Kereső toggle

Nem kiadás, hanem befektetés

-mondja a családtámogatásról Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A miniszterelnök által meghirdetett családtámogatás nemzetközi visszhangjáról, a demográfiai növekedést célzó kormányzati intézkedésekről, valamint a hazai abortuszhelyzetről beszélt a Heteknek az EMMI államtitkára.

 

Előttem volt itt az El Mundo spanyol lap újságírója. A családtámogatásokkal is felkerült a kormány a nemzetközi közvélemény térképére?

– Ha Magyarországon összeütünk két cintányért, abból ma gyakorlatilag már nemzetközi főcímek születnek. Így van ez a kormány családpolitikájával is – bár az elsődleges feladatunk az, hogy a magyar embereknek megfeleljünk. A demográfiai kihívásokra nem csak egyféle választ lehet adni, és megítélésünk szerint a migráció nem jó válasz. Egy felelősen gondolkodó, hosszú távra tervező kormánynak támogatnia kell a fiatalokat abban, hogy bátran meg tudják valósítani a gyermekvállalásra vonatkozó elképzeléseiket. Kétségtelen, hogy egyre több ország figyel ránk ebben, és nemcsak az általánosságok iránt érdeklődnek, hanem a konkrét lépések iránt is. Ez téma volt az Egyesült Államokban is, ahol a múlt héten jártam, de éppen ma délelőtt volt nálunk a demográfiai ügyekért felelős bolgár miniszterelnök-helyettes is, konzultáltunk a cseh kormányfővel, és a lengyelekkel is szoros kapcsolatban állunk. Elkezdtünk a norvég kormánnyal is egy ilyen típusú együttműködést: ott is ráébredtek arra, hogy bizony szól a vészharang. A norvég miniszterelnök asszony az újévi beszédét teljesen arra építette fel, hogy súlyos demográfiai probléma van Norvégiában, és ezért támogatni kellene a fiatalok gyermekvállalását. Támadták is őt beszéde miatt. 

Persze nemcsak meleget kapunk, hanem hideget is. Elsősorban ideológiai kérdésekben kritizálnak bennünket, és ezek a viták sokszor parttalanok. Lehet pragmatikus módon is együttműködni, ha az elvi megközelítés nem is azonos. Ráadásul az ideológiai küzdelem mintha a nihil és a valami közt zajlana. Nem látom, hogy az általunk képviselt értékekkel szemben pontosan mi áll a másik oldalon. Amikor azt mondjuk, hogy védjük a keresztény kultúrát, akkor erre az a válasz, hogy ne tegyük. De mi van ezzel szemben, a kritikusok milyen értékeket védenek?

Vannak állandósult szókapcsolatok, amelyeket eredendően pozitívnak gondolnak. Ilyen például a nyitott társadalom. De miért lenne a nyitottság minden helyzetben szükségszerűen jobb vagy egyáltalán pozitív? Vagy miért lenne abszolút érték a multikulturalizmus? Nagyszerű, ha egy világkiállításon megismerhetünk más kultúrákat, az olimpia is nyilván multikulturális, de amikor egy közösség válik azzá, az nem feltétlenül pozitív. Ugyanígy a semlegesség sem érték önmagában: van, amikor ki kell állni értékek mellett, és a semlegesség álcája mögé bújni valójában gyávaság.

 

A kritikusok szerint a kormány anyagi kérdéssé degradálja a gyermekvállalást, amit jóval több szempont befolyásol. Hogyan látja, mennyire lehet állami támogatásokkal elősegíteni, hogy a tervezett gyerekek megszülessenek?

– Egyrészt nem becsülném le az anyagi szempontokat. Amikor megkérdeztük erről a fiatalokat, azt láttuk, hogy számít nekik az, hogy nemcsak a saját erejükre vagy a szüleikre támaszkodhatnak, és a családvédelmi támogatások hatására könnyebben meghozzák az elköteleződésre vonatkozó döntéseiket. Az sem véletlen, hogy miközben 2010 óta Magyarországon megdupláztuk a családtámogatásra fordított összegeket, a gyermekvállalási kedv is megnőtt 20 százalékkal. Tehát a kettő között van pozitív összefüggés.

Másrészt szoros kapcsolatot látok az anyagi elismerés és az erkölcsi megbecsülés között is. Nem véletlen például, hogy azok a munkakörök, amelyeket megfizetnek, jellemzően magasabb presztízsűvé válnak, az emberek úgy gondolják, hogy amit megfizetnek, az sokat ér. Ehhez hasonlóan mondogathatjuk ugyan, hogy mekkora kincs a gyermek, de önmagában ez nem biztos, hogy pozitívan befolyásolja az ezzel kapcsolatos értékrendet. Ezért anyagiakban is meg kell nyilvánulnia annak, hogy elismerjük és segítjük azokat, akik ma felelős módon gyermeket vállalnak.

 

Ha már a célcsoport szondázásánál tartunk, az milyen igény alapján került be a hét pont közé, hogy az első házasságban élők, ahol a feleség 18 és 40 év közötti, 10 millió forint kamatmentes hitelt kapjanak?

– A visszajelzések alapján azt láttuk, hogy a fiataloknak az első lépést a legnehezebb megtenni. A CSOK óriási segítség a számukra, de az már a második lépés, hiszen lehet, hogy még hiányzik hozzá az önrész.

 

Gyakorlatilag ez egy dupla CSOK, nem?

– Abban az értelemben igen, hogy az otthonteremtéshez is fel lehet használni, de abban az értelemben nem, hogy ezt a 10 millió forintot bármire fordíthatják. Vannak például, akik kaptak, vagy örököltek lakást, de nem tudják felújítani; és költhetik a baba érkezésére való felkészülésre is például. A gyermekvállalásuktól függően pedig ez a kölcsön az évek során teljes összegű támogatássá válhat.

 

A támogatási összegek, illetve hitelkeretek kalkulálásánál azt is figyelembe vették, hogy Budapesten jóval magasabbak az ingatlanárak?

– A gyermekvállalási támogatás 10 millió forintos összegét úgy határoztuk meg, hogy az már egy „érezhető” összeg legyen, viszont az időtartam belátható, a havi törlesztőrészlet pedig vállalható legyen. Így jött ki a 20 éves időtartam havi 50 ezer forinttal, ami szerintünk egy méltányos megállapodás lehet. Azt gondolom, hogy a CSOK-kal a hozzá kapcsolódó 10 és 15 millió forintos kedvezményes hitelekkel és a hitelelengedéssel együtt ez már egy jelentős segítség ahhoz, hogy Budapesten a jelenlegi ingatlanárak mellett is lakáshoz jussanak fiatal családok.

 

A most bejelentett hét pont 150 milliárd forinttal terheli a költségvetést a jövő évtől. Ez hosszútávon vállalható összeg? Mire jutottak a pénzügyi, illetve gazdasági hatások vizsgálatakor?

– Hajlamosak vagyunk arra, hogy ezt a 150 milliárd forintot kiadásnak tekintsük, és vannak, akik azt is hozzáteszik, hogy mindez felelőtlen kiadás. Ez azonban sokkal inkább befektetés, hiszen a fiatalok gyermekvállalásába, családalapításába invesztálunk, és ennél értelmesebb célt nem sokat találnánk.

Ugyanakkor mindennek van egy gazdaságélénkítő hatása is. Várható például, hogy a támogatott családok körében megnövekszik a fogyasztás. Az ezzel kapcsolatos számítások még folynak, illetve a program beindulásakor folytatódni fognak. De ettől függetlenül úgy kalkuláltunk, hogy ha nem lenne élénkítő hatása a támogatásoknak, ezt az összeget akkor is elbírja az ország költségvetése, hiszen az elmúlt években jelentős gazdasági eredményeket értünk el.

 

A lakástakarék-pénztári támogatások megszűntetésénél hangzott el a kormány részéről, hogy az erre fordított évi 70 milliárd forintot átcsatornázzák a családtámogatásokba. Ez azt jelenti, hogy sokkal jobban bevált a CSOK, mint a megtakarításokra ösztönző lakástakarék-pénztár?

– A CSOK nyilvánvaló előnye a lakástakarék-pénztárakhoz képest, hogy ott nincs egy olyan közvetítő, amelyik ebből hasznot húz…

 

Az érintett cégek vezetői szerint ők hosszú távú megtérülésben gondolkoztak.

– Természetes, hogy ők ezt mondják, de kétségtelen, hogy a CSOK direkt módon, a jutalékot leszedő közvetítő nélkül pontosan azokhoz jut el, akik azt felhasználják. A másik nagy előnye, hogy tényleg otthonteremtésre kell használni. A mostani lépések, a kedvezményes hitelek kiterjesztése a használt lakásokra vagy a kamatmentes 10 millió forint úgy gondolom, bőven kompenzálják azokat, akik úgy érezhették, hogy az LTP-vel veszítettek.

 

Nem mindenkit, hiszen az LTP-t nem csak családok használták. Sőt, a családok között is vannak olyanok, akik a mostani támogatási rendszerből részben vagy egészben kiesnek – pedig ők is gyereket neveltek, vagy nevelnek, illetve dolgoznak. Hogy ne extrém példát vegyünk: egy 35 éves házaspárnak van már két gyermeke, nem is vállalnának többet, de még nincs saját ingatlanuk – hogyan kalkulálhatnak?

– Ők felvehetik a két gyermek után járó, akár használt lakás vásárlására is fordítható 10 millió forint kedvezményes hitelt, illetve a 2,6 millió forint CSOK-ot. Érinti őket adott esetben a bölcsődei helyek bővítése, valamint igénybe vehetik a nagyszülői GYED-et is. Ezen kívül jár nekik 40 ezer forint adókedvezmény havonta, ingyenes tankönyv, és még sorolhatnám.

Ha pedig úgy döntenek, hogy mégis vállalnak még egy gyermeket, akkor 4 millió forinttal csökken az esetleges jelzáloghitelük, valamint jár nekik 2,5 millió forint egy új autó vásárlásához. Az adókedvezmény pedig egyből 100 ezer forintra emelkedik. Ha még a negyedik gyermeket is vállalják, akkor az édesanya élethosszig mentesül az szja-fizetés kötelezettsége alól.

Megértem azokat, akik úgy érzik, lemaradtak arról, hogy az összes lehetőséget kihasználják. A célunk az volt, hogy a lehető legtöbben érezzék, hogy segítséget kapnak a gyermekvállaláshoz. Egyébként a legalább kétgyermekes családok még soha nem kaptak akkora támogatást Magyarországon, mint ma.

 

A CSOK mennyiben váltotta be a hozzáfűzött reményeket, és mit várnak a módosítástól?

– A CSOK népszerű, egyre többen ismerik: közel százezer családnak, vagyis 400 ezer embernek tudtunk eddig segíteni. Ez szerintem komoly eredmény. Bízom benne, hogy annak köszönhetően, hogy eltöröljük a 35 millió forintos értékhatárt és biztosítjuk a kedvezményes hitelt a használtlakás-vásárlásnál is, valamint a hitelelengedés mértéke jelentős mértékben megnövekszik, még nagyobb lesz az érdeklődés. Erre egyébként annyi pénz van, amennyi igény beérkezik – a források rendelkezésre állnak.

 

Bővülhet-e tovább a támogatási rendszer? Lesz-e például falusi CSOK?

– Ha kapunk lehetőséget arra, hogy ezt a munkát folytassuk, akkor lesz még többször 7 pont is. Jön például a falusi CSOK – a tervezetét már el is készítette Gulyás miniszter úr és Gyopáros Alpár kormánybiztos úr –, amely a Magyar Falu programba ágyazva fogja segíteni a népességmegtartást az 5 ezer főnél kisebb településeken.

A családokat segítő lehetőségek bevezetése nem most kezdődött, 2010 óta zajlik ez a munka. Sokan elfelejtik, de érdemes emlékeztetni arra, hogy visszaadtuk a harmadik évi GYES-t, amit a baloldal elvett a családi adókedvezménnyel és a szocpollal együtt. Az adókedvezményt visszavezettük, a mértékét folyamatosan emeltük, illetve kiterjesztettük a járulékokra is, valamint bevezettük a CSOK-ot, és teljesen új elemként a GYED-extrát is.

 

Más kritikák szerint a családtámogatási intézkedésekkel a középosztályhoz tartozó – jelentős részben Fidesz-szavazó – családokat preferálják, miközben szegény családok sokaságát hagyják az út szélén...

– Felhívnám a figyelmet a miniszterelnöki évértékelő beszéd másik fontos elemére, miszerint fel fogjuk számolni a szegénységet Magyarországon – ezt a harcot nem adjuk fel. Nem állítjuk azt, hogy nincsenek szegény emberek, azonban a szegénységből kivezető út legfontosabb eszköze a munka. Szerintem ezen a téren már az is érdemi előrelépés, hogy amíg 2010-ben 11 százalék feletti volt a munkanélküliség, addig ma 3,5 százalék, vagyis szinte teljes foglalkoztatásról beszélhetünk. Hozzáteszem, akár még a közfoglalkoztatottak is igénybe tudják venni a családi adókedvezményt, még ha nem is az egészet. Ez is azt jelzi, hogy megbecsüljük azokat, akik felelős módon úgy vállalnak gyermeket, hogy nem azt várják széttárt karokkal, hogy tartsa el őket valaki, kapjanak minél több segélyt. Mindannyian láttunk ilyet – ennek akarunk végre hátat fordítani, és kimondani, hogy mindenkinek meg kell tennie a maga részét.

Természetesen minden eszközzel küzdeni kell azokért a gyerekekért, akiknek a szülei nem felelős módon gondolkoznak, és plusz segítséget kell adni nekik, hogy ki tudjanak törni abból a szegénységből, amibe beleszülettek.

 

Két területen is vannak tartalékok a demográfia tekintetében. Az egyik az abortusz elleni küzdelem, hiszen évi 30 ezer életnek vetnek véget magzati korban Magyarországon. Ha ezeknek csak negyedét meg lehetne menteni, az több mint 10 százalékkal növelné a születések számát. A másik terület a lombikprogramok támogatása. Hogy viszonyul ezekhez a kormány?

– A terhesség-megszakítások száma 30 százalékkal csökkent 2010-hez képest. Ez óriási csökkenés, de persze ebben a tekintetben minden pozitív szám fájóan magas önmagában is, nemcsak a születésszámokhoz viszonyítva. Nem gondolom, hogy a szabályozáson keresztül tudunk érdemben változtatni, itt egy nagyon komoly felvilágosító, edukációs, nevelési munkára van szükség. Még jobban meg kell tanulnunk megbecsülni az emberi élet értékét. Ezt a gyerekkorban kell megtanítani. Megjegyzem, a mostani családtámogatások többsége a magzat 91 napos korától igényelhető: ez is egy eszköz arra, hogy hangsúlyozzuk, a magzati élet is ugyanúgy értékes, mint egy megszületett gyermeké.

A lombikprogram támogatása szintén fontos feladat. Ma Magyarországon a szülőképes korban lévő párok közül minden hetedik meddőségi problémával küzd. Ez összefügg azzal, hogy jelentős mértékben kitolódott a gyermekvállalás időpontja, a biológia ugyanakkor „nem tartott lépést” a társadalom változásaival. Már ezen a területen is léptünk: megemeltük a kapcsolódó gyógyszerek finanszírozását, igyekeztünk átláthatóbbá tenni a rendszert, bővítettük a kapacitásokat – persze még van teendőnk. Azt tudom ígérni, hogy akik meddőségi problémával szembesülnek, azok számíthatnak ránk, dolgozunk azon, hogy gyorsan és olcsón kapjanak olyan segítséget, ami nem okoz aránytalan megterhelést az édesanya és az egész család számára. A célunk ugyanis az, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen Magyarországon.

 

Olvasson tovább: