Kereső toggle

Pártkatonák az iskolapadban

Erdogan hódító háborúja az oktatáson keresztül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A napokban hírekbe kerülő, Ferencvárosban nyíló török iskola kapcsán nem árt tudatosítani, hogy mit jelentenek a mindenkori török vezetés számára az ilyen oktatási intézmények.

A 24.hu adott hírt róla, hogy az idei tanévvel aktív státuszú intézmény lett a Maarif Általános Iskola és Gimnázium a IX. kerületben. Bár a helyszínként megadott épületben szemmel láthatólag nem folyik tanítás, a fenntartó alapítvány tájékoztatásából kiderül, hogy a szervezet jövőre 160 általános iskolai és 80 gimnáziumi diákkal tervezi a tényleges indulását. A portál később arról is beszámolt, hogy maga a Maarif Alapítvány milyen háttérrel rendelkezik, milyen más, terrorizmust is érintő szervezetekkel hozzák kapcsolatba, és egyáltalán milyen céllal támogatja a nemzetközi terjeszkedését a török kormány.

Ezeréves hagyomány

A legtöbb hódító birodalomnál kulcsszerep jutott a különféle oktatási intézményeknek mint az integritást biztosító hálózatnak. Nem volt ez másképp a törököknél és oszmánoknál sem. A medreszéknek nevezett vallási felsőoktatási intézmények közel ezeréves múltra tekintenek vissza, azok alapítását már a szeldzsuk törökök megkezdték, de a virágkorukat az ottomán terjeszkedés során élték, amikor a meghódított területeken nemcsak mecseteket emeltek százszámra, hanem az azokhoz kapcsolódó medreszéket is, ahol kulcsszerep jutott a Korán és a vallástudomány oktatásának. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az iskolák egyben a kor legkiemelkedőbb felsőoktatási intézményei is voltak, a matematikától kezdve az orvostudományon át a történelemig számos területen magas minőségben képezték a tanulókat.

A mindenkori uralkodók, kalifák, szultánok és emírek mind arra használták ezt a hálózatot, hogy a saját politikai ambícióikat segítsék. Sok kutató véli úgy, hogy a medreszék voltak „az iszlám vallás megmentői” a középkori keresztény–muszlim harcokban. A hódoltság időszakában tucatszám épültek Magyarországon is ilyen épületek, csak Pécsett legalább 5 medreszéről tudunk.

Az azóta eltelt évszázadok alatt hullámzó támogatással, de minden korban fennmaradtak ezek a medreszék, míg a 20. században Kemal Atatürk reformintézkedései során eltörölték ennek a tradícióját.  Hosszú évtizedek után azonban úgy tűnik, hogy ismét zöld lámpát kaptak ezek a vallási intézmények azzal, hogy a Vallásügyi Igazgatóság (Diyanet) vezetője, Mehmet Görmez 2016-ban felvetette, hogy folytatni kellene az évezredes hagyományt. Kérése halló fülekre talált Erdogannál, aki szerint az atatürki bezáratás óriási hiányt hozott létre, amelyet sem az úgynevezett imam hatip iskolák, sem az egyetemek vallási karai nem tudtak megfelelően pótolni. Könnyen elképzelhető, hogy a jövőben a politizálástól és ideológiától már amúgy sem mentes oktatási rendszert Erdogan még erőteljesebben a saját szolgálatába állítja.

Tanárok kampányüzemmódban

A medreszék befagyasztása okozta űrt a török vallási réteg az imam hatip iskolák létrehozásával igyekezett pótolni. Ez tulajdonképpen ugyanazt a vallási képzést előnyben részesítő modellt követte, mint elődje, csak egy sokkal egyszerűbb formában. A vallási iskolák fellendülése a most is regnáló AKP párt 2002-es hatalomra kerülésével indult meg. Erdogan vezetésével az atatürki szekularizációs törekvéseket felváltotta az oktatás iszlamizálása. Tizenöt év alatt több, mint 3500 imam hatip iskola épült, amelyeknek az állami támogatása is jelentősen megnövekedett. 2018-ban komoly vitát is generált a török társadalomban, hogy Erdogan előnyben részesítette a vallásos iskolahálózatot, de a török államfő akkor azzal igyekezett oszlatni az aggodalmat, hogy pusztán a lehetőségét akarja megteremteni annak, hogy aki vallásos képzésben kívánja részesíteni a gyermekét, az megtehesse. A saját hívei előtt tartott harcos beszédeiben azonban már más retorikát használ: egy „istenfélő generációt akar” megteremteni, amely megváltoztatja a nemzetet is. Érdemes megemlíteni, hogy számos későbbi miniszter, polgármester és képviselő is egykor ilyen iskolákban tanult, köztük maga Erdogan is.

A Magyarországra is beszivárgó Maarif Alapítvány egy másik kezdeményezés, de céljait tekintve sok a hasonlóság. 2016-ban, amikor a puccskísérlet leverését követően Erdogan kőkemény tisztogatásba kezdett, a főellenségnek kikiáltott Fethullah Gülen iszlám hitszónok külföldi hálózata is célkeresztbe került. Az egykor szövetséges, majd külföldre menekült befolyásos török vezető az elmúlt évek alatt a világ 113 országában összesen 688 iskolát nyitott. A török rezsim a puccskísérletért azonban Gülent és az intézményeiben kiképzett vezetőket, értelmiségieket, újságírókat és katonákat tette felelőssé. A hálózat pénzügyi forrásai elapadtak, az ott tanulók karrierlehetőségei jelentősen beszűkültek. Rivális hálózatként a Maarif Alapítvány jött létre, ami az elmúlt 3 évben rengeteg Gülen-iskola fenntartását vette át a különböző országokban.

A szervezetet rengeteg kritika éri, a szülők és diákok arra panaszkodnak, hogy az új tanárok az iskolában Erdogant éltetik,  kötelezővé vált az iszlám vallás és a Korán tanulása, és a fiatalokban is igyekeznek az Erdogan-kritikus személyekkel szemben ellenségképet kialakítani. Ausztriában komoly diplomáciai botrány is lett abból, hogy Erdogan az iskoláin keresztül kampányolt a helyi törökök körében. Németországban is komolyabb intézkedéseket vezettek be a török befolyás csökkentése érdekében.

A hódoltság történelmi tapasztalata, Erdogan vállalhatatlan harcias elképzelései és a nemzeti szuverenitás melletti kiállás miatt is sokkal körültekintőbb módon kellene eljárni, legyen szó Gül Baba türbéjének felújításáról vagy egy török pénzből induló ferencvárosi iskoláról.

Olvasson tovább: