Kereső toggle

Szakíts, ha mersz, ha bírsz, ha tudsz

Milyen stratégiával készül a Fidesz a közelgő EP-választásra?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Orbán Viktor és Matteo Salvini a magyar határnál. Bevándorlásügyben teljes az egyetértés.

Miért pont most jelentette be Orbán Viktor, hogy nem támogatják Manfred Weber jelöltségét? Ez tényleg a Néppártból való kilépést jelenti? Előretörhet-e a Salvini-féle hazafias tömb május 26-án? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ kormányközeli forrásaink segítségével.

Fel fog borulni a teljes európai parlamenti, és összességében az európai viszonyrendszer májusban – jelentette ki Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Hetek megkeresésére. Hozzátette, teljesen nyitott kérdés, hogy a megváltozott körülmények között milyen tartós és működőképes megegyezéseket lehet majd kötni. Alapvetően arra voltunk kíváncsiak, milyen stratégiával várja a magyar kormány a közelgő májusi európai parlamenti választásokat. Az államtitkár úgy fogalmazott, azért sem tudnak konkrétumokat mondani a kormány részéről ez ügyben, mert szinte minden az eredményektől és a választók akaratától függ. Ezt viszont –bármennyire közhely – jelenleg senki sem tudja pontosan megjósolni.

Se veled, se nélküled

Amióta felerősödtek az Európai Néppárton (EPP) belül a Fidesszel szembeni kritikák, a hazai szavazótábor, szimpatizánsi kör, de még maga az úgynevezett holdudvar is arra vár, hogy a kormány végre lépje meg azt, hogy otthagyja az egész frakciót a bevándorláspárti, baloldallal szövetkezni kívánó, alapvetően Orbán-ellenes képviselőivel együtt. A döntés azonban nem ennyire egyszerű.

A Néppárt ugyanis jelenleg még mindig az Európai Parlament legnagyobb pártja, amelyen belül az egészen liberális tábortól kezdve a most már nyíltan a hazafias pártokkal szövetséget kereső Orbán Viktorig sokfajta irányzat megtalálható. S bár a nemzetközi sajtó és a politikai nyilatkozatok tömkelege szinte nonstop arról szól, hogy a Fidesz mikor hagyja már ott a pártcsaládot, egyáltalán nem biztos, hogy ennek szükségszerűen be kell következnie. Kovács Zoltán emlékeztetett arra, hogy a Néppártnak van egy olyan balszéle, ami erősen szimpatizál a Macron-féle tömbbel, s mivel „a politikában mindig mindennek van esélye”, ezért elképzelhető, hogy ők fognak kiválni a pártcsaládból, nem pedig a Fidesz. „Miért ne tudna az is leválni?” – tette fel a kérdést. A parlamenti folyamatokat jól átlátó kormányközeli forrásunk pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy „nagy erők dolgoznak azon, hogy egy új blokkot kovácsoljanak össze”, utalva ezzel arra, hogy Emmanuel Macron francia államfő intenzíven ügyködik azon, hogy a különböző pártokból összeollózva megalkossa a legnagyobb parlamenti formációt, felrúgva az eddigi erőviszonyokat.

Adott tehát a dilemma, hogy míg a Néppárt jelentős többsége egyelőre egy Fidesz számára vállalhatatlan irányba halad, a magyar kormánypártnak célszerű megvárnia a választások utáni hatalmi átrendeződést, mert abból akár győztesen is kijöhet. Orbánék tehát nem azért nem lépték még meg a látványos szakítást, mert nincs más választásuk, hanem pont azért, mert van. Hogy pontosan mekkora mozgástér áll majd a Fidesz rendelkezésére a május 26-ai választások után, azt előre nehéz megbecsülni. Habár a kormánypárti sajtóban egy-egy merészebb cikkben már bevándorlásellenes előretörést vizionálnak, egy brüszszeli erőviszonyokat jól ismerő kormányközeli forrásunktól úgy tudjuk, nem érdemes előre inni a medve bőrére, totális borulás egyáltalán nem várható. Forrásunk szerint a Néppárt továbbra is erős frakció maradhat, és a bevándorláspárti képviselők továbbra is többségben lesznek az Európai Parlamenten belül. A kérdés csak az, hogy a kiegyenlített erőviszonyok milyen új helyezkedést tesznek majd lehetővé az uniós főszereplők számára.

Szakítópróba

Kramp-Karrenbauer, Weber és Merkel teljessé tenné a német hegemóniát.

Jelzésértékű volt a Heinz-Christian Strache osztrák alkancellárral közösen tartott nemzetközi sajtótájékoztatón, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök teljesen váratlanul egyszer csak bejelentette, hogy Manfred Webert alkalmatlannak tartják a bizottsági elnöki posztra, és a továbbiakban nem támogatják őt, hanem új jelöltön gondolkoznak. Magyarázatában a kormányfő úgy fogalmazott, nem támogathat egy olyan embert, aki kijelentette, hogy a magyarok szavazatával nem kíván bizottsági elnök lenni. Mint emlékezetes, Weber még március végén fogalmazott úgy a ZDF német médiumnak nyilatkozva, hogy ha a Fidesz szavazatai kellenek majd a győzelméhez, akkor inkább nem vállalja el a pozíciót. Kormányközeli forrásból úgy tudjuk, nemcsak ennyi volt az indok, hanem a hivatalos utakon kívül több személyes találkozóra és beszélgetésre is sor került Orbán és Weber között, s ezek eredménye vezetett eddig a pontig. Egy korábban uniós ügyekkel foglalkozó fideszes delegált pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy ez egy személyes mérkőzés kettejük között, s a magyar kormányfő „kifejezetten élvezi, mikor 19-re lapot húzhat”.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: