Kereső toggle

„Jól tudom, mi a főpolgármester dolga”

Tarlós István a Heteknek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Két éve valószínűbbnek tartotta, hogy nem indul újra, ám Orbán Viktornak tavaly egy megállapodással sikerült rábeszélnie. De mi a garancia arra, hogy a kormány betartja a fővárossal kötött megállapodást? És hol van a Fidesz a főpolgármesteri kampányból? Hetek-interjú Tarlós Istvánnal.

Tavaly decemberben voltunk Önnél, azelőtt nem sokkal jelentette be, hogy mégis indul egy újabb főpolgármesteri ciklusért. Nem bánta meg?

– Erősen fontolgattam, és talán már abbahagytam volna, de olyan feltételeket vállalt a miniszterelnök, amelyek hosszas mérlegelés után arra bírtak, hogy még egyszer elvállaljam. Különösen, hogy az emberek többsége – így én is – szereti befejezni, amit elkezdett. Most már kár ezen lamentálni, tulajdonképpen tavaly szeptember 26-án eldőlt. Nyilván jól tudja, hogy ha netán megbántam volna, akkor sem mondanám azt, normális ember nem mond ilyet egy kampányfinisben. Ha azonban mérlegeli a jelenlegi helyzetet, kénytelen vagyok azt mondani, nem bántam meg, hogy mégis elindultam.

Tavaly azt mondta a Heteknek, hogy mind Karácsony Gergelyt, mind Puzsér Róbertet kedveli. Ez most is így van?

– Egy közvetlen főpolgármester-választás, főleg a kampány finisében nem szimpátia kérdése. A virágáruslány is lehet szimpatikus, mégsem küzdenék azért, hogy helyettem ő legyen a főpolgármester. Bementünk a ringbe, ott harc van. Aki a kötelek közé lép, az győzni szeretne. Valakik meg kikapnak. Csak azt nem szeretem, ha valaki ólmot csempész a kesztyűjébe, és utána még nekiáll nyafogni.

A főpolgármesteri munka nem szépségverseny. Ismerni kell a várost, a vezetendő rendszert, a valós lehetőségeket, korlátokat, szükség van határozottságra, nem lehet az ember naiv, kell tudni felelősséget vállalni, nemet mondani, és elengedhetetlen még jó néhány hasonló tényező, például tapasztalat.

A tapasztalatnak, a bizonyított teljesítménynek nagyobb súlya van, mint annak, hogy kivel milyen jól cseverésznek el egy baráti összejövetelen.

A hétvégén mutatták be Karácsony programját.

– Hallottam róla. Már legalább negyedszer történt ugyanaz. Nem kommentálom. Ami új elem benne, az a nyugdíjasoknak ígért mézesmadzag, továbbá a Horváth Csabától már ismert „ingyenes közlekedés”. Ha ismerné a költségvetés szerkezetét, nem mondana ilyeneket (hacsak nem akarja előre megfontolt szándékkal félrevezetni ezeket az embereket).

Ha már mézesmadzag és nyugdíjasok: ezek szerint nincs túl jó véleménye a kormány rezsiutalványáról.

– Leszámítva, hogy annak volt fedezete.

Lehet azt mondani, hogy az ellenfelei programja demagóg, vagy megalapozatlan, de ők erre azt mondják, hogy legalább létezik, miközben Ön utoljára 2009–2010-ben tett le programot az asztalra.

– Mondhatják épp, de ez ostobaság. Egyrészt érvényben vannak azok a 2010-ben lefektetett programpontok, amelyek még nem valósultak meg. Körülbelül másfél A/4-es lapon soroltam már többször fel, hogy mi az, ami megvalósult. Az elmúlt években a város működését stabilizáltuk, és a Közfejlesztési Tanács és a kormány is jóváhagyott olyan nagyléptékű projekteket, mint például a Lánchíd és környéke felújítása, az Eurovelos kerékpáros fejlesztések, építések, a BKV járműparkjának további nagyszabású cseréje, a ferihegyi gyorsforgalmi út újraépítése. Ezenfelül kidolgoztunk 170 oldalon egy klímastratégiát 49 specifikus intézkedési javaslattal, van új mobilitási tervünk 57 konkrét javaslattal, van zöld infrastruktúra-fejlesztési koncepciónk, benne a barnamezős övezetek – 2000 hektár van ilyen Budapesten – fejlesztésének koncepciója.

Ha Gulyás Gergely szavaiból indulunk ki, akkor ha Budapest nem úgy szavaz, ahogy a kormánynak tetszik, akkor nem nagyon lesz semmiféle fejlesztés a fővárosban.

– Ez Gulyás Gergely mondatának tudatos kiforgatása. Nem azt mondta a miniszter, hogy ezeket a projekteket elveszíti Budapest, hanem azt, kétséges, hogy a fővárosi vezetésen keresztül kapja-e meg a projekteket a város. Erős mérlegelés kérdése, hogy olyan emberre bízzák ezeknek a lebonyolítását, aki még semmit sem bizonyított, legfeljebb azt, hogy nem képes még a saját frakcióját sem vezetni. Maga a kérdésfeltevés módja is kicsit orientált.

Azért Gulyás Gergely a kétségesnél erősebb jelzőt használt, konkrétan úgy fogalmazott, hogy érvényét veszti az Ön és Orbán Viktor által kötött megállapodás.

– Nézze, Orbán Viktorral nem közjogi, hanem egy kétoldalú politikai megállapodást írtunk alá, amihez én a saját újraindulásomat kötöttem. Azokat a feltételeket garantálja, melyek teljesítése esetén újra vállalom a jelöltséget. Ezek közt első helyen áll, hogy maradjon meg a közvetlen főpolgármester-választás. (Képzelheti, hogy félhetek, ha ehhez ragaszkodtam leginkább.) Orbán Viktor ezt a megállapodást velem kötötte. Ha nem én leszek már a főpolgármester, úgy nem rám tartozik majd, hogyan alakulnak a szabályok. Szerintem felesleges is prekoncepciókat felállítani ezzel kapcsolatban.

Azt állítja, hogy egy Demszky nélküli Demszky-korszak jönne, és a Demszky-féle kör jönne vissza?

– Ha úgy vetődik fel a kérdés, nem zárható ki valami hasonló. Főképp a késői korára emlékeztető. Azzal a különbséggel, hogy Demszky erősebb egyéniség volt. Jobban is tudott hatni az emberekre, már a demokratikus ellenzékiségből táplálkozó nimbusza miatt is. Jelen esetben ilyesmi aligha jöhet szóba.

Két éve arról beszélt, hogy máshogy képzelte el Budapest finanszírozását, autonómiáját, mint ahogy az végül megvalósult. Aztán tavaly azt mondta nekünk, hogy 2019 októbere után fog kiderülni, betartja-e a miniszterelnök az Önök között létrejött megállapodást, amely megerősítette Budapest szerepét, súlyát, autonómiáját és finanszírozását. Most hogy látja, állja a szavát a miniszterelnök?

– Demszky is folyton küzdött finanszírozási kérdésekben az MSZP–SZDSZ-kormányokkal is. Az szja-ból sem kapott többet vissza. Szabad pénzeszköz tekintetében sem állt jobban, mert ami forrást a kormány elvont 2010 –13–ban, a hozzá kapcsolódó feladatokat is magára vállalta. Sőt, ez a kormány hatalmas, 2010 előttről itt maradt adósságállományt is átvállalt a várostól, a BKV-tól is. Ezenkívül 2010 óta Budapest sokat fejlődött. Nem lehet véletlen, hogy ez év tavaszán Brüsszelből kaptuk meg az Európa Legjobb Úticélja elismerést. Néhány hete pedig a The Economist minősítette Budapestet Kelet-Európa legélhetőbb fővárosának, és jelentette be, hogy 2010 óta 20 helyet léptünk előre az élhető városok rangsorában a világon.

Ezzel együtt ma is azt mondom, Budapestnek több jár a források elosztásakor. A novemberben aláírt megállapodás fontos állomás ezen az úton. A miniszterelnök úr, a kormány, a Fidesz pedig egyaránt tudja, hogy ha értelmezésem szerint megsértik a megállapodást, akkor fel fogok állni. Ez is a megállapodáshoz tartozik.

Tehát attól nem tart, hogy úgy jár, mint öt évvel ezelőtt, amikor megverte Bokros Lajost, a Fidesz vezetői Önnel örültek, majd hónapokon át azt lehetett érezni, hogy a kormány ott tesz keresztbe Önnek, ahol tud – például úgy megkötötték a kezét a 3-as metró kocsijainak beszerzése terén, hogy ne tudjon új kocsikat beszerezni, csak a régieket felújítani?

– Először is: a 2014-es eredményt sokan tartják szorosnak, és azt is szeretik elmondani ilyenkor, hogy Bokros csak az utolsó két hétben szállt be. Egyik állítás sem igaz. Bokros kezdettől fogva végig kampányolt, az első óriásplakát is az övé volt, csak a végén dr. Falust visszaléptették. Ilyen volt már korábban is. Az a 13 százalékpont, ami volt köztünk Bokrossal, a harmadik legnagyobb különbségű győzelem volt a főpolgármester-választásokon. A legnagyobb különbségű győzelem is az enyém volt Horváth Csabával szemben 2010-ben, az több mint 24 százalékpontos volt. A második legnagyobb különbségű győzelem Demszkyé volt 2002-ben. Nem tudom, miről beszélnek, itt örökké ismételnek valamit, ami nem úgy történt. Voltak vitáim a kormánnyal, nincs kizárva, hogy lesznek is, de az eredmények sem vitathatók.

Visszatérve a kérdésre: nem tart attól, hogy a kormány Ön iránti lojalitása most éppúgy csak a választásig tart, mint öt éve? Magyarul: mi garantálja, hogy a miniszterelnök tartja magát a megállapodásukhoz?

– Ön is tudja, hogy a mai világban olyan, hogy tökéletes garancia, nem létezik. Az elmúlt években kiharcoltam például a 3-as metró infrastruktúra-felújítását, a BKV- járműcseréket, hosszasan emlegettem már többször az eredmények sorát, majd a megállapodást is. Azt is tisztáztuk a miniszterelnökkel, hogy meddig vállalom végezni ezt a feladatot. Meg is akadályoztam bizonyos dolgokat, mint az Úttörő Stadion átépítését vagy a kilencemeletes teniszstadion felépítését a Margitszigeten. Most azt érdemes mérlegelni, egyáltalán elképzelhető-e, hogy valaki ellenzéki többre képes. Százszázalékos garancia semmire sincs, ha ezt mondanám, akkor nem mondanék igazat. Most rávághatnám nagy dölyfösen, hogy az én személyem a garancia, és minden rendben lesz, de csak azt akarom mondani, hogy minden lehetségeset megteszek. A kormány által is jóváhagyott projektlistánk van. Ha támogatják, megcsinálom, ha nem, elmegyek.

Az agyoncsépelt főpolgármesteri vitáról annyi a véleményem, hogy a baloldali jelöltnek öt éve volt rá, hogy vitázzon velem. A közgyűlés tagja volt. Soha meg sem kísérelte. Én pedig rövid ellenzéki időszakomat végigvitatkoztam Demszkyvel. Csak az utolsó teljes évben, és csak a közgyűlésben 59 alkalommal szólaltam fel. Mostani egyik ellenfelem ugyanezen időszakában egyszer tette meg. Zugló polgármestere 2018-ban kormányfőjelöltként is csúfosan leszerepelt. Megkérdezhetem, hogy akár polgármesterként, akár miniszterelnök-jelöltként, de általában is, milyen teljesítmény áll mögötte?

Viszont Karácsony láthatóan élvezi a kampányt, és élet-halál kérdésnek tekinti a győzelmet, Ön pedig mintha hozzá képest demotiváltnak tűnne.

– Hogy „élet-halál kérdésnek” tekinti az ügyet, azt nem csodálom. Számára politikai értelemben valószínűleg az is. Soha, sehol nem bizonyított, és tulajdonképp semmi köze az MSZP-hez, az ő pártja pedig gyakorlatilag nem létezik. Hogy élvezi-e, azt nem tudom, de nem fogadnék rá.

Amit pedig demotiváltságnak nevez, az inkább valami hirtelen ébredt nyugalom. Azt persze nem szeretem, ha a lábamra lépnek, de miért lennék a kampányban hiperaktív? Tapasztalatom elég sok van. Tudom, elmondom, hogy mit csináltam meg, és mire készülök.

A 30 éves városvezetői pályám, a sok megnyert választás sem szégyellni való. Van egy összetartó családom, már 46 éve egy feleségem, akit még az egyetemen ismertem meg, 3 gyerekem és 6 unokám.

Budapesti vagyok, ismerem és szeretem ezt a várost, jól tudom, mi a főpolgármester dolga. Ha a választók mellettem döntenek, befejezem, amit elkezdtem. Az életvitelem nyitott könyv. Jó két hét van hátra a kampányból, október 13-án minden eldől. A mostani helyzet, ez az elég szokatlan kampány egy adottság. Túl kell lenni rajta, mint egy mandulagyulladáson.

Hány fideszes kerületi győzelemre számít?

– Szokás mostanában megkérdezni tőlem, mihez kezdek, ha én nyerek, de ellenzéki többség lesz a közgyűlésben. Erre két válaszom is van. Az egyik, hogy mit kezdenek azzal a helyzettel, ha nem én nyernék, de fideszes többsége lenne. Összefügg ezzel a másik válaszom, ami úgy hangzik, hogy én 1994 és 2006 között kisebbségből vezettem Óbudát, és ezt észre sem lehetett venni.

Ezzel szemben mi a helyzet Zuglóban? Merthogy a 22 tagú zuglói testületből a 9 fideszes nekem még mindig kisebbségnek számít, és február óta ugyanakkor örökké teljes ellenzéki összefogásról hallok. 

-Tippelni nemigen szeretek. Van olyan kerület, ahol szinte biztosan előre lehet tudni a győztest, például a XII., a XIII. vagy a XVI. kerület. Vannak azonban bizonytalan kerületek is. Kár minderről előre számháborúzni.

A kampányából feltűnően hiányzik a Fidesz, miközben az ellenzék láthatóan igyekszik összemosni Önt a kormánypárttal. Hogy látja, még mindig támogatottabb Budapesten, mint az Önt jelölő pártok?

– Nem tudom, látta-e a legutóbbi kutatásokat. Ha igen, nem tudom, miért kérdezi.

Az ellenzék persze hogy igyekszik kézzel-lábbal összemosni a párttal, amelyiknek egyébként soha nem voltam tagja. Ellenben 1990 óta minden választáson szövetségben voltunk, a Fidesz akkor is engem támogatott, mikor 6-7 százalékos párt volt. Legalább ilyen fontos, hogy meghatározó kérdésekben azonosak a nézeteink. Ilyenek az illegális bevándorlás, a családmodell és családpolitika, a hagyományos európai kultúra védelme vagy a nemzetállamiság kérdése. Ugyanakkor vannak kérdések, amikben nem tudunk egyetérteni. Világéletemben igyekeztem a magam útját járni. Így van ez a politikában is, amit a Fideszben tudnak tán a legjobban. Hogy a Fidesz „bábja” lennék, gyermeteg vád. Harmincéves pályafutásom egészében az ellenkezőjét támasztja alá. Ennyiben nevezhető tudatosnak, hogy a Fidesz nem túlhangsúlyosan látszik a kampányban. Hátat persze soha nem fordítanék olyan társaságnak, amelyik harminc éve támogat.

Egy évvel ezelőtt azt mondta a Heteknek, hogy valószínűnek tűnik a BKK megszüntetése. Most hogy áll ez az ügy?

– Alaposan megvizsgáltuk a dolgot. Bizonyos adottságok miatt nem tudjuk megszüntetni a BKK-t, de egy nagyságrenddel (és helyesen használom a kifejezést) kisebb létszámmal tervezzük tovább működtetni, főképp az eredetileg elképzelt feladatokkal. Megrendelő lesz, és szerepet játszik a közlekedési projektek lebonyolításában is, ha az én dolgom a város vezetése.

Olvasson tovább: