Kereső toggle

A szolárium veszélyesebb a napnál

Világjárvány lett a bőrrák

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A meleg idő beköszöntével nagyon erős – és a lehető legkárosabb -
UVB-sugárzást jelzett a héten országszerte a meteorológiai szolgálat: a 10-es
skálán közel 8-as fokozatot. Magyarország és Csehország felett található a föld
második legnagyobb ózonlyuka, ajánlott tehát az óvatosság: bőrtípustól függően
13 perc is elég lehet a leégéshez egy átlagos nyári napon.

A sokszor ismétlődő apróbb leégések pedig ugyanúgy bőrrákot okozhatnak,
mintha csak egyszer, de alaposan a napon felejtjük magunkat.

A bőrrák ma a leggyorsabban terjedő ráktípus a világon.

„Ha az árnyékod rövidebb, mint te, menekülj!” – így hangzik az Amerikai
Bőrgyógyászati Akadémia első aranyszabálya. A környezetszennyezés és földünk
felmelegedése miatt évről évre egyre égetőbbnek érezzük a nap sugarait –
függetlenül attól, hogy a napsugárzás szervezetünkre számos előnyös hatással is
bír, bár ezek lombárnyékos helyen is jól érvényesülnek.

Ma már kimondottan erős, veszélyes mértékű ózonsugárzással számolhatunk. A nap
ibolyántúli sugarai közül az UVB-sugarak a veszélyesebbek: behatolnak a bőrbe,
és közvetlenül roncsolják a sejtmagok genetikai állományát. Nagy mennyiségben
ezek a sugarak a felelősek a bőr fájdalmas gyulladásáért, leégéséért, valamint
a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásáért.

A hosszabb hullámhosszú UVA-sugarak sokáig csak jótékony tulajdonságaikról
voltak ismertek, de ma már tudjuk, hogy veszélyt jelentenek, hosszabb távon
károsítják a bőrt, és öregedéséért felelősek. Az utóbbi idők vizsgálatai
igazolták, hogy szerepet játszanak a bőrrák, elsősorban a melanoma malignum
kifejlődésében.

A megnövekedett sugárzás többek között gyengíti az immunrendszert, és elősegíti
a szembántalmak (szürkehályog) kialakulását is.

Halál a bőrön

Ausztráliában már a fehér bőrszínt tekintik a szépség és az élet jelének. Nem
is csoda, hiszen világszerte az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a bőrrákos
betegek száma – a WHO jelentése szerint –, évente csaknem 10 százalékkal, azaz a
leggyorsabban

terjed az összes daganatfajták között!

A szakemberek már egyenesen bőrrákjárványról beszélnek: a bőrrák
világviszonylatban az összes daganatos megbetegedés 35-40 százalékát teszi ki.

Földünkön minden évben 2-3 millió nem festékes bőrrák és mintegy 130 ezer
rosszindulatú melanoma – a bőr pigmenttermelő sejtjeiből kiinduló rosszindulatú
daganat – fordul elő.

A borús Nagy-Britanniában például húsz évvel ezelőtt alig adódott ilyen
megbetegedés, most évente 6000 új beteget regisztrálnak. Az USA-ban minden
ötödik, Ausztráliában minden második lakos betegszik meg élete során. A halálos
esetek legnagyobb számát pedig a legveszélyesebb rosszindulatú melanomák adják,
ami már a tüdődaganat gyakoriságnövekedését is meghaladja.

Egy kutatás igazolta, hogy Magyarország és Csehország felett található a föld
második legnagyobb ózonlyuka. Mindennek ellenére a magyarok még mindig nem
veszik komolyan a veszélyt. „A melanoma agresszív, rosszindulatú betegség, amely
évente mintegy 700 ember halálát okozza hazánkban. Figyelmeztető jel, hogy
évekkel ezelőtt alig találtak rosszindulatú daganatot a kaposvári kórházban is,
most pedig rohamosan emelkedik a számuk. Ráadásul a betegek is egyre fiatalabbak
– fejtette ki a Heteknek dr. Battyáni Zita, a Kaposi Mór Oktató Kórház
bőrgyógyászatának osztályvezető főorvosa. – A bőrdaganat lehet nem melanoma
eredetű, hámsejtekből kiinduló és melanoma eredetű, pigmentsejtes daganat. A
legveszélyesebb az utóbbi, de az előbbi, főként a basalsejtes carcinoma is
gyakori rosszindulatú bőrdaganat, ám ebben nem lehet meghalni.”

A melanoma a rendszeresen szoláriumozók között is jóval gyakoribb: sőt, nekik
nagyobb esélyük van a rákos megbetegedésre, mint azoknak, akik a természetes
napfényben süttetik magukat – állapítja meg egyre több rákkutató. Csak kevesen
tudják, hogy a mesterséges UV-sugárzás akár 15-ször is erősebb lehet, mint a
sugárzó déli napé!

Hazánkban a melanomát illetően évi 5-7 százalékos növekedés tapasztalható.
Tavaly már közel 2000 melanomás esetet regisztrált az Országos
Környezet-egészségügyi Intézet.

A korai stádiumban felismert kór gyógyítható, míg az előrehaladott állapotban
felfedezett esetei gyakorlatilag kezelhetetlenek.

A minden emberen előforduló anyajegyek – melyek nem betegségek, hanem önmagukban
jóindulatú bőrdaganatok – hirtelen megváltozhatnak, szemmel láthatóan
megnövekedhetnek, elváltozhat a színük, aszimetrikussá válhat a megjelenésük.
Ilyenkor azonnal bőrgyógyászhoz kell fordulni, mert felmerül a rosszindulatúság
veszélye. A kóros változást számos tényező, így mechanikai sérülés is
elősegítheti. És persze a leégés: egy emberélet során 3-5 ilyen esemény már
aggasztó lehet.

A főorvosnő elmondta, hogy minél világosabb egy ember bőre, annál nagyobb
számban jelenhetnek meg, elsősorban a korábbi leégések, valamit az örökletes
tényezők miatt, a testén az anyajegyek, és annál nagyobb a kockázata a bőrrák
kialakulásának is. A túl sok napozás, a túl gyenge fényvédő krémek használata, a
szoláriumozás és a gyakori leégés mind extra kockázatot jelentenek a melanoma
kialakulásának szempontjából. Főként azok veszélyeztetettek, akik csak időnként
élnek intenzíven a nap örömeivel. Tipikus tévhitek, hogy a napbarnított bőr
egészséges, hogy a barnaság véd a napsugárzás ellen, vagy hogy nem lehet leégni
felhős időben, vízben, üveg mögött vagy „csak” séta közben.

Mit tehetünk?

Ha tehetjük, 11 és 15 óra között ne menjünk napra, ugyanis ilyenkor az
árnyékban is nagyon erős az UV-sugárzás. Ne feledjük: tökéletes fényvédőszer nem
létezik, csak olyan, ami erősen lelassítja – de nem akadályozza meg – a leégés
folyamatát. Minél kevesebbet tartózkodjunk tehát tűző napon. Az embert ért
sugárzás mennyisége az élet során összeadódik: minél többször ég le valaki
gyermekként, annál nagyobb az esélye a felnőttkori melanomának. A kicsiket ezért
sokkal inkább óvni kell a napfénytől, magasabb faktorszámú és speciális
fényvédőket kell használniuk, és a ruházatukra is jobban kell ügyelni (fejvédő,
napszemüveg). Ám minden nyaralónak fokozottan vigyáznia kell, mert mind a
vízparton, mind a hegyekben erősebb az UV-sugárzás. Külföldön már hosszú ujjú,
speciális anyagú fürdőtrikókban vagy pólókban fürdőznek az emberek.

Olvasson tovább: