Kereső toggle

Dohányáremelések

Jól járhat a csempészet és a turizmus

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az uniós elvárások miatt Magyarországon ez év elejétől 35 százalékkal nő a cigaretta jövedéki adója. A termékek bolti árát illetően 15-20 százalékos drágulás tapasztalható, a legkedveltebb cigaretta 440 forintba kerül. Gazdasági elemzők szerint ekkora áremelés révén egyidejűleg érhető el a fogyasztás jelentős csökkenése és az adóbevételek számottevő növekedése. A megnövekedett bevételből a dohányzás okozta megbetegedések magas egészségügyi költségei is kompenzálhatóak lennének. Feltéve persze, hogy a fogyasztás jelentős része nem irányul át külföldre vagy a hazai csempészárukra. 

A dohányzás okozta, jórészt halálos betegségek számának folyamatos növekedése óriási anyagi terheket ró mindenhol az egészségügyre. Ez önmagában is arra készteti a kormányokat, hogy minél összehangoltabb küzdelmet folytassanak a dohányzás visszaszorításáért. Az előrejelzések szerint Európában a bronchitis és a tüdőrák okozta halálozások száma 2020-ra megduplázódik. Az említett betegségek egyötödéért a dohányzás a felelős. A tömeges légzőszervi megbetegedések költségvonzata uniós szinten évi 102 milliárd euró, ennek közel fele a munkából való kiesés vesztesége, további 18 milliárd euró pedig a kórházi ellátás költsége. 

A cigaretta elleni harcot az ENSZ Egészségügyi szervezete, a WHO is meghirdette. Az Egyesült Államokban lassan két évtizede igen sokrétű, hosszú távon összehangolt és eredményes dohányzásellenes kampány folyik. Az Európai Unióban is igen szigorú korlátozások vannak érvényben mind a dohányáruk gyártását, mind forgalmazását, reklámozását illetően, amihez a csatlakozó országoknak is alkalmazkodniuk kell legkésőbb 2008 decemberéig. Az unióban jelenleg a cigaretta jövedéki adója minimum 57 százalék, továbbá 60 euró 1000 szálanként. 

Az adóemelés hatékonyságával kapcsolatos vélemények és persze érdekek erősen megoszlanak. A dohányzásellenes szervezetek szerint a leszoktatás leghatékonyabb módja az áremelés, a nemzetközi dohánylobbi szerint viszont ez a lépés leginkább az illegális cigarettakereskedelemnek kedvez, épp ezért
a kormányzatok mind hatékonyabb fellépését követeli a csempészkereskedelemmel szemben. Az érvelés szerint a legális áruforgalom mérséklődése, illetve a kétes minőségű, illegális áru dömpingje nem csökkenti számottevően a tényleges fogyasztást, s így a megbetegedések számát, az egészségügyi kiadásokat sem. Ezt látszik alátámasztani, hogy a legerősebben dohányzó uniós tagállamban, Franciaországban a tavalyi adóemelés dacára, bár 8 százalékkal csökkent a kereslet, a remélt egymilliárdos pluszbevételnek alig a negyede folyt csak be az államkasszába, viszont az ország a cigarettacsempészek Mekkája lett. 

A kormányzat emiatt visszavonta idei drasztikus adóemelési terveit. 

A hazánkban napvilágot látott világbanki számítások szerint a cigaretta 10 százalékos kiskereskedelmi áremelkedése a fogyasztók számának 6 százalékos visszaesését hozhatja, ami a teljes halálozást másfél százalékkal szorítja vissza. Ezek szerint évi 2181 ember élete megmenthető lenne, ami azért is figyelemre méltó lehet, mert a világon még mindig Magyarországon a legmagasabb a férfiak tüdőrák-halandósága. A számítások realitását azonban megkérdőjelezi, hogy a csatlakozás után a vámhatár megszűnésével a szlovákoknál a hazai áraknál 30-40 százalékkal olcsóbban lehet majd cigarettát vásárolni.  Bár uniós viszonylatban még az emelésekkel együtt sem vagyunk drágák, Ausztria kivételével minden szomszédunknál olcsóbb a cigaretta. A Magyar Dohányipari Szövetség számításai szerint a csatlakozást követően a határon túli vásárlások akár 20 százalékos keresletcsökkenést is okozhatnak Magyarországon, ami 30 milliárd forintos költségvetési bevételkieséssel járhat. A hazai piac ilyen mérték? csökkenése megrendítheti a közel harmincezer főt foglalkoztató dohányipar helyzetét.

Olvasson tovább: