Kereső toggle

Utcai harc

Online tarol a Momentum, a Fidesz-hálózat öregedőben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miközben a Fidesz–KDNP ismét fölényes győzelmet aratott az Európai Uniós választásokon, jelentős hatalmi átrendeződésekre lehet felfigyelni az ellenzék háza táján. Számos tanulsága van a mostani eredményeknek, köztük olyanok is, melyekkel ha a Fidesz nem kezd valamit, már 2022-ben komoly veszélybe kerülhet a mostani stabilitása.

Az első és legfontosabb tanulság, hogy a „kifelé szóló” közvélemény-kutatások többsége nem volt képes értékelni a valós helyzetet. Jól látható, hogy vannak olyan intézetek, amelyek valójában kampánycélra, tábormozgósításra használják a logójukat, és a valóságot  egyáltalán nem tudják felmérni. A fals adatok mögött persze nemcsak politikai számítás áll, sokkal inkább az ellenzéki oldal széttöredezettsége. Talán egyedül a Fidesz táborát lehetett reálisan megbecsülni, a másik térfélen viszont szinte lehetetlen pontos adatokat szerezni, lévén, hogy jelenleg is zajlanak a politikai térhódítások. A kutatásos mérkőzésből értelemszerűen a Fidesz jött ki győztesen. Olyan stabil háttérrel rendelkeznek, melynek köszönhetően ha az ellenzéki pártszimpátiákat nem is tudják pontosan belőni, a választói attitűdöket, az embereket leginkább foglalkoztató témákat mégis ők tudják a legjobban felmérni.

Népszavazási modell

Ebből a szempontból értelemszerű, hogy a bevándorlás kérdése uralta a kommunikációs teret, ám pont itt jön be az első figyelemre méltó adat. 2016-ban a Fidesz kezdeményezésére népszavazást tartottak az úgynevezett kötelező kvótákról. A kérdés így szólt: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Bár a népszavazás érvénytelen volt, 3 millió 418 ezer 387 állampolgár nyilvánította ki a véleményét. A mostani EP-választások napján világosan lehetett látni, hogy a részvételi adatok szinte tűpontosan egyeznek a 2016-os szavazási hajlandósággal. Végül ötvenkétezerrel többen éltek a véleménynyilvánítási jogukkal, mint két és fél éve. Számos olyan települést találunk viszont, ahol a kvótanépszavazáson többen vettek részt, mint az Európai Parlamenti választásokon. Ezen tények ismeretében még érdekesebb a Fidesz–KDNP eredménye. Bár a 2016-os népszavazás nem pártlistás voksolás volt, a bevándorlás témája nyilvánvalóan teljesen a Fideszhez köthető. Akkor több mint 3 millió 300 ezer ember értett egyet a kormánypárt üzenetével. A mostani EP- választásokon a Fidesz kicsivel több mint 1,8 millió szavazatot kapott. Ebből pedig úgy tűnik, hogy a magyar állampolgárok tisztában vannak a bevándorlás kérdésének súlyával, és támogatják is a kormány ilyen irányú erőfeszítéseit, azonban nem ez az egyetlen téma, ami uralni tudja a politikai teret. Az 1,8 millió szavazat persze így is hatalmas szám, és azokkal is vitatkoznánk, akik azt mondják, hogy a Fidesz jóval rosszabbul szerepelt, mint a 2018-as országgyűlési választásokon. Ugyanakkor érdemes odafigyelni arra, hogy egy hagyományosan kisebb érdeklődésre számot tartó választáson is van 1,6 millió olyan ember, akiknek már nem a bevándorlás kérdése az első.

Itt kell hangsúlyozni, hogy a Fidesz ismételten azt a taktikát választotta, hogy a saját szavazótáborához szólt folyamatosan, a választást megelőző napokban pedig a mozgósítás minden lehetséges eszközét kihasználták. Orbán Viktor miniszterelnök automata telefonhívással buzdította a szimpatizánsokat a részvételre, fideszes aktivisták személyesen kézbesítették a háztartásokba a miniszterelnök levelét, és folyamatosan mentek az élő telefonok is, melyeken keresztül kérték, hogy „a sorsdöntő választáson szavazzanak a Fidesz–KDNP listájára, hiszen így lehet megállítani a bevándorlást”.

Mozgósítási verseny

Eddig egyébként ezen mozgósítási eszközöket szinte kizárólag a kormánypárt használta, melynek egyik legfőbb oka az, hogy nekik volt ehhez megfelelő aktivistahálózatuk. A mostani választáson viszont úgy tűnik, új csodafegyverek kerültek a képbe. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció frissen megválasztott EP-képviselője már május 26-án éjszaka köszönetet mondott azoknak a Facebookos aktivistáknak, akik segítették a kampányt. Az már a választások előtt látható volt, hogy a Fidesz mellett a DK-nak volt a legkomolyabb jelenléte az online térben, az pedig már az elmúlt években is köztudott volt, hogy Gyurcsány Ferencék pártjának vannak a legaktívabb és leghangosabb szimpatizánsai, akiket most professzionális módon tudtak hadra fogni. Az Európai Egyesült Államok szlogen, amellyel elsősorban egzisztenciálisan szólították meg a választókat, és Dobrev Klára személye úgy tűnik, bevált a DK-nak, ugyanis toronymagasan gyűrték maguk alá a többi baloldali pártot. Információink szerint a Fidesz egyébként nem bánja, hogy Gyurcsányék pártja lett a legerősebb ellenzéki erő, hiszen így még éveken át tudnak visszamutatni a polgári oldalon egyébként igencsak elutasított egykori miniszterelnök tetteire.

Generációváltás

Fontos odafigyelni a generációs átrendeződésekre. A Momentum megerősödését elemezve úgy tűnik, hogy azokon a településeken tudott jó eredményt elérni a magát 21. századinak valló párt, ahol sok fiatal él. (Meglepő módon még a kistelepüléseken is szép eredményt értek el.) Márpedig az is világosan látszik, hogy ezt a generációt szinte csak az online térben lehet megszólítani, általában nem néznek tévét, nem olvasnak újságot, és a generációs helyzetükből adódóan is jóval nyitottabbak a kritikai hangokra. Bár a mérések alapján még mindig a Fidesz a legnépszerűbb párt a fiatalok között, úgy tűnik, a Momentumnak sikerült megtalálni azt a kommunikációs rést, ahol berobbanhatott a köztudatba. Hosszú távon a kérdés az, hogy a mostani lánglelkű fiatalok képesek lesznek-e arra, hogy vidéki szervezeti hálózatot építsenek, jelen legyenek az emberek között, vagy megmaradnak a 4-es 6-os vonalán mozgó budapesti értelmiségnek. A mostani választásokat követően viszont két képviselőt küldhetnek az EP-be, aminek mentén építkezve megkapták az esélyt, hogy jelen legyenek a kommunikációs térben.

Elöregedő Fidesz-hálózat

A Momentum egyértelműen a fiatalok pártja, ezzel párhuzamosan pedig látható, hogy a Fidesz szavazótábora és aktivistahálózata is kezd elöregedni. A pártot ráadásul olyannyira lefoglalja a kormányzás, hogy a legtehetségesebb fiatalokat általában beszippantja valamely minisztérium, közigazgatási ágazat és még sorolhatnánk; és sokan számolnak be arról, hogy a szervezetben komoly kihívást jelent az aktivisták ösztönzése.

Bár a fentiekben arról írtunk, hogy kérdéses a vidéki szervezeti hálózat építése, felmerülhet a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán erre. Ma, amikor a dolgok többsége már az online térben dől el, nagy kérdés, hogy valóban kellenek-e vidéki pártirodák, alapszervezetek, helyi aktivisták. Egyelőre úgy tűnik, hogy azok tudnak sikeresek lenni, akik a virtuális jelenlétet a személyes jelenléttel ötvözik. (Dobrev Klára például a választásokat megelőző 36 órában körbeautózta Magyarországot, találkozott az aktivistákkal, melyet viszont erőteljesen kommunikált az online térben.) A legtöbb kampányszakember szerint elkerülhetetlen egyelőre a door to door, azaz ajtótól ajtóig kampány, ám vannak olyanok is, akik úgy kalkulálnak, hogy pár év múlva teljesen elavult lesz a személyes megkeresések rendszere, és az úgynevezett mozgósítás abszolút az online térben valósul majd meg.

Összefoglalva elmondható, hogy elsősorban a generációs és az online kérdés az, amivel a Fidesznek hosszú távon foglalkoznia kell. Felnőtt ugyanis egy új szavazói bázis, akik már nem éltek a kommunizmusban, pár évesek voltak Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédekor, soha életükben nem nézték a közmédia műsorait, és életük nagy részét a virtuális térben élik. Ők azok, akikre más dolgok hatnak, mint a régi választókra. Sokak szerint ez a kérdés 2026-ban válik igazán aktuálissá, de már három év múlva is komoly fejtörést okozhat a kormánypárt agytrösztjeinek. Orbán Viktor többször is kijelentette, hogy 2030-ig tervez, így nagy valószínűséggel a háttérben már komoly munka zajlik annak érdekében, hogy a következő évek csatáit is megnyerjék. Addig viszont kíváncsian várjuk, hogy tud-e az online és a generációs versenyben valamelyik ellenzéki párt  újat mutatni.

 

Olvasson tovább: