Kereső toggle

Piac, állam, elosztás

Milyen a magyar pártok gazdaság-politikája?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nincs olyan ember, aki ne szeretne jó anyagi körülmények között élni. De mit tehet ezért az egyén, az állam vagy a piac? Mit jelent a jobb- és baloldal gazdasági értelemben?

asonlóan a kulturális-ideológia kérdésekhez, a gazdaságpolitika sem egypólusú. De a kormány által követett gazdasági elveket is megérzi a lakosság a bőrén csakúgy, mint például a sajtó- és szólásszabadsághoz való viszonyt.

Ehhez képest a rendszerváltás utáni Magyarországon nem alakult ki markáns különbség a pártok gazdaságpolitikáját illetően. Az eddigi kormányok (legyen szó akár bal-, akár jobboldaliakról) a piacpárti álláspontot tették magukévá, ami kissé kisarkítva annyit tesz, hogy a szabad piacon kívül minden berendezkedést diktatórikusnak tartanak.

Jobb és bal

Nemzetközi trendekben a bal- és jobboldali felosztás legtöbbször gazdasági fogalomként van azonosítva, hazánkban viszont erős politikai-ideológiai jelentéssel bír. Éppen ezért a pártok világnézeti beállítottsága egyáltalán nem tükrözi, hogy hogyan gondolkoznak piac és állam viszonyáról.

A baloldali gazdaságpolitika hívei az állam nagyobb szerepvállalását tartják szükségesnek, emellett fontos nekik a vagyoni különbségek csökkentése. Ennek egyik eszköze a javak újraelosztása (redisztribúció). A gazdaság hatékonysága nem abszolútum, alá van rendelve az említett céloknak.

A jobboldal ezzel szemben gazdasági értelemben ellenzi az állami beavatkozást, sőt, a minél kisebb állam és a szabad piac mellett teszi le a voksát – azaz gazdasági értelemben liberális. A nagy társadalmi és vagyoni különbségeket a kapitalizmus természetes velejárójának tekintik, elsődleges szempont a gazdaság hatékonysága és növekedésre ösztönzése.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: