Kereső toggle

Őszi harctér

Jön a nagy ellenzéki összefogás?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár a kormánypártok támogatottsága kikezdhetetlennek tűnik, az utóbbi évek választásaihoz képest lényeges változások történtek a közelmúltban: egyrészt a Jobbik összeomlásával megszűnt a centrális erőtér, ahol a bal- és a radikális jobboldal egymás ellen is küzdve gyakorlatilag kioltotta egymást; másrészről úgy tűnik, az ellenzéki pártok a korábbi súlyos kudarcok után megtanulták, hogy csak összefogva indulhatnak eséllyel bármiféle megmérettetésen.

A várhatóan októberben megtartandó önkormányzati választáson mind a fővárosban, mind számos megyei jogú városban jóval szorosabb küzdelem várható, mint ami a Fidesz májusi, 52 százalékos eredményéből első látásra következne.  

Magyarország 20 területi és 3177 települési önkormányzatra oszlik, amelyek közigazgatási területükkel lefedik az ország egészét. Jogilag ötféle településkategória létezik: község, nagyközség, város, megyei jogú város, főváros. A települések döntő többsége – több mint háromezer – 10 ezer lakosnál kisebb lélekszámúak. 123 középváros van, ezek 10 ezer fősnél nagyobb települések, ám nem rendelkeznek megyei jogú városi címmel. Utóbbiból 23 van, ezek és a 23 fővárosi kerület alkotják a nagyvárosi önkormányzatok halmazát.

Területi önkormányzattal Budapest és a 19 megye rendelkezik. 2014-ben a 19 megyei közgyűlésből 13-ban szerzett többséget a Fidesz. Mind a 19 megyében fideszes közgyűlési elnököt választottak, míg a 23 megyei jogú város közül 20-ban nyert a kormánykoalíció jelöltje.

Budapesten szintén a kormánypárt jelöltje, Tarlós István győzött 2014-ben, a 23 fővárosi kerületből 17-et vitt a kormánykoalíció, 6 kerületben ellenzéki polgármestert választottak.

Az egyfordulós választás és a Fidesz országszerte magas támogatottsága együttműködésre kényszeríti az ellenzéket, ugyanis csak akkor van esélye a győzelemre, ha egyetlen jelölt indul a kormánypárti riválissal szemben. 2014-ben és 2018-ban országos szinten nem sikerült tető alá hozni ilyen átfogó megállapodást, aminek mindkét választáson újabb kétharmados parlamenti kormánytöbbség lett az eredménye. Mostanra – úgy tűnik – belátták az ellenzéki politikacsinálók, hogy nagyjából egy működőképes recept adódik számukra: folyamatosan érkeznek a hírek az újabb és újabb megállapodásokról. A koordináció több szinten is zajlik: egyeztetnek az ellenzéki pártok, és a megegyezéseket egyengeti a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyaroszága Mozgalom (MMM) is. Deklarált céljuk, hogy az őszi önkormányzati választásokon minden településen „egy hiteles polgármesterjelölt és őt támogató képviselőjelöltek nyerjék el a helyi közösségek bizalmát”.

Az MMM – melynek alapítói között többnyire jobboldali közszereplőket találunk – június elején mutatta be jelöltjeit. Céljuk, hogy minden tízezer fős településen legyen egy közös ellenzéki induló. Honlapjukon – lapzártánkkor – 86 közös polgármesterjelölt szerepel, a folyamat tehát nem zárult le. Kérdéses viszont, mennyire tudnak eleget tenni kezdeti törekvéseiknek: Hadházy Ákos, a mozgalom alelnöke múlt héten lemondott tisztségéről, de a mozgalom tagja maradt,  valamint az alapítók közül Ábrahám Júlia otthagyta a formációt. A Népszava információi szerint számos személyi ellentét miatt újabb kilépésekre lehet számítani.

A fővárosban sok a billegő kerület

Márki-Zay Péter ismét megméretteti magát a polgármesteri pozícióért.

Budapesten az ellenzéki pártok egyezkednek. A főváros irányításához nem elég megszerezni a főpolgármesteri címet, kell hozzá a közgyűlési többség is. A 33 fős fővárosi közgyűlésben a főpolgármester mellett helyet kap a 23 kerületi polgármester is, ezért a kerületi eredményeknek kétszeres a jelentősége (a további 9 helyet pártlistákról töltik be).

A fővárosban véglegesítették a kerületi polgármesterjelölteket az ellenzéki pártok. A baloldal már korábban megegyezett a 23 induló jelölési jogáról, amihez a Jobbik és az LMP is csatlakozott. A legfrissebb állás szerint kilenc kerületben az MSZP, hatban a DK, négyben a Momentum, egy-egy kerületben pedig a Párbeszéd, illetve a Jobbik állíthat jelöltet úgy, hogy az összes párt beáll az érintettek mögé. Illetve: mindez még változhat néhány ponton.

Az egyik legérdekesebb szituáció a IX. kerületben alakult ki, ahol eredetileg a Momentum állíthatott jelöltet (Jancsó Andrea személyében), ám indulni kívánt a polgármesterségért a független Baranyi Krisztina is, aki helyi önkormányzati képviselőként feltárta a botrányos ferencvárosi parkolási mutyit. A helyzetet végül a Baranyi által felvetett előválasztással fogják eldönteni, amit augusztus közepére terveznek. Karácsony Gergely kijelentette, hogy mindkét jelöltet támogatja.

Érdekes helyszín a VIII. kerület is: itt nincs sem botrány, sem ellenzéki kakaskodás, a közös jelölt személye viszont figyelemre méltó: Pikó Andrást indítják, aki televíziósként, illetve a Klubrádió műsorvezetőjeként országos hírnévre tett szert. Jelölése mégis eltér a fővárosi előválasztáson megbukott Kálmán Olgáétól, Pikó ugyanis helyi lakosként évek óta részt vesz a kerület közéletében, így nála az ismertség egy plusz faktor lehet, nem pedig a jelölés legfőbb oka.  

Szintén figyelemre méltó az V. kerületi jelölt: a Belvárosban a szocialista Tüttő Katát indítja az ellenzék, aki a párt elnökségi tagja és hegyvidéki képviselő is egyben. Az ő személye azért okozott meglepetést az ellenzéki oldal némely szereplőjének, mert élettársa az a Leisztinger Tamás milliárdos, aki – mint a Magyar Narancs a héten emlékeztetett rá – áttételesen közös érdekeltségbe került a kerület életére jelentős befolyással bíró fideszes szereplőkkel.

A belvárosinál jóval konkrétabb összefonódásról tudunk Zuglóban, ahol a napokban Tarlós István kihívójává előlépett Karácsony Gergely polgármester számolt be a kerületi szocialisták és fideszesek összejátszásáról parkolásügyben. Zuglóban ősszel az a szocialista Horváth Csaba indul, aki éppen Karácsonnyal szemben maradt alul a főpolgármester-előválasztás első fordulójában. Karácsony győzelme a DK-támogatottságú Kálmán Olga felett egyébként az MSZP túlélését is jelenti, hiszen a súlyos EP-választási kudarc után egy újabb vereség a szocialista párt DK általi bedarálását jelentette volna. Legalábbis erről beszélt lapunknak egy szocialista politikus, akin érezhető volt a felszabadultság öröme Karácsony győzelme után.  

Bár a Fidesz legyőzhetetlenségébe vetett hit kezd már-már mitikussá válni, a valóság ennél jóval árnyaltabb. A XX. kerületben például annyira nincs győzelemre esélyes jelöltje a kormánypártnak, hogy – óriási meglepetésre – beálltak az MSZP által jelölt, de független Szabados Ákos mögé. A Pesterzsébetet 21 éve vezető Szabadost 2014-ben az MSZP–DK–Együtt–PM közös jelöltjeként választották meg nagy többséggel. A hír hallatán Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke kijelentette: kizárt, hogy az MSZP olyan jelöltet támogasson, akit a Fidesz. Szabados Ákos elismerte, hogy a Fidesszel is tárgyalt az együttműködésről, de azt állítja, jelenleg csak annyi biztos, hogy függetlenként indul a választáson. Az MSZP végül Balog Róbertet, a Főtáv korábbi szóvivőjét jelölné közös ellenzéki polgármesternek. A többi párt még nem állt be a javaslat mögé, tehát a IX. kerületen kívül még itt lehet komolyabb menetre számítani.

Összességében elmondható, hogy Budapesten (is) izgalmas választás közeleg: a Republikon Intézet március végi felmérése szerint a 23 kerületből 5-ben szinte biztosan kormánypárti győzelem várható, 11 kerületben viszont inkább az ellenzék tűnik nyerőnek, míg 7 kerületben kétesélyes a küzdelem.  

A Fideszben nem látják ennyire ki-élezettnek a helyzetet, legalábbis Kocsis Máté nyilatkozata szerint: a kormánypárt frakcióvezetője az atv.hu-nak azt mondta, a hivatalban lévő polgármestereiket indítják ősszel, és politikusaik „szinte biztosan befutónak számítanak”, mert a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az emberek bíznak bennük, mivel problémamentesen vezetik a kerületeiket. A portálnak nyilatkozó budapesti fideszesek is biztosra veszik, hogy a fővárosi közgyűlésben nem alakul ki ellenzéki többség az önkormányzati választások után.

A kormánypárti optimizmust árnyalhatja ugyanakkor, hogy a májusi EP-választáson Budapesten a Fidesz 41 százalékot, míg a DK, a Momentum és az MSZP összességében 46 százalékot szerzett. Ráadásul a Závecz Research keddi felmérése szerint a megkérdezettek 47 százaléka tartja esélyesnek Karácsony Gergelyt Tarlós István legyőzésére, míg ezzel ellentétesen a megkérdezettek 43 százaléka nyilatkozott.

Hadházy Ákos lemondott a Mindenki Magyarországa Mozgalom alelnökségéről.
Szoros versenyek színterei

Vidéken is egyre több településen alakul az ellenzéki összefogás. A 23 megyei jogú városból 14-ben már megvan a közös jelölt. Az alábbiakban a legérdekesebb városokat vesszük végig.

Szegeden – értelemszerűen – a várost 17 éve irányító, szocialista Botka László indul a polgármesterségért. Mivel 2014-ben úgy nyert 20 körzetből 17-ben a baloldali összefogás, hogy a Jobbik külön indult, most, hogy a jobboldali párt is csatlakozott az ellenzékhez, Szegeden van a legnagyobb esélye ennek az oldalnak. Az egyetlen izgalmat itt az adta, hogy a DK első körben nem állt be teljesen Botka mögé – Gyurcsány csak a napokban jelentette be támogatásukat.

Izgalmas választásra készülhet Pécs is, ahol a Fidesz „elfogadta” a várost tíz éve vezető Páva Zsolt döntését, miszerint idén már nem kíván indulni. Páva helyett Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázót indítja a kormányoldal. Az ellenzék jelöltje a független Péterffy Attila energetikai szakember. A városi ellenzéki pártok és a civilek múlt vasárnap írták alá Péterffyvel és Mellár Tamás országgyűlési képviselővel az együttműködési megállapodást. Mivel Péterffy elfogadta a Mindenki Pécsért Mozgalom feltételeit, az egyesület és a teljes ellenzék beállt mögé. A májusi EP-választáson Pécsett a Fidesz 43 százalékot szerzett, míg a DK, a Momentum és az MSZP együttesen 41 százalékot. Ha az utóbbihoz jönnek még a Jobbik és az LMP szavazatai, igazán kiélezetté válhat a verseny. 

A teljes összefogást sürgető és menedzselő független Márki-Zay Péter Hódmezővásárhelyen készül megvédeni polgármesteri címét, amit tavaly váratlanul szerzett meg az időközi választáson. Most minden számottevő ellenzéki párt mögé állt, miközben a Fidesz itt is jelöltet cserél: június elején jelentette be Hegedűs Zoltán, a kormánypárt tavalyi jelöltje, hogy visszavonul a politizálástól. Két héttel később a város fideszes szervezete úgy döntött, Lázár Jánost kérik fel polgármesterjelöltnek. Lázár, aki éveken keresztül volt a kormány második embere, gondolkodási idő után végül úgy döntött, nem indul el az őszi választáson. Lázár a honlapján közzétett írásában döntését azzal indokolja, hogy Márki-Zay őt tette meg legfőbb ellenfelének, ezért kettészakadna a város, bármelyikük is nyerne. „Harmadik jelöltre van tehát szükség, olyan polgármesterre, aki békét tud hozni” – írja Lázár János. Hétfőn kiderült, a „független” Grezsa István indul Márky-Zay ellen, aki egyébként miniszteri biztos.

Miskolcon a múltban többször alakult ki hármas holtverseny körüli eredmény a kormánypárti, a baloldali, illetve a jobbikos jelölt versenyében. Mivel azonban idén közös független jelöltet, Veres Pál gimnáziumi igazgatót indítja az ellenzék, a korábbinál is szorosabb versenyre számíthat Kriza Ákos, a kormánypárti polgármester – már amennyiben ő indul, ez ugyanis még nem biztos.  

Nyíregyházán is pedagógus, Jeszenszki András középiskolai tanár lesz az ellenzék közös jelöltje, akit nemcsak a pártok, de a Mindenki Magyarországa Mozgalom is támogat. Jeszenszki nem ismeretlen a városban, szocialista önkormányzati képviselőként négy alkalommal nyerte meg egyéni választókörzetét. Kiélezett küzdelemre utal, hogy a májusi EP-választáson a Fidesz az országos átlag alatt, 46 százalékkal végzett Nyíregyházán.

Az EP-választási eredményekből kiindulva szinte biztosan kormánypárti győzelem várható – a megyei jogú városok közül – Zalaegerszegen, Debrecenben, Győrben és Sopronban, miközben az ellenzék ebben a körben csak Szegeden mehet biztosra.

Még nem tudható, pontosan milyen kampánnyal készül a kormány, bár az már ismert, hogy mintegy 120 ezer közmunkás egyszeri – bruttó 73 ezer forint – extra fizetésben részesül. Emellett borítékolható a Modern Városok Program – összesen 3400 milliárd forintból megvalósuló – eredményeinek kommunikálása, továbbá a falufejlesztési program és a családi otthonteremtési kedvezmények tudatosítása. Az ellenzék – főképp a kormánypárti vezetésű településeken – mindezzel nehezen kelhet versenyre, mivel forrás nélkül csak a kormánykritika és az ígéretek maradnak kampányeszközül. Mindezzel együtt az őszi verseny egyáltalán nem lefutott: bár a Fidesz az EP-választáson országosan 52 százalék felett teljesített, több mint száz olyan, tízezer főnél népesebb település, illetve fővárosi kerület van, ahol saját átlagánál gyengébb eredményt ért el, vagyis ahol a teljes ellenzéki összefogásnak reális esélye lehet a győzelemre.

Olvasson tovább: