Kereső toggle

Divatba eszik őket

Tényleg egészséges a mangalica és a szürke marha?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mára a hazai fogyasztókban is egyértelműen kialakult az igény a természetes vagy „bio” termékek iránt. Az egészséges táplálkozás iránti vágy újra a középpontba állította az egykor őshonos ridegtartáson nevelkedett állatokat, a mangalica sertést és a szürke marhát: ódákat hallani a telítetlen zsírokról, márványos húsokról. Népszerűségük növelésére még fesztiválokat is rendeznek, mint például a hétvégén Gyulán.

Háromnapos fesztivált rendeztek Gyulán a várkerti vigasságok sorozatában, ami az őshonos állatfajták közül a két legismertebbet, a szürke marhát és a mangalicát mutatta be. A szervezők az egészséges táplálkozást helyezték a középpontba, ezért marhából főzte a tokányt Benke Laci bácsi, és frissen sütötték a mangalicakolbászt: igazi bio áron, ötszázért adták a tíz deka egészséget. A rendezvény igazán nemzetközire sikeredett, hiszen a gyulai vár adta történelmi háttér előtt teljes harci díszbe öltözött dél-amerikai indiánok zenéje szólt - nyilván az aztékok is ismerték a mangalica előnyeit -, és román fagylaltárusok kínálgatták termékeiket.

A sorok között azért megbújtak a tenyésztők is, és lapunk tudósítójának sikerült is az egyik szaktekintéllyel, Kiss Lászlóval mangalica- ügyben elbeszélgetni. „A minőségi különbség a mangalica javára a hús zsírtartalmának finom, márványos jellegű eloszlásában és különleges ízében rejlik, amely kitűnő pecsenye- és pörköltalapanyaggá teszi. A magasabb zsírtartalom csak a tőkehúsra jellemző, a feldolgozott termékeket mindössze jobb kulináris értékük különbözteti meg az ipari fajtáktól" - mondja a húsipari szakember.

A normál sertésekkel szembeni magasabb ár oka, hogy az őshonos fajták lassabban - közel kétszer annyi idő alatt - érik el a vágósúlyt, mint korszerű társaik, ezt pedig meg kell fizetni a tenyésztőknek. A mangalica élősúly alapján mért, kilogrammonkénti felvásárlói ára 340-350 forint, szemben a modern sertés 270-290 forintos árával. Sertéshúst 800 és 1890 forint között vásárolhatunk a kiskereskedelemben, míg a mangalica kilogrammonkénti ára 1200-tól 2800 forintig terjed.

„Mivel őshonos fajtákról van szó, az állam támogatja a kocák tenyésztését, ami éves szinten negyvenötezer forintban realizálódik állatonként. A mangalicának három válfaját tenyésztik hivatalosan, a vörös, a szőke és a fecske elnevezésű kocák összes darabszáma együtt is csak alig éri el a tízezret, ami nem nagy szám kereskedelmi szempontból" - folytatja Kiss László. Hozzáteszi: a mangalicatartók legeltetéssel művelik területeiket, környezetvédelmi célú támogatást is kaphatnak talán jövőre, hiszen ahogy a tenyésztők mondják, ennek az állatnak a tartása épp erről szól, ez a lényege. A természetet óvja a ridegtartás, és e tartásmód miatt alig érintette ezt az ágazatot a válság.

A mangalica ma még kuriózum, egyelőre csak a tudatos vásárlók keresik az üzletek polcain.

Az ősi magyar sertésről az a hír járja, hogy húsa egészségesebb, könnyebben emészthető, kevesebb benne a koleszterin, és az ember számára létfontosságú telítetlen zsírsavat tartalmaz. Az élettani hatásairól Kovács Éva dietetikus lapunknak elmondta, hogy az állat húsa csak abban az esetben tartalmaz telítetlen zsírsavakat, ha az eredeti, makkoltató ridegtartásban nevelik, és hagyják az állatot a saját ütemében növekedni. Ilyenkor a jószág zsírja alacsonyabb hőfokon olvad, mint a többi sertésé. Ha azonban táppal etetik - hogy gyorsabban elérje a vágósúlyt -, a mangalica zsírjának koleszterintartalma megegyezik bármilyen más sertésével.

A fesztivál nyomokban tartalmazott még szürke marhát is, bár jobbára csak a kondérok alján. A marhának sok idő kell, még fő, kóstolni csak a végén szabad, úgyhogy tovább kerestük a marhatartókat. Az egyik pultnál aztán prospektusokra leltünk, ahol egy fiatal srác összegezte a szürkemarha-tartás hazai

állapotát. Takács Csaba húsipari mérnöknek tanul, a családja húsz éve foglalkozik szürkemarha-tartással.

A hivatalos adatok szerint több mint háromszáz tenyésztő mintegy húszezer szürke marhát tart hazánkban, ezek többségét az Alföldön. A szakemberek szerint az elmúlt két évtizedben harmincszorosára nőtt a szürke marhák száma, míg más szarvasmarháké felére esett vissza.

A szürkék számának növekedése azzal magyarázható, hogy az állattenyésztők magukénak érzik ezt a fajtát, ami szinte csak nálunk létezik, és a támogatási rendszer a tehenekre már húsz éve folyamatos. Nem kizárólag pénzkeresetért tartják állataikat, inkább szenvedélyből, hiszen nem is jövedelmező egyelőre.

A szürke marha rendkívül jó igásállatnak számított: szikár termete miatt húsának szárazanyag-tartalma magas, jóval kevesebb vizet tartalmaz az ipari fajtákénál, ezért kevésbé esik össze a főzés során. További értékes tulajdonsága, hogy a legeléskor elfogyasztott ősgyeppel és gyógynövényekkel a szervezetbe kerülő értékes anyagok a húsban is megtalálhatók - ismerteti a szürkék fajtajellegét lelkesen az ifjú tenyésztő.

A marha főzéséhez az idő mellett a jókedv a fontos, így a környék jó nevű prímása cigánybandájával minden asztalnál megállt, hogy húrjain keltse életre a Pacsirtát. A szürkemarha-tokány egyre csak főtt és főtt, nem volt türelmünk a végét kivárni, irány a friss mangalicakolbászos stand, de ott csak egy tábla állt: a kolbász elfogyott. Így a fesztiválról éhesen, ám ismeretben gazdagon kullogtunk haza.

Olvasson tovább: