Kereső toggle

Népbetegség a koraszülés

A stressz a fő hajlamosító tényező

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kevesebb, mint 2500 gramm, kevesebb, mint 37 hét, vagyis kisebb esély az
életre. Magyarországon a koraszülés népbetegség. Míg az uniós átlag 4-5, addig
hazánkban az újszülöttek 8-9 százaléka koraszülött. Az ilyen gyerekek hátránnyal
indulnak az életben, nagyobb az esélyük ugyanis a hallás- és látáskárosodásra, a
cukorbetegségre vagy az idegrendszeri- és vérnyomásproblémák kialakulására, mint
társaiknak. Sajnos kevéssé köztudott, hogy a koraszülések jelentős része
megelőzhető lenne.Egy fejlett ország egészségügyi ellátásának egyik legfontosabb
mutatója az újszülöttek túlélési esélyei és a koraszülöttek fejlesztési
lehetőségei.

A koraszülöttség ugyanis nem fejeződik be azzal, hogy az intenzív osztályokon
megmentették a kisbabák életét. Az ezt követő sikeres fejlesztés sem jelent
befejezést, hiszen ebből a populációból kerülnek ki azok a felnőttek, akiknél
átlag feletti problémát jelent majd a magas vérnyomás, az időskori cukorbetegség
vagy a veseproblémák.

A koraszülöttek aránya uniós szinten 4-5 százalék, Magyarországon viszont 8,4
százalék, ez évente 8500 kisbabát jelent. Ebből 6000 gyermek kerül a
koraszülött-intenzívosztályokra. E gyermekek 10-12 százaléka (évi 600-700
kisbaba) károsodik komolyan, 20-25 százalékuknál, pedig ami évi 1200-1500
gyermek, finom idegrendszeri sérülések mutathatók ki, amelyek magatartási
problémák, tanulási zavarok, hiperaktivitás formájában jelentkezhetnek később.

Sajnos nem minden koraszülöttet lehet megmenteni. Minél kisebb egy újszülött,
annál nagyobb az esélye a komp-likációknak. Koraszülés esetén a babát speciális
mentőautóban minél gyorsabban olyan kórházba kell átszállítani, ahol az ellátása
megoldható. Örvendetes hír, hogy megmenekülni látszik a koraszülöttekre
szakosodott egyetlen hazai mentőszolgálat – a Cerny Alapítványé –, amely pár
hónappal ezelőtt teljes finanszírozási válságba került. Ezen túlmenően a
koraszülött-intenzívosztályok fenntartása is kiemelkedően magas költségekkel
jár.

Okok

„A koraszülést kiválthatják egészségügyi és szociális tényezők is, ezek közül
számos eset megelőzhető szűréssel, erre próbáltuk felhívni a figyelmet a múlt
szombati szűrőnapunkkal is – mondta el érdeklődésünkre Prof. Pajor Attila, a 2.
sz. Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika igazgatója. – Az egészségügyi tényezők
egy része genetikus: ilyen, ha az apának vagy az anyának szív-és érrendszeri
betegsége, fokozott trombóziskészsége vagy cukorbetegsége van, illetve ha a női
családtagoknál előfordult már terhességi toxémia.” Lélektani oldalról jellemző a
koraszülés azon nők között, akik nemkívánt terhességet hordoznak; továbbá
meddőség utáni várva várt terhességek, kóros lefolyású előző terhesség, illetve
rendezetlen párkapcsolatok is gyakori kiváltó tényezők. A kis súlyuk miatt
koraszülöttnek számító újszülöttek döntő többsége rendezetlen családi
körülmények között születik: stresszhelyzetben ugyanis az anya szervezetében a
keringés centralizálódik, csak az életfontosságú funkciókra koncentrálódik,
ilyenkor a méhben lévő magzat nem jut megfelelő tápanyagokhoz, és sorvadásnak
indul.

A korán, 14–16 éves kor alatt szülő anyák – évi 90 ilyen eset szokott lenni –,
de a 40 év fölött első gyermeket váróknál is statisztikailag magasabb a
koraszülés aránya. A lombikprogramok következtében létrejött gyakori
ikerterhességek szintén emelik a koraszülések számát. Az alultápláltság a
tápanyagok hiánya miatt hajlamosító tényező, ide sorolandó az a helyzet, amikor
a várandós retteg a súlyfelesleg kialakulásától, és emiatt fogyókúrázik. Viszont
a túltápláltság következtében cukorbetegség jöhet létre. Kiemelném még a rossz
higiénés körülmények, az aluliskolázottság, a rossz lakáskörülmények szerepét
is.”

A szűrésnek elsősorban az orvosi jellegű hajlamosító tényezőknél van nagy
szerepük, különös tekintettel a különböző fertőzésekre, amelyek akár
tünetmentesen is jelen lehetnek, ilyenek például a húgyúti vagy szülőcsatornán
lévő fertőzések. Sőt, nemritkán a fogínybetegség, mint bakteriális góc is
beindíthat koraszülést, mivel ezen keresztül nem kívánt anyagok kerülnek a
szervezetbe.

„Régóta elemezzük kollégáimmal, hogy miért jóval magasabb Magyarországon a
koraszülések száma, mint az EU-s átlag – mondja a szülész szakorvos. – Arra
szoktunk kilyukadni, hogy például Finnországban, ahol alacsony ez az arányszám,
jóval erősebb a szociális háló, mint nálunk. Ezért évekkel ezelőtt letettünk az
egészségügyi vezetés elé egy ajánlást, melynek alapján a magyarországi összes
koraszülés és terhesgondozás adatai az életvitel, az iskolázottság, a
lakáskörülmények és még sok más szempontból feldolgozhatók lennének. Ezen
túlmenően pedig érzékenyebb diagnosztikai készülékek segítségével egészen korán
ki lehetne szűrni a fejlődési rendellenességeket, amiről az anyákat is időben
tájékoztatni lehetne.”

A koraszülés magas arányát a szakma erőfeszítései miatt 1985 és 1990 között már
sikerült egyszer 11 százalék-ról 8,5 százalékra leszorítani. Ahhoz, hogy további
csökkenést tudjunk elérni, a szakorvosok szerint össztársadalmi összefogásra
lenne szükség, mert a megelőzés mindig olcsóbb.

„A legfontosabb lenne, hogy a tinédzserek helyes életvitelt tanuljanak, ebben
nagy szerepe lehet a már működő, kortárs felvilágosító munkának – véli Pajor
professzor. – Sajnos sokan 14–16 évesen kezdik a nemi életet úgy, hogy nincsenek
tisztában a nemi betegségek veszélyével, illetve a fogamzásgátlás mikéntjével.
Csehországban vagy Ausztriában az egészségnevelés a fiúknak is kötelező
tantárgy, például a menstruáció higiénéje az alapismeretek közé tartozik.”

Szelekció

„A legideálisabb módszer, ha az újszülöttet minél előbb az édesanyja
mellkasára fektetjük – mondja dr. Nobilis András adjunktus, gyermekgyógyász. –
Jó ideje tudjuk, hogy koraszülöttként is ez lenne sokaknak a legjobb megoldás,
mégis csak törekedni tudunk a megvalósítására. Mindennapi alkalmazása a
jelenlegi körülmények között meglehetősen nehéz, tekintve hogy 6-8 koraszülött
jut egy nővérre.” Sőt, 2006-tól életbe lépett a volumenkorlát, amelynek furcsa
jellegzetessége, hogy bár a szülés mint előre nem tervezhető esemény
volumenkorlát-mentes, ám az ezekből megszülető, és ellátást igénylő kisbabák
harmada-negyede nincs finanszírozva. Az ő havonta 30–50 millió forintnyi
költséget jelentő ellátásuk az intézményeknél veszteségként jelentkezik.
Abszurd, hogy a szülést korlátlanul vállaljuk, a szülés eredményeinek ellátása
közül pedig minden harmadikat nem!”

Olvasson tovább: