Kereső toggle

Mennyi az annyi?

Befolyásolhatták a választásokat az itt élő külföldiek?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az önkormányzati választások eredményének magyarázataként sokféle párhuzamos elmélet kering. Az egyik ilyen, hogy nem magyar (értsd: külföldi) állampolgárok szavazták meg Budapesten Karácsony Gergelyt. Utánajártunk, mennyi lehet igaz ebből.

Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke szerint a főpolgármesteri választást a Budapesten élő kilencvenezer külföldi döntötte el, nem a magyar szavazók. Első kérdés ezzel az állítással kapcsolatban az, hogy mégis miért szavazhatnak nem magyar állampolgárok hazai választásokon.

Önkormányzati választásokon helyi településvezetőket választunk, akik elsősorban az ott élők életére gyakorolnak hatást. Ezért az önkormányzati szavazás lehetőségét az itt élő külföldi polgárokra is kiterjeszti a magyar jog. E mögött az az elv húzódik meg a lapunk által megkérdezett alkotmányjogászok szerint, hogy a város ügyeibe való beleszólás nem nemzeti, hanem lakóhelyi kérdés: aki az adott településen él, dolgozik, fizet adót, az joggal szeretne polgármestert is választani.

Éppen ezért az önkormányzati választásokon szavazhat minden magyar és nem magyar (külföldi) állampolgár, aki legalább 18 éves, és bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye van Magyarországon. Erről maga az Alaptörvény rendelkezik. A külföldiek között megkülönböztetünk európai polgárokat és bevándorolt külföldieket. Az európai polgárok az uniós tagságunk óta szabadon választhatnak a helyi szavazásokon (és az európai parlamenti választásokon is).

Ennél is korábbi a bevándorolt, letelepedett embereknek adott választójog: már a rendszerváltás után, a többpárti, demokratikus választási rendszer felállításában rendelkeztek róla. Az 1990-ben életbe lépett önkormányzati választási törvény szerint minden nagykorú magyar állampolgár, akinek állandó (ennek hiányában: ideiglenes) lakóhelye Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és választható. A választás joga megilleti a Magyarországon tartósan letelepedett nem magyar állampolgárt is – ebbe a kategóriába tartoznak a menekültek is.

A külföldi állampolgárok automatikusan bekerülnek a választási névjegyzékbe az állandó vagy ideiglenes lakóhelyük bejelentésekor – nincs szükség semmilyen külön engedélyre ahhoz, hogy szavazhassanak. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén szavazhat. Sőt, az európai uniós polgárok nemcsak választhatnak, hanem maguk is indulhatnak (a Nemzeti Választási Iroda közlése szerint az önkormányzati választáson 61 olyan jelölt indult, aki az Európai Unió valamely más tagállamának állampolgára, de van magyarországi lakcíme).

Számok szintjén

Kósa Lajos állításának másik érdekes része a számadat, azaz hogy kilencvenezer külföldi (európai) választó van Budapesten. Ez azért is figyelemre méltó, mivel Karácsony Gergely 46 985 szavazattal nyert Tarlós Istvánnal szemben.

A pontos adatokat a Nemzeti Választási Iroda (NVI) tartja számon. Az NVI információi szerint az önkormányzati választáson szavazásra jogosult 7 883 704 magyar állampolgár, ezen felül 115 212, az Európai Unió más tagországainak állampolgára, akik magyarországi lakcímmel rendelkeznek, valamint 26 160 bevándorolt, letelepedett menekült (összesen 8 025 076 fő).

Ebből Budapesten a NVI közlése alapján a budapesti szavazók aránya a következő: összesen 56 303 külföldi főből 37 121-en európai polgárok, 5745-en bevándorlónak, 1150-en menekültnek és 12 287-en letelepedettnek minősülnek.

Ez jóval kevesebb, mint kilencvenezer, bár ha összeadjuk a számokat, a Karácsony és Tarlós közötti szavazatkülönbség ki tud jönni, ha mindenki elment volna szavazni (Budapesten 51,4 százalék volt a részvételi arány). Azzal kapcsolatban még nincsenek pontos adatok, hogy a külföldiek milyen arányban vettek részt az októberi voksoláson, de a számokból biztosan levonhatunk 1376-ot, ugyanis Budapest XI. kerületében, Újbuda 115-ös szavazókörében senki nem szavazott. A dologra azt a magyarázatot adta az Indexnek nyilatkozó választókerületi képviselő, Görög András, hogy sok olyan külföldi állampolgár szerepelt a névjegyzékben, akiknek ide jelentették be a tartózkodási helyét, de vagy nem érdekelte a választás, vagy most épp nem volt Budapesten. Nekik a tavalyi parlamenti és az EP-választáson nem volt választójoguk, így akkor külön szavazókört sem alakítottak.

Politikai megközelítés

Külföldiek a rendszerváltás óta szavazhatnak a helyi ügyekben, viszont eddig nem nagyon volt olyan kampány, amely kifejezetten őket célozta volna meg. A Hetek Budapesten élő, dolgozó és szavazati joggal rendelkező külföldiekkel beszélt. Nagy részük érzékelte, hogy kampány van a plakátokon és a közösségi médián keresztül, de nem fordítottak különösebb figyelmet rá.

Ezt a közönyt akarta egy szervezet, a Vote4Budapest áttörni. A szervezők Facebook-oldalt is létrehoztak ennek érdekében (VOTE – Hungarian municipal elections 2019), melynek leírásában a következő célkitűzés szerepel: „Közösségünket Budapesten élő magyar és nem magyar állampolgárok alkotják. Vannak köztünk, akik kevésbé, és olyanok is, akik mára tökéletesen beszélnek magyarul. De a lényeg mégis az, hogy itt élünk és szeretjük ezt a csodálatos helyet, Magyarországot! Dolgozunk, adózunk, részt veszünk környezetünk mindennapi életében és így elkerülhetetlenül érdeklődünk a helybéli politika iránt is. Vannak köztünk, akik inkább a jelenlegi magyar kormánnyal szimpatizálnak, és olyanok is, akik ellenzéki érzelműek. De szerintünk a legfontosabb, hogy megismerjük egymás véleményét, hogy találkozóink során párbeszédet folytassunk és információkat osszunk meg egymással. Ezért az elmúlt hetekben úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy teret, ahol vitatkozhatunk, és ahol politikai hovatartozástól függetlenül az önkormányzati választás bármely jelöltje bemutatkozhat nekünk.” A beígért nyitottsággal ellentétben rendezvényeiken sorra ellenzéki politikusok tűntek fel, a DK-s Niedermüller Péteren keresztül (aki azóta VII. kerületi polgármester) egészen a momentumos Berg Dánielig. A Momentum egyébként úttörőnek számít az angol nyelvű kommunikációban – oldalukon számos idegennyelvű információs anyag található a pártról, politikai állásfoglalásaikról, sőt, maga Berg a Momentum nemzetközi ügyekért felelős igazgatója.

A külföldieket szavazásra ösztönző oldalon ezenfelül kormánykritikus írások olvashatóak, a K-monitor pedig készített egy angol nyelvű voksmonitort, amellyel a jelöltek közti választást akarták segíteni. A kérdések közül számos leegyszerűsített: támogatja-e a Pride-ot, fizessenek-e többet a gazdagok, illetve legyen-e több bicikliút. A szervezet nagyjából 600 követővel rendelkezik, választásra buzdító rendezvényeiken is ennyien jelezték részvételüket. Az október 13-át megelőző tájékoztató eseményük leírásában a korábbiakkal szemben már világosan szerepelt, hogy a szervezők kritikusak a jelenlegi kormánnyal és a politikai berendezkedéssel szemben, és mivel itt élnek, fontosnak tartják, hogy éljenek a politikai véleménynyilvánítás lehetőségével. A csoport magát függetlenként és civilként jellemzi, annak ellenére, hogy számos ellenzéki jelölt tájékoztatás címén lényegében kampányolt a rendezvényeiken.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy valóban lehetett egyfajta erőteljesebb megmozdulás a külföldi szavazók részéről a korábbiakhoz képest. Viszont az összes nálunk élő és szavazati joggal rendelkező uniós állampolgár (37 121 fő) – még ha mindenki el is ment szavazni, és Karácsony Gergelyre is voksolt – önmagában kevés a Tarlós és Karácsony közötti eredmény különbségének magyarázatára.

 

Olvasson tovább: