Kereső toggle

Mérges szúrások

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt nyáron számos végzetes allergiás reakcióról, fulladásról
hallhattunk, amelyeket „egyszerű” méh- vagy darázscsípés okozott. A
rovarcsípés-allergia viszonylag ritka – körülbelül száz emberből kettőt érint
–, mégis egyre nagyobb figyelmet követel magának, mivel ez a fajta allergia
szinte csak súlyos, úgynevezett anafilaxiás lefolyásban fordul elő.

Legutóbb egy építőmunkást csípett meg a darázs Miskolcon. Az eszméletét
vesztett, magasban rekedt férfi életét a tűzoltók és a mentők együttesen
mentették meg, az időben beadott injekció hatására még a helyszínen magához
tért. Nemrég egy vízitúrázót támadtak meg fullánkosok a Mosoni-Dunán. A
fiatalember nem is tudta, hogy allergiás, őt végül helikopterrel mentették meg,
amihez az időben megkapott ellenszer mellett nem csekély pilótabravúr is
kellett. Sajnos nem mindenki volt ilyen szerencsés. Júliusban csak
Komárom-Esztergom megyében ketten haltak meg darázscsípés nyomán kialakult
allergiás reakció miatt. Egyikük fáért ment az erdőbe, amikor megtámadta egy
megzavart raj. A másik esetben az összeszurkált áldozat tudta, hogy allergiás,
de hiába vett be kalciumtablettákat, nem ért időben a kórházba. A tragikus
esetek sorában szerepel egy tűzoltóparancsnok is, aki Vértestolnán teljesített
szolgálatot. Az elmúlt két és fél évben több mint ezer páciens került orvoshoz
rovarcsípés miatt az országban, közülük öten haltak meg a kórházban.

A gyakoribbá váló halálos kimenetelű rovarcsípések közvetlen oka, hogy idén az
átlagosnál jóval több a darázs. Egy rovarirtószer-gyártó cég nyilvántartása
szerint eddig háromszor annyi darázsirtó szert adtak el, mint tavaly ilyenkor.
Másfelől tény, hogy terjed az allergia: a „modern ember” életmódja egyre inkább
hajlamosít erre, s így már kevesebb allergiáért felelős gén jelenléte is elég
ahhoz, hogy kialakuljon a betegség. Ezért kerül ki sok új allergiás olyan
családból, ahol korábban egyáltalán nem fordult elő ilyen probléma. A
túlérzékenységet kiváltó anyagok pedig „civilizáltan” terjednek: egyre több
vegyszert és tisztítószert használunk, egyre több az adalékanyag, ételszínezék,
gyógyszerszármazék és tartósítószer ételeinkben, egyre több a fűtésből származó
gáz és egyéb káros anyag a lakások légterében, egyre szennyezettebb lakóhelyünk
levegője is. Mindeközben a gyermekek immunrendszere a túlzott higiénia miatt
életük elején nem találkozik elegendő allergénnel. A magyar lakosság harmadát
kitevő allergiás betegek mellett további tíz-húsz százalék már érzékeny
valamilyen allergénre, de egyelőre tünetmentes, vagyis még nem beteg.
Előrejelzések szerint egy-két évtizeden belül ezek a ma még egészséges
(tünetmentes) felnőttek is allergiás tünetektől fognak szenvedni: ez a teljes
lakosság felét jelenti. Egyre alaposabb allergológiai kutatásokra kényszerülve
idővel még az is eldőlhet, hogy a jövőben melyik támaszt az ember felé komolyabb
kihívást: a túladagolt növényvédőszer és rovarirtó veszélye vagy az irtó
veszélyes rovarok. Jelenleg az allergiás reakciók töredékéért felelősek rovarok.
A méhek és a darazsak a leggyakoribb bűnösök, mert fullánkjukkal méreganyagot
juttatnak közvetlenül a vérbe.

Azok a globulinok, amelyek az allergénekkel reagálnak, IgE-ként ismeretesek.
Akikben sok IgE típusú ellenanyag termelődik, hajlamosabbak az allergiás
reakciókra, mint azok, akikben kevés. A test felszínét alkotó rétegekben – a bőr,
az orr, a szem, a fül, az ajkak, a száj, a tüdők és a belek hámja – milliónyi
úgynevezett hízósejt található, amelyek különböző anyagokat termelnek és
tárolnak. Ezek egyike a hisztamin, amely az allergiás reakciókat okozza. Az IgE
ellenanyag a hízósejt felszínéhez tapadva vár a testbe bejutó, megfelelő
allergénre, hogy elvégezhesse a feladatát. Ha az allergén a véráramba kerül,
mint ahogy az méh- vagy darázscsípés esetén történik, gyorsan szétterjed az
egész testben, és ez túlságosan nagy mennyiségű hisztamin felszabadulásához
vezethet. Az allergológus szakemberek felhívják a figyelmet, hogy ha valaki
darázs- vagy méhcsípés után egy-két percen belül kiütéseket tapasztal az egész
testén, viszket, látászavarai vannak, vagy szapora a szívverése, azonnal
forduljon orvoshoz, vagy menjen a legközelebbi gyógyszertárba! Ha valaki egyszer
allergiás (azaz egész testre kiterjedő) reakcióval válaszolt rovarcsípésre, igen
magas annak esélye (mintegy hatvan százalék), hogy a következő alkalommal
anafilaxiás sokkot kap. Ez a súlyos tünetegyüttes (gégeödéma, nyelvduzzanat,
hányás, hasmenés, fejfájás és szédülés) nem gyakori, de robbanásszerűen
jelentkezik, és tíz percen belül szívleálláshoz, eszméletvesztéshez vezethet,
így legsúlyosabb formában a csípés hatása akár halálos is lehet.

„Szűrési lehetőség ugyan nincs a rovarcsípés-allergiára (ami egyébként az élet
során bármikor kialakulhat), de ha valaki ennek gyanújával bekerül hozzánk,
akkor elvégezzük nála az erre vonatkozó vérvizsgálatot és bőrtesztet” –
tájékoztatott a legutóbbi, jól végződött eset kapcsán a miskolci Semmelweis
Kórház bőrgyógyász főorvosa, dr. Károlyi Zsuzsánna. Az allergia kimutatása a
vérben levő ellenanyagszint meghatározásával történik, amit allergológus
szakorvos végezhet. Ha igazolódik a gyanú, akkor felkínálják az úgynevezett
hiposzenzibilizáló kezelést, amely során emelkedő koncentrációban a páciens bőre
alá fecskendezik a méh-, illetve darázsmérget. A két-három éves injekciós
kezeléssel kioltható a túlérzékenység. Csakhogy előfordul, hogy anyagi okok
miatt a páciens kénytelen visszautasítani a kezelést. Az életmentő oldatot
ugyanis nem támogatja az egészségbiztosító, mintegy harmincezer forintba kerül,
s ráadásul ez a gyógyszermennyiség csak fél évre elegendő. Kevesen tudják, de a
rovarcsípésekre fokozottan érzékenyeknek nem elég a „jól bevált” kalcium, ahogy
ez olyan áldozatok esetében történt, akik tudatában voltak allergiájuknak, volt
is náluk kalciumtabletta, be is vették, de már nem segített rajtuk. Az ilyen
betegnek közvetlenül a csípés után egy adrenalintartalmú injekciót kell beadnia
a combjába, méghozzá perceken belül, ezzel időt nyerve az orvoshoz jutásig. Ez
az elsősegélynyújtó injekció tizenhétezer forintba kerül, s csupán kétéves a
szavatossága. Csakhogy az egészségbiztosító ezt a készítményt sem támogatja. „A
szakma emiatt már többször kifogást emelt, eddig mindhiába” – mondta a főorvos
asszony.

Egy allergiás beteg gyógyulásában nagyon fontos szerepe van a fizikai állapot
javításának: a rendszeres sport, testmozgás, az egészséges táplálkozás erősíti a
szervezet védekezőrendszerét is. A denaturált élelmiszerek, mint a finomlisztből
készült ételek, konzervek, adalékanyagokat tartalmazó készítmények és a túlzott
cukorfogyasztás pedig inkább kerülendő.

Olvasson tovább: