Kereső toggle

Egyentankönyvek kora jön?

Drasztikusan átalakítják a tankönyvkiadást

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Teljesen kiszorulnak a magánkiadók kiadványai a hivatalos tankönyv-jegyzékről, így azon kizárólag a vitatott minőségű, állami „egyentan-könyvek” fognak szerepelni. A TANOSZ szerint ezzel vége a tanszabad-ságnak, míg a kormány szerint a tankönyvbizniszt számolják fel.

A közoktatási rendszer 2013-as állami központosítása, az ennek megfelelő új NAT és a hozzá kapcsolódó „egyentankönyvek” kidolgozása kapcsán már tudni lehetett, hogy a tankönyvpiac sokszínűsége meg fog szűnni. Ugyanakkor emlékezetesek voltak az állami kézbe vett tankönyvkiadók által rohamtempóban kidolgozott „kísérleti” tankönyvek körüli botrányok is, melyek a kiadványok alacsony színvonala miatt törtek ki.

Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára a Magyar Időknek nemrég úgy fogalmazott: kettős céljuk volt azzal, hogy az állam a 2014-es esztendő elejétől visszavette a tankönyvellátási feladatokat. Egyrészt az, hogy megállítsák a tankönyvek árának folyamatos növekedését, másrészt az, hogy „egységes és magas minőségű”, ingyenes kiadványok jussanak az oktatókhoz és a diákokhoz.

Rétvári az RTL-nek januárban azt állította, hogy az iskolák egyre nagyobb arányban rendelték az állami tankönyveket. Az új, modernebb tankönyvek szerinte beváltották a reményeket, s ezért nincs szükség a tankönyves jogszabályok módosítására.

A jelenlegi szabályozás értelmében a 2019-20-as tanévre már csak az állami kiadású közismereti tankönyvek lesznek iskolai keretből rendelhetőek. A magánkiadók engedélyhosszabbítási kérelmei tavaly el lettek utasítva, akik az emiatt indított perüket is elvesztették az Oktatási Hivatallal szemben. De a még érvényes engedéllyel rendelkező kiadványok is lekerülhetnek a jegyzékről, miután a jogszabály szerint egy tantárgyból csak két tankönyv szerepelhet a listán.

A Tankönyvkiadók Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) az állami tankönyvforgalmazó, a Kello adatai alapján közleményében tudatta: az állami fejlesztésű, úgynevezett újgenerációs tankönyvek rendelési aránya 2015–2018 között közel 30 százalékkal csökkent, s különösen nagy, 50 százalékos visszaesés volt az általános iskola 1–2. évfolyamain. Ez a TANOSZ szerint azért sem meglepő, mivel, mint írják, a hibákon, pontatlanságokon, torzításokon túlmenően „az újgenerációsnak nevezett tankönyvek – a korábbiakkal összehasonlítva – nyomasztó terhelésű tananyagot tartalmaznak. Például már az 1–2. évfolyamon 1 tanórára átlagosan 3-4 oldalnyi (!) szöveg és feladat tartozik a magánkiadós tankönyvek reálisabb 1-2 oldalnyi anyagával szemben”. A magánkiadók likvidálásával az állam szerintük végleg megszünteti a tanszabadságot és azokat a nagyszerű, kreatív pedagógusokból, hozzáértő alkotókból álló tankönyves műhelyeket, amelyek a rendszerváltás óta országszerte létrejöttek.

Az uniós finanszírozással előállított újgenerációs tankönyvekért nemcsak a pedagógusok nem lelkesednek, hanem a szülők körében sem arattak osztatlan sikert. A Szülői Hang Közösség 11 ezer fős vizsgálata tavaly nyáron kiderítette, hogy a szülők 80 százaléka elégedetlen az állami kiadású tankönyvekkel, a megkérdezettek szerint csak tovább romlott a gyerekek tanulási kedve. A válasz-adók több mint 88 százaléka vélte úgy, hogy vissza kellene állítani a differenciált oktatást segítő széles tankönyvválasztékot, és 84 százalékuk szerint tovább romlik majd az oktatás minősége, amennyiben a tankönyvválasztékot leszűkítik az állami kiadású tankönyvekre.

A lapunk által megkérdezett pedagógusokat nem érte különösebben váratlanul a tankönyvjegyzék várható szűkülése. Elmondásuk szerint nem csupán a tankönyveken múlik az oktatás hatékonysága, egyébként is rengeteg anyagot fénymásolnak, a jobb iskolákban pedig a tehetősebb szülők megveszik a megfelelő segédeszközöket. A Mozaik Kiadó nemzetközileg elismert digitális tananyagainak eltűnését, melyeknek színvonalát az állami fejlesztésű kiadványok meg sem közelítik, sokan nagyon fájlalták. Egy matematikatanár úgy fogalmazott: a mai korban, amikor minden a digitalizáció irányába megy el, meglehetősen anakronisztikus dolog a nyomtatott tankönyvválasztékon vitatkozni.

Véleményével nincs egyedül. „Az én fókuszomban a gyerek van, hogy hogyan tud a pedagógus és a diák együtt dolgozni, hogyan tud a diák kicsi oktatóprogramokat önmaga készíteni, önmagának személyre szabni a tanulást. Olyan eszközökkel, ami nem egy nyamvadt papíron van, ahol sorkiemelővel áthúzkodja az információkat, hanem például úgy, hogy hozzáteszi a saját videóját. (…) az egyetlen út a személyre szabott, tanulóközpontú oktatásban a digitális pedagógiai módszerek alkalmazása” – ezt Csépe Valéria, az új NAT-ért felelős miniszteri biztos mondta el az Oktatas2030.hu portálnak a londoni Bett Show-n szerzett tapasztalatai kapcsán. A világ legnagyobb oktatástechnológiai kiállításán a portál szerint a virtuális valósággal operáló megoldásoktól az okos osztálytermekig minden megtalálható volt.

Olvasson tovább: