Hagymának is kell a cégér
Immár kilencedik alkalommal rendezték meg szeptember 9–10–11-én a Makói
Hagymafesztivált. A rendezvénynek évek óta nemzetközi híre van, így több ország
delegációja is képviseltette magát, elsősorban a környező országokból.
Dr. Torgyán József, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetője
nyitotta meg a háromnapos rendezvénysorozatot, amely rendkívül gazdag és színvonalas
programot kínált az odalátogató nagyközönségnek. Eredetileg a hagymakertészek a
hagymafesztivált szakmai rendezvénynek szánták, amely a hagyma, a mezőgazdasági eszközök
felvonulása és a szakmai konferenciák miatt jött létre. Habár jellegében kibővült,
a fesztivál szakmai szempontból is évről-évre mind jelentősebb eseménynek számít,
és egyre több a szakmai kiállító.
A fesztivál egyik fő szervezője a Makói Hagyma Terméktanács, illetve annak titkára,
Füleki László, akivel a vásár ideje alatt beszélgettünk.
– Füleki úr, van-e valamilyen gazdasági haszna a hagymafesztiválnak?
– Marketing szempontból feltétlenül: kilenc év alatt ugyancsak megnőtt a szakmai és
kívülálló érdeklődők száma. A múlt év adatai szerint összesen 12-15 ezer ember
fordult meg itt. A magyar hagymának egyébként nincs meghatározó szerepe az európai
piacon, éppen ezért a reklám szempontjából nagy jelentősége van az ilyen rangossá
vált eseményeknek.
– Úgy tudom, Torgyán úr ígéretet tett arra, hogy segítenek a viharkárok enyhítésében.
Elhangzottak-e konkrétumok?
– A sok eső és jégverés miatt kevesebb valamivel a hagyma, de a legnagyobb
probléma az, hogy a minősége sem megfelelő, s így az áru jó része eladhatatlan.
Benyújtottunk egy javaslatot a minisztériumnak egy kamatmentes hitelre, állami garanciával
és három év futamidőre – ez majd a következő hetek témája lesz.
– Európában mennyire fogalom még a makói hagyma?
– A makói hagyma a különleges áruk kategóriájába tartozik, s ezért rendkívül
sok tőkét igényel. Ha be akarunk szállni egy áruház-láncba nyugaton, akkor január
1-től december 31-ig azonos minőség? portékát kell produkálni, s erre senki sincs
felkészülve Magyarországon. A nyugati piac egyébként telített, tehát nyitni kellene
a déli és keleti piacok felé is.
– Segítene-e a piacképességükön, ha a helyi hagymatermesztők összefognának?
– Szerintem sokan el fognak vérezni a konkurenciaharcban, mert hiányoznak a
versenyképesség megfelelő szakmai és anyagi feltételei. Az biztos, hogy a szétaprózottságot
valamiképp meg kellene szüntetni, mert nem lehet sok kis parcellán jó eredményeket elérni.
Nagy területen, egységes művelési rendszerrel igen.
– Köszönöm a beszélgetést.
1999. 09. 18. (III/37)
