácstalannak, kiszámítható és jól szervezett volt minden, nagy élmény volt így együtt dolgozni” – dicsérte a szervezést a csapatkapitány. A díjátadó ünnepség mellett ugyanis olyan műhelymunkák is várták őket, ami a további munkához adott inspirációt és útmutatást. „A workshopon megtanultunk jobban csapatban dolgozni. Mi például bioházakat néztünk meg, és utána közösen dolgoztuk fel az ott látottakat” – meséli Benkő Balázs. „Érdekesek voltak a feladatok, és laza volt a légkör, könnyebb volt így tanulni, mint amikor csak ülünk a padban.  Jó volt az is, hogy a csapatmunkában arra voltak kíváncsiak, hogy mit tudunk, és nem azt keresték, hogy mit nem tudunk” – summázta a véleményét Misi. Külön workshopot szerveztek azzal a céllal, hogy a jó teljesítményüket hogyan lehetne még jobbá tenni, kijavítani a hibákat, megerősíteni a gyenge pontokat, és még profibb weblapot készíteni. „Legelőször a bőkezűség, a nagyvonalúság tűnt fel nekem, hogy olyan jóindulatúak az emberek” – számolt be első benyomásairól Renáta. Az mindegyiküknek feltűnt, hogy mennyire átitatja a méltánylás az emberek közötti kapcsolatokat.  „Nagyon értékeltük azt, amit a műhelymunkák során tanultunk. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek képesek legyenek egy közös célért együtt dolgozni. Az iskola maga is egy csapatot alkot, mindannyian tudjuk, hogy a mi sikerünk is ennek köszönhető” –  fűzte hozzá Borbély Rita.
A díjátadó ünnepségre az ötnapos rendezvénysorozat csúcspontjaként került sor. A magyar csapatot tapsvihar köszöntötte, nagy sikert aratott a csapat munkájáról készült kisfilm, így a bemutatkozás is színvonalasra sikerült, amit ennek megfelelően méltányoltak is a jelenlévők. A Bornemisza csapata azt vallja, hogy ez a siker is igazolása annak: ha egységben vagyunk, akkor minden lehetséges a számunkra. 
A honlap a www.bpg.hu címen tekinthető meg.

Olvasson tovább: