Kereső toggle

Intézmények harca

Uniós érdekérvényesítés dimenziói

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
A csúcsjelölti rendszer központi témája a mostani európai parlamenti választásnak.

Annak ellenére, hogy az elmúlt fél évet az európai parlamenti (EP) választás körüli viták uralták, az emberek fejében még mindig bonyolult döntési folyamatok, titkos alkuk képeként él az uniós intézményrendszer. Kinél van a legnagyobb hatalom, és kinél kellene lennie? Magyar EP-képviselőket kérdeztünk.

Az utca emberével beszélgetve – ezt szó szerint kell érteni, a hét elején több tucat ismeretlen embert kérdeztem meg – azt tapasztaltam, hogy a nagy többséget hidegen hagyja a hétvégi szavazás. Annak ellenére, hogy a megszokottnál nagyobb érdeklődés övezi a választást, még mindig távol van az uniós politika az emberektől. És ez egyáltalán nem az ő hibájuk.

Ki kivel van?

Az Európai Unió́ döntéshozatali rendszere egy nagyon nehezen átlátható folyamat. De miért van ez így?

A hatalmi ágak klasszikus elválasztása megjelenik itt is: a törvényhozó funkciót főként az Európai Parlament, az úgynevezett végrehajtói hatalmat az Európai Bizottság, az ítélkezést pedig az Európai Bíróság gyakorolja. Papíron az európai polgárok érdekei is be vannak csatornázva, hiszen az Európai Parlamentet ötévente közvetlenül választják, az Európai Tanácsban pedig a nemzetállami szinten megválasztott vezetők ülnek.

A képlet gyenge pontja a Bizottság, aminek az elnökét eredetileg a Tanács javasolta, a Parlament többségének pedig jóvá kell hagynia. A bizottsági elnöki pozíció közvetlenebb választását 2014-ben az úgynevezett csúcsjelölti rendszer bevezetésével akarták orvosolni.  A folyamat lényege, hogy a Parlamentet hozza jelölő pozícióba (minden frakció 1-1 első embert állít ki),  a Tanács már csak ezek közül választhatja ki a legtöbb mandátumot szerző pártcsalád csúcsjelöltjét.  A cél az volt, hogy kiküszöböljék a nép általi felhatalmazás hiányát, és közelebb hozzák az emberekhez.

Ezzel szemben a csúcsjelölti rendszer másik olvasata, hogy a nemzeti szuverenitást korlátozva a tagállami befolyást akarja visszaszorítani az Európai Parlament pozícionálásával. Tehát az EP önálló szereplővé vált, és a Bizottság természetes szövetségese lett a Tanáccsal szemben.  A csúcsjelölti rendszert jelenleg Macron francia elnöktől Orbán Viktorig többen is kritizálják ezen az alapon, tehát erősen kérdéses a túlélése.

Ebből a konfliktusból is kijön, hogy a különböző uniós intézmények is más-más célt szolgálnak, és ahogy nem mindegy, hogy ki van egyes intézmények élén, úgy az sem, melyik szerv a legbefolyásosabb.

Demokratikus deficit

Az intézmények harcáról megkérdeztük a magyar európai parlamenti képviselőket, akik nagyon eltérő álláspontokat képviselnek Parlament-Tanács-Bizottság közötti ideális munkamegosztásról.

Jávor Benedek, a Zöldeknél ülő EP-képviselő a Heteknek elmondta, hogy bár jelenleg a Tanácsot tartja a legbefolyásosabbnak, de „legerősebbnek egyértelműen az Európai Parlamentnek kellene lennie, hiszen ez az egyetlen közvetlenül választott szerv, így ennek van a legerősebb demokratikus felhatalmazása is”.

Molnár Csaba, a DK színeiben indult politikus átláthatatlanságra hivatkozva egyenesen megszüntetné a Tanácsot. „Az Európai Egyesült Államok programjában kétkamarás Európai Parlamentet javasolunk, amelyben az első kamarát – a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően – az európai polgárok választják, a második kamarában pedig a tagállamok képviseltetik magukat. Így az Európai Parlament az EU legfőbb jogalkotó szervévé válna, és az uniós döntéshozatal  demokratikus teljes mértékben átlátható lenne” – vázolta fel vízióját a Hetek kérdésére Molnár.

Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő mérsékeltebb állásponton van, megszüntetés helyett a tanácsi ülések átláthatóbbá tételét és a vezetők uniós szintű döntéseivel kapcsolatos elszámoltathatóságát tartja kívánatosnak. Ujhelyi szintén a Parlamentet pozícionálja a Tanács helyett. „Meg kell erősíteni az Európai Parlament mint a tagállami választópolgárok által felhatalmazott népképviseleti szerv szerepét; több és érdemibb döntést, jogosítványt kell az EP kezébe, vagyis a tagállami választópolgárok kezébe adni”– válaszolta a Hetek megkeresésére Ujhelyi.

Morvai Krisztina szerint nagy probléma a lobbiérdekek bizottsági képviselete.
De mi lehet ezzel a gond? Hiszen az Európai Parlament közvetlenül az emberek által választott szerv, az európai polgárok érdekeit hivatott képviselni. Ráadásul demokratikus rendszerekben a törvényhozás ellenőrzi a végrehajtó hatalmat – tehát egy erős Európai Parlament megfelelő kontrollt jelenthet a Bizottság felett (a Lisszaboni Szerződés óta ez feladata is). A probléma ott kezdődik több EP-képviselő szerint, hogy a Parlament nem a Bizottság ellenőrzésével foglalkozik, hanem bizottsági érdekérvényesítéssel.  Morvai Krisztina (a Jobbik színeiben bejutott, majd onnan kilépett) független EP-képviselő a Bizottságot tartja a legbefolyásosabb szervnek. Szerinte az Unió „kormányával” a legnagyobb probléma, hogy folyamatos kapcsolatot tartanak a multicégek lobbistáival, és teljesítik a kívánságaikat, olyan módon alkotják meg a szabályozásokat, hogy az európai lakosság, illetve az egyes kiszolgáltatott csoportok rovására a lobbisták által képviselt multik, bankok érdekei érvényesüljenek. „A gépezet olajozott működését biztosítja az úgynevezett »forgóajtó jelenség« is, amelynek lényege, hogy a posztjáról leköszönő EU-biztos, illetve a Bizottság leköszönő tisztviselője lobbistaként helyezkedik el olyan cégeknél, amelyek befolyást szeretnének szerezni az Unióban.”  Ellenérv lehet, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta a Parlamentnek fontos szerepe van a Bizottság feletti (kvázi) kontrollban, illetve magában a jogalkotásban. „Tíz év alatt azonban azt tapasztaltam, hogy ez nem jelent akadályt a multik és bankok akaratának érvényesülésében, egy adott területen ugyanis a lobbistáknak elég a Parlamentben pártfrakciónként egy-két embert „megkörnyékezni” ahhoz, hogy az általuk kívánt szabályozás „keresztülmenjen”  – írja le a lapnak tapasztalatait a képviselő.

Az Európai Parlement megerősítését szorgalmazók szerint ez a szerv rendelkezik a legnagyobb legitimációval. Ezzel szemben komoly ellenérv az, hogy bár közvetlenül választott testületről beszélünk, az alacsony szavazati arány miatt nem rendelkezik akkora felhatalmazással, mint a nemzeti parlamentek (hazánkban 29 százalék szavazott a 2014-es EP-választáson, míg 70 százalék az országgyűlésin). Ez alapján kétséges, valójában mennyire is alkalmas fórum az emberek képviseletére.

Hölvényi György KDNP-s képviselő szerint a részvételi számok jól jelzik, hogy hatalmas a demokratikus kiábrándultság az uniós intézményekből, mindenképp reformra van szükség. Hölvényi szerint a legfontosabb szervnek a Tanácsnak kellene lennie, hiszen egyedül ez képviseli a tagállami-nemzeti érdekeket. Az Európai Parlament, bár közvetlenül választott, nem olyan erős, nem tudja betölteni a hozzá fűzött reményeket. A Bizottság, bár konkrét jogalkotásra nincs lehetősége, mégis túllép a szerepén – igyekszik a Tanáccsal szemben a Parlamentet megerősíteni, mivel az jobban befolyásolható. Az EP-képviselő úgy látja, hogy nagyon érik egy intézményi átalakítás, amiben a tagállami érdekek teljes körű érvényesítése érdekében a Tanácsnak vissza kellene venni a hatalmat.

Ezt erősítette meg a Hetek kérdésére Schöpflin György, Fidesz–KDNP által delegált politikus is. „A Tanácsban halmozódik fel a politikai hatalom, a tagállamok közös döntésein keresztül, ezért neki kell a legerősebbnek lennie.”

Összkép

Az összefoglalóból is jól látszik, hogy a pártok egészen eltérő uniós működést tartanak ideálisnak. Egy jól működő rendszerben mindenképp fontos, hogy legyenek fékek és ellensúlyok. A nemzeti érdekek és a polgárok képviselete erősen összefüggő, nem lehet kihagyni a tagállami szintet. Mindenképp árnyalja a képet, hogy a Tanácsban ülők rendelkeznek a legnagyobb felhatalmazással.

A nemzeti szuverenitást ezen a szinten lehet leginkább garantálni, tehát minél inkább áll ki valaki a Nemzetek Európája eszmeisége mellett, annál inkább akarja a Tanács pozícióját erősíteni.

 

TOP 3 EU-intézmény

Az Európai Parlament, amelynek most májusban a tagjait választjuk, összesen 751 képviselőből áll. Országonként nagyjából népességarányosan eltér a beküldhető képviselők száma, Magyarországról 21 képviselői hely tölthető be.
Az Európai Bizottságba mindegyik tagállam egy-egy uniós biztost delegál, akik különböző szakterületeken végzik el a munkájukat.
Az Európai Tanácsban ülnek a tagállamok kormány-, illetve adott esetben államfői.

 

Olvasson tovább: