Kereső toggle

Etikából etikett

Bocsánatot kért az IKEA

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az "etikailag korrekt" termékekért folyó kampányok nyomására a különböző
vállalatok egyre inkább arra kényszerülnek, hogy egy "tisztességes kereskedelem"
szabályai szerint alakítsák ki kapcsolataikat a harmadik világgal. Kérdés, hogy készek-e
a fogyasztók is figyelembe venni ezt a szempontot? Erre kereste a választ nemrégiben a
Le Monde francia napilap november 13-i számának egyik írása.

Októberben a Corriera della Sera olasz napilap feltárta, hogy egy Benettonnak dolgozó
török társaság műhelyeiben tizennégy évesnél fiatalabb gyermekeket alkalmaztak. A
textiltársaság, aki a jelek szerint nem tudott a dologról, erre rögtön bejelentette,
hogy megszakítja kapcsolatát az érintettekkel. A nagy múltú ruhagyártó cég nagy
gonddal építette föl média-imázsát arról, hogy mennyire tiszteletben tartja az
emberi jogokat, így érthetően nem akart abba a gyanúba keveredni, hogy kihasználja az
emberi nyomorúságot.

Az etikus magatartás néhány éve különösen azoknak a cégeknek a törekvése,
amelyek az olcsó munkaerővel rendelkező országokban dolgoztatnak, és akik meg akarják
őrizni jó hírnevüket – különösen pedig el akarják kerülni termékeik bojkottját.


A Benetton előtt már több cég volt kénytelen a közvélemény megbélyegzésének hatására
változtatni alkalmazási feltételein. Az első esetek Amerikában történtek, ahol a
kilencvenes évek eleje óta az "etikailag korrekt" jelző hozzátartozik a "politikai
korrektség" fogalmához.

A Levis, miután címoldalakra került azzal, hogy kínaiakat rabszolgamódon
dolgoztatott, elfogadott egy magatartási kódexet, és bevezette alkalmazottainak ellenőrzését.
Több nagy cég – mint a Wal-Mart vagy a Dayton-Hudson – követte példáját, miután
bebizonyosodott róluk, hogy egyes termékeik gyermekmunkából származnak.

Az IKEA, akinek szintén felrótták, hogy gyerekek által készített bútorokat és egyéb
termékeket árusít, kénytelen volt nyilvánosan bocsánatot kérni, és szintén
kidolgozni egy magatartási kódexet. Az amerikai ruhaipari óriás, a GAP ellen indult
kampány bebizonyította, hogy számos ruházati cikkét olyan salvadori üzemekben gyártották,
ahol nők százai dolgoznak elfogadhatatlan körülmények között. A GAP elismerte a vádakat,
és még messzebb ment: elfogadta annak a független szervezetnek a széleskör? ellenőrzését,
amely az USA-ban érvényes szabályok betartására ügyel. A C&A pedig évenkénti váratlan
ellenőrzéssel kényszeríti konfekcióüzemeit arra, hogy betartsák a tizennégy évesnél
fiatalabb gyermekek alkalmazásának tilalmát.



Franciaországi etikai "hullám"



Az Egyesült Államok után Franciaországban is kezd tért hódítani az "etikus"
termékekért küzdő mozgalom. Egyre több francia állítja magáról, hogy kész átállni
egy tudatosabb vásárlásra. 1993 óta 40 százalékról 72 százalékra nőtt azoknak a
száma, akik hajlandók lennének kicsit többet fizetni azokért az import árucikkekért,
amelyeket garantáltan megfelelő körülmények között készítettek. De csak egy egészen
kicsivel többet, hiszen – akárcsak Amerikában – ha egy terméknek nagyon felmegy az
ára, akkor az aggályok csak a pénztárca kinyitásáig tartanak. Bár létezik már
egyfajta fogyasztói öntudatra ébredés. Viktor Ferreira, az egyik kávétermelőket segítő
holland szervezet igazgatója úgy fogalmazott, hogy manapság olyan társadalomban élünk,
amely jól ismeri az egész világon uralkodó munkakörülményeket, illetve a globalizáció
negatív következményeit, az emberek ugyanakkor úgy érzik, hogy tehetetlenek a gazdasági
és pénzügyi szféra manipulációjával szemben. A politikai hatalmak ugyanis nem
teremtik meg az eszközeit annak, hogy a globalizációs folyamatokat megfelelő keretek közé
szorítsák. A tisztességes kereskedelem az állampolgár számára tehát egy egyéni
cselekvési lehetőség: amikor etikai szempontból kifogástalan terméket választ,
akkor a puszta fogyasztás humanitárius cselekedetté válik – véli az igazgató.



Újabb marketingfogás?



Egy különböző szakszervezetek és fogyasztói tömörülések által létrehozott
mozgalom, az "Etikából etikettet", több kampányt szervezett már azért, hogy
ezekre a problémákra érzékennyé tegye a nyilvánosságot és a nagy szolgáltatói láncokat.
Utóbbiaknak azt javasolták, hogy fogadjanak el egy egységes magatartási kódexet,
amelyben kötelezik magukat egyrészt arra, hogy csak tisztességes körülmények között
gyártott termékeket árusítanak, másrészt tiszteletben tartják a szakszervezeti
szabadságot, tehát nem kereskednek gyerekek kizsákmányolásából vagy rabszolgamunkából
származó árukkal. Mindezek garantálására pedig bevezetnek egy belső és egy független
külső ellenőrzési rendszert. A kampányok hatására egyes cégek, így az Auchan, a
Carrefour vagy a nagy sportszergyártó cég, a Décathlon a fentieknek megfelelő szabályzatokat
fogadtak el.

Számos nagy cég megelőzte ezt a mozgalmat. Köztük van az Yves Rocher, az ökológiai
küzdelem nagy elkötelezettje: az ipartelepeiről származó hulladék 80 százaléka
forgatható viszsza a természetbe, Libanonban fásítási programot vezet, és Burkináról
szerzi be a bio-szezámmagot, aminek termesztése száz falut tart el…

A téma kapcsán még hátravannak az igazi kérdések. Nevezetesen rá kell venni a
fogyasztókat arra, hogy fizessenek többet a jó célért, és legfőképpen el kellene
kerülni azt, hogy az "etikus" védjegy is puszta marketingfogássá váljon.

Olvasson tovább: