Kereső toggle

Enyhülő drogkorlátozás az EU-ban

Szabad a vásárlás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Európa az egységesülés útján halad, de – rendkívül sokszín? térség lévén
– ez az út korántsem zökkenőmentes. Többek között egy egységes jogrend kialakítása
sem könny? feladat, elég csak az olyan témakörökre gondolni, mint a kábítószerezés
megítélése, mely kérdésben a tagállamok ugyancsak megosztottak. Korántsem mindegy,
hogy milyen szemlélet lesz a meghatározó, hiszen ahhoz kell majd minden tagországnak
igazodnia. A téma kapcsán Európa számos országában heves viták bontakoztak ki, és
összességében elmondható, hogy enyhül az úgynevezett "könny?" drogok, azaz a
kenderszármazékok megítélése – legalábbis ez derült ki nemrégiben a francia
nyelv? l\'Express egyik írásából. A Magyarországon nemrégiben lezajlott vita a könny?
drogok engedélyezéséről, illetve a szigorúbb büntetést előíró, legújabb törvény
körül fellángolt indulatok tehát nem egyedülállóak a térségben.

Könnyen megeshet, hogy nemsokára szabadon lehet füvet szívni Németországban, sőt
kisebb mennyiségben árusítani is engedik majd a kenderszármazékokat: a marihuánát
és a hasist. A kérdés napirenden van, nyilatkozta nemrég Otto Schily szociáldemokrata
belügyminiszter a Der Spiegelnek. Lényegében a toleránsabb álláspontot támogatják
az ottani zöldek is.

Az európai országok többségében dúl a vita arról, hogy mi a célszer?bb: bevezetni
egy drogok közti megkülönböztetést, azaz tolerálni a kenderszármazékokat, vagy
pedig minden vonatkozásban betiltani. Svájcban nemrégiben szavazással erősítették
meg a kábítószerezés teljes kör? korlátozását. Olaszországban viszont tucatnyi törvényjavaslatot
nyújtottak be a szenátushoz azért, hogy ne legyen büntethető a kenderszármazékok
használata. Spanyolországban közel száz magas rangú köztisztviselő harcol a nagyobb
mérték? toleranciáért. Nagy-Britanniában szintén komoly kampány folyik a könny?
drogot fogyasztók büntethetőségének eltörléséért: a The Independent on Sunday cím?
újság és néhány olyan híresség, mint Paul McCartney felhívására több mint tízezren
tüntettek tavasszal London utcáin.

A tolerancia szintje országonként merőben különböző. A legliberálisabb ország kétségtelenül
Hollandia. 1976-ban ott fogadták el elsőként a kemény és könny? drogok közti megkülönböztetést,
azóta teljesen legálisan lehet vásárolni kis mennyiség? kenderszármazékot – 5
gramm füvet vagy hasist személyenként – az ország 2500 kávézójában. Viszont ha a
rendőrség a kávézók kétszáz méteres körzetében elfog egy keménydrog-árust,
akkor lecsukhatja. Hollandiában a tolerancia egyik fő érveként szokták emlegetni,
hogy – állítólag – arányaiban ott van a legkevesebb kemény drogos és AIDS-es.

Spanyolországban a nyolcvanas évek elején eltörölték a drogbirtoklás büntetését
arra az esetre, ha azt személyes fogyasztásra és nem viszonteladásra szánták. Az
1992-ben hozott törvény viszont szankcionálja a nyilvános helyen történő kábítószerezést,
ez a fogyasztóra és a nyilvános hely üzemeltetőjére egyaránt vonatkoztatható.
Adminisztratív büntetésről van szó, főként pénzbírságról, ami elérheti a 250
ezer frankot, és néha bevonhatják az ember jogosítványát is. A gyakorlatban viszont
nem alkalmazzák szigorúan a törvényt, mivel a szórakozóhelyeken megszokott dolognak
számít a marihuánát szívó fiatalok látványa.

Olaszországban a jogi szabályozás 1993 óta igen hasonló a spanyolokéhoz: kemény
szankciók sújtják az árusokat (ez húsz évig terjedő börtönt is jelenthet),
ugyanakkor a "személyes fogyasztás" enyhe adminisztratív szankciókat von maga után.

Németországban a drog birtoklása, még ha saját részre szánják is, elvileg háromtól
öt évig tartó börtönbüntetést von maga után. Az Alkotmánybíróság 1994-es döntése
óta viszont a tartományok nem folytathatnak eljárást azok ellen, akik saját fogyasztásra
szánt, kis mennyiség? kenderszármazékot birtokolnak. Elvileg tehát a rendszer
viszonylag liberális lett. De miután az Alkotmánybíróság szövege nem konkretizálta,
mennyi is az a "kis mennyiség", ezt valamennyi tartomány tetszése szerint értelmezi.
Van, ahol harminc gramm, van, ahol pedig mindössze hat gramm jelenti a kritikus határt.

A kevésbé toleráns országok között található Franciaország, Nagy-Britannia,
illetve az északi országok. Nagy-Britanniában Tony Blair kormánya kategorikusan elutasítja
a drogok közti megkülönböztetést és a büntetés bárminem? enyhítését. Az egyedüli
tervezett reform az arra rászoruló betegek morfinizálását érinti. Ugyanakkor saját
bevallása szerint minden harmadik brit fiatal szívott már füvet – beleértve Jack
Strow-t, a belügyminiszter fiát is, akit nemrégiben fogtak el hasis árulása közben.

Sem Svédország, sem Dánia, sem Norvégia nem tesz különbséget a kemény és a könny?
drogok között. Börtönbüntetés sújtja azt, aki kábítószert birtokol – függetlenül
attól, hogy milyet és mennyit. Svédországban a drogos választhat a börtön vagy az
orvosi kezelés között, és többnyire az utóbbit választja. A hangsúly mindhárom
országban a megelőzésen van, különös tekintettel az iskolai felvilágosításra.

Olvasson tovább: