Pár hete egy közoktatási módosító csomagot nyújtott be a kormány, ami a 2015-ben átalakított rendszeren csavarna még egyet. Többek között (magántanulói státusz eltörlése, igazgatóválasztás átalakítása) a rugalmas iskolakezdés lehetőségét főszabályként megszüntetnék, és csak kivételes esetben, állami szerv döntése alapján lehetne ettől eltérni.
A javaslat szerint 2020. január 1-jétől a tankötelezettségi korhatárt központilag egységesen hatéves korra szállítanák le (annak kell kötelezően szeptembertől iskolába mennie, aki az adott év augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét). A mostani rugalmas iskolakezdés ettől annyiban tér el, hogy hat és hét éves kor között az óvodapedagógusok a szülőkkel egyeztetve döntik el a beiskolázás időpontját, igazodva a gyermek érdekeihez és egyéni fejlődéséhez. Állami szervhez (pedagógiai szakszolgálat) abban az esetben fordultak, ha a szülő és az óvoda nem értett egyet a gyermek iskolaérettsége tekintetében.A módosításokat a héten fogadta volna el a parlament, de vitatottsága miatt a kormány halasztást kért.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.07.05.(XXIII/27)
