Kereső toggle

Kávéházak reneszánsza

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Világszerte a vendéglátóipar átalakulásának lehetünk tanúi a mobiltelefonok
és a vezeték nélküli laptopok elterjedése miatt. Korunk „nomád” vállalkozói
ugyanis ahelyett, hogy drága pénzen irodákat bérelnének, hétköznaponként bevetik
magukat számos törzshelyeik egyikébe. Kedvenc kávéházukban vagy éttermükben
dolgozva intézik üzleti vagy hivatalos ügyeiket, ott fogadják az üzletfeleket.
Szükség esetén pedig kibérelhetnek egy felszerelt irodát is, titkárnővel,
üdítővel, akár egyetlen órára is, átlag 2000 forintért.



Fotó: Somorjai László

A nyugati világ „új beduinjairól” nemrég a The Guardian is értekezett. Ők
azok, akik a technológia robbanásszerű fejlődésének köszönhetően a munkanapokon
is lazábbra veszik a figurát, s a szürke irodák falai közül kiköltöznek a
kávéházakba. A lap által megszólaltatott 57 éves Schneider úr például
Nagy-Britanniában él, és egyike azoknak, akik fel vannak szerelve wifi (zsinór
nélkül működő) laptopokkal, mobiltelefonokkal, és az irodájukat különböző
kávéházakba telepítik. „Az én irodám a Starbucks” – jelenti ki Peter Schneider
nagy mozdulatokkal gesztikulálva reggelije és BlackBerryje felett. „Amikor egy
ügyfél találkozót kér, akkor azt ajánlom, hogy válasszon ki egy Starbucks
kávézót. Tulajdonképpen itt nem kávét, hanem helyet árulnak.” Schneider úr
egyébiránt tizennyolc éve színházi producer, aki az üzleti élet ezernyi
státusszimbólumával felszerelt irodájával is rendelkezik, mégis áthelyezte a
működését a városszerte található különböző kávéházak „virtuális irodáiba”, ahol
legalább napi öt órát tölt. „Néha azért veszek egy kávét is!” – mondja
szarkasztikusan.

Az USA-ból, pontosabban San Franciscóból eredő szokás ez, ahol a média az „új
beduin” elnevezéssel címkézte fel az érintetteket. Az elmúlt év folyamán
világszerte növekedett a wifi hotspotok száma, és százával váltak a kávézók
munkahelyi környezetté. A britek több mint 75 százaléka rendszeres látogatója a
kávéházaknak. A Starbucks, a Costa, a Caffé Nero és a Coffee Republic
kávéházláncok üzletvezetőivel készült riportok alapján a beülős vendégek zöme
munkavégzés céljából keresi fel őket. Marco Fernandez egy londoni Caffé Nero
üzletvezetője. Állítása szerint az ő vendégkörének is a 90 százaléka úgynevezett
„új beduin”. „Nem küldhetjük el őket, de minden rendben van, hiszen fizetnek a
zsinór nélküli internetért, szóval legalább ebből tudunk pénzt nyerni.”

Még ha valaki ragaszkodik is a kávéházi illem szabályaihoz, és legalább óránként
rendel valamit, annak is olcsóbb ez a lehetőség, mintha irodát bérelne. Lee
Danison 29 éves szoftverfejlesztő mérnök például üzleti partnerével együtt
megbújik a The Breakfast Club nevű, otthonosan kényelmes kávézóban. A két
üzletember szerint óriási előny az ingyenes internet, és az, hogy a kávézó sötét
zugaiban meghúzódva laptopjukon zavartalanul dolgozhatnak. „Nem kell többé
helyhez kötve dolgozni, de az emberek még mindig ülnek az irodákban csak azért,
hogy átrágják magukat az e-mailjeiken.”

Úgy tűnik, a kávéházak és vendéglők talpon maradásának egyik mércéje, hogy
mennyire képesek a minél jobb munkafeltételeket minél kellemesebb miliőbe
ágyazni. Angliában a független kis kávézók ingyenes internet-hozzáférést
ajánlanak, hogy versenyhelyzetet teremtsenek a nagy franchise kávézókkal. Egyes
üzletvezetők azonban fontolgatják, hogy fizetőssé teszik az
internetszolgáltatást mondván: „Tíz asztalunk van, és legalább ötnél egyetlen
ember ül, aki szörfözik a neten, miközben legfeljebb egy-két italt vesz. Az
elmúlt hónapokban csak rosszabb lett a helyzet, így képtelenség hasznot
csinálni.” A nagy kávéházláncokat a tendencia helyzetüknél fogva nem vágja
földhöz, ők különben is pénzért árulják az internet-hozzáférést.

Hotspot-kultúra Magyarországon

Manapság a versenyszférában a rugalmas munkaidő alapjai a következők: céges
telefon, céges laptop és internet. Ez utóbbi lehet mobilkártyás (persze csakis
céges) vagy „lejmolt”, azaz a kávéházakban vagy bevásárlóközpontokban –
ingyenesen vagy majdnem ingyenesen – elérhető hotspotok használata. Aki a
hétköznapi rohanásban nem tudja, hirtelen hova ülhet be dolgozni, annak ott van
például a kavehazak.hu vagy a
hotspotter.hu navigációs adatbázisa,
amely akár mobilról is elérhető.

„A kávéházi irodázás hazánkban is egyre felkapottabb, főleg a fiatalabb
generáció körében. Ám nem minden szakma engedhet meg magának ilyen lazaságot. A
pénzügyek, illetve banki tanácsadás területén kifejezetten ciki lenne ilyen
körülmények között fogadni egy-egy ügyfelet. Ezzel szemben a PR-, reklám- és
újságírói szakmákban teljesen elfogadott ez a módszer” – válaszolta
körkérdésünkre egy harmincas évei végén járó szabadúszó bankár.

Emellett egyre inkább bővül a „bérirodák” kínálata is. Ma már 1500-2000
forintért is bérelhetünk irodát egy órára – titkárnővel, kávéval és üdítővel
kiegészítve. „Számos pénzintézet és kereskedő cég dolgozik ügynökhálózattal. A
nagyobb szervezeteknek vannak ugyan hivatalos központi irodái, ám a legtöbb
úgynevezett »mezítlábas ügynök« számára még mindig a frekventált kávézók vagy
bérirodák jelentik a legkézenfekvőbb megoldást, ha ügyfelekkel kell találkozni”
– állítja egy budapesti befektetési tanácsadó.

De ne feledkezzünk meg a klasszikus munkaebédekről, illetve munkareggelikről
sem! Ezek a találkozók szintén a munkavégzés bizonyos formái, habár
lehetőségként inkább csak a felsővezetői rétegnek adatnak meg. Internetfüggő
világunkban még mindig megtalálhatók azok a kiváltságos topmenedzserek, akiknek
névre szóló asztaluk van a legjobb szállodák éttermeiben, amelyek az elsőrangú
konyha mellett kiváló teret jelentenek magánügyeik és bizalmasabb üzleti
találkozóik lebonyolítására is. Habár ők sem nélkülözik mindennapjaik során a
technika legújabb vívmányait, ezek a hímzett-keményített terítős találkozók nem
igényelnek „hálózati kapcsolatot”, csupán pár ínyenc fogást és exkluzív italt –
és persze néhány „Gentleman’s Agreementet”.

Major Nóra

Olvasson tovább: