Kereső toggle

Karácsony szerint a világ

Hogyan vélekedik az új főpolgármester a genderügyről?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Melegbár a Városháza aljában, a Pride élén menetelő főpolgármester, LMBT programok Budapest közterein. Egészen új irányba terelheti a fővárost Karácsony Gergely.

Úgy tűnik, nem csak az életszínvonalat és a városképet tekintve igyekezne felzárkózni a nyugathoz a frissen megválasztott ellenzéki városvezető, de a kampányban elhangzott kijelentéseiből az szűrhető le, hogy morálisan is. Az Indexnek adott augusztusi interjújában, ahol a Budapesti Esélyegyenlőségi Iroda létrehozásáról beszélt, azt is kijelentette, hogy „nyugat-európai példákat követve nyitott városházát” üzemeltetne. Azaz, legyen ott irodájuk a különféle civil szervezeteknek, legyen helyük ott különböző civil rendezvényeknek. Hogy konkrét példát is mondjon arra, hogy miben lesz más az ő és az akkor regnáló Tarlós István városháza-szemlélete, a következőképp fogalmazott: „Amúgy a ljubljanai polgármester kifejezetten kérte tőlem, hogy mondjam el Tarlós Istvánnak, hogy ott a Városháza aljában egy melegbár működik.”

Arról ugyan konkrét ígéret nem hangzott el, hogy követné-e Karácsony szlovén kollégáját a melegbár-nyitás ügyében, az szinte borítékolható, hogy jövő augusztusban ott loboghat a szivárványos zászló a budapesti városházán is. Idén ugyanis Karácsony kitűzte azt a zuglói Polgármesteri Hivatal homlokzatára. A Facebookon közzétett kép mellé azt írta, „ha két ember együtt akar lenni, joguk van mindennemű jogkorlátozás és társadalmi előítélet nélkül méltóságban élni”. Hozzátette, mindenkinek joga van a boldogsághoz és a „szabad szerelemhez” és „októbertől ennek a zászlónak a Városházán is helye van, miként a főpolgármesternek is a Pride-on”. A zászlót ugyan ismeretlenek egyik éjjel lelopták a hivatal faláról, de azt később pótolták, és egész hónapban kint volt a zuglói intézményen.

Karácsony Gergely főpolgármesteri hivatalos programjában egy fokkal rejtettebb módon, de szerepelt a „szexuális kisebbségek” jogegyenlőségének támogatása. Ezen belül is az „elfogadást erősítő civil szervezeteket, felvilágosító programokat, rendezvényeket”. Indítanának „prevenciós programokat és mintaprojekteket” is a kerületekkel történő együttműködésben, bármit is jelentsen ez. Az általános társadalomformálás egyébként nem új keletű kezdeményezés Karácsonyék részéről, a 2018-as parlamenti választásokat megelőzően az MSZP-P jelöltjeként még arról beszélt, hogy miniszterelnökként azonnal ratifikálná a híres-hírhedt isztambuli egyezményt, és programot indítana, hogy „meginduljon egyfajta társadalmi érzékenyítés”.

Hasonlóra utalt a homoszexualitását nyíltan vállaló Barabás Richárd, aki Karácsony Gergely szoros munkatársaként tolta végig az önkormányzati kampányt, még a májusi európai parlamenti választásokat megelőző LMBT-témájú kerekasztal-beszélgetésen fogalmazott úgy, hogy a politikának arról kellene szólnia, hogy „a következő kormányzati ciklus legelején vezessék be a melegházasságot, vagy érzékenyítő kampánnyal kezdjék a társadalom felkészítését, és csak néhány évre rá vezessék-e azt be.”

A legkonkrétabb LMBT-programot azonban mindössze egy héttel a választást megelőzően tette le az asztalra az ellenzéki jelölt, amikor elfogadta a Magyar LMBT Szövetség „követeléslistáját” (így fogalmaz a Budapest Pride a honlapján). A tízpontos követeléslista többek között az alábbiak szerepelnek: érzékenyítő programok az önkormányzati intézményekben, LMBT programok a város közösségi terein, anyagi támogatás az LMBT-rendezvényeknek, LMBT-hírek az önkormányzati sajtóban, az önkormányzati hirdetési felületek ingyenes (!) használata, LMBT-ügyi munkatárs kijelölése, Budapest legyen deklaráltan LMBT-város csatlakozva a Rainbow Cities hálózatához, valamint legyenek bevonva az LMBT civil szervezetek a döntéshozatalba. Miközben Tarlós István nem, Puzsér Róbert pedig felemás módon reagált, Karácsony Gergely cakompakk elfogadta a „követeléslistát”. Az LMBT Szövetségnek megküldött válaszában úgy fogalmazott, támogatni fogja a szervezeteket, programokat és rendezvényeket, sőt azoknak helyszínt is mondott: az új budapesti Agórát. A Budapesti Esélyegyenlőségi Irodában pedig „kiemelt célcsoportként” szerepel majd az LMBTQI közösség, míg a civil szervezeteiket bevonja a munkába a költségvetés kialakításakor.

Bár az ellenzéki főpolgármester a kampány során nem kampányolt kiemelten az LMBT-témával, a rá szavazó budapestiek a hangzatos ígéretek mellett bizony ezt a „színes” programot is megszavazták Karácsonnyal együtt.

Olvasson tovább: