Kereső toggle

Árnyak a múltból

Súlyos identitásválságban a Jobbik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Újabb botrányok hiteltelenítik a Jobbikot, ráadásul súlyos anyagi gondok terhelik a pártot. A radikálisok ennek ellenére tovább munkálják a baloldali ellenzékkel megkezdett együttműködést. Az ezt megakadályozni kívánó kormány-oldalról egyre sűrűbb csapások érik a Jobbikot, általában nem alaptalanul – ám a hadjáratban a kormányközeli média időnként vállalhatatlan exjobbikosokat is bevet.

Kétszer is nácinak nevezte a Jobbikot Orbán Viktor az évértékelő beszédében, és mindkét alkalommal abban az összefüggésben, hogy a radikális párt és a baloldal összefogásra készül. A miniszterelnök a „kommunista-náci szövetség” és „szocialista-náci koalíció” kifejezésekkel próbálta érzékeltetni a centrális erőtérre váró kihívást: A Fidesz–KDNP 2014-ben és 2018-ban is azért aratott nagyarányú győzelmet, mert a tőle jobbra, illetve balra álló pártok egymást is gyengítve versenyeztek a szavazatokért. A súlyos vereségek után az ellenzéki oldal szereplői mára eljutottak odáig, hogy a múlt ellenére fel kell vállalniuk egymást, ha le akarják váltani a Fideszt. A folyamatnak két fontos állomása is lesz idén, a májusi európai parlamenti és az őszi önkormányzati választás, a nem hivatalos kampány pedig már javában zajlik. A Fidesz nyilvánvaló célja, hogy a Jobbik múltjának napirenden tartásával megakadályozza a két oldal szövetségkötését, miközben az érintettek folyamatosan gesztusokat tesznek az alkalmi együttműködés tető alá hozataláért.

Vannak azonban még csontvázak: bár a Jobbik hat éve próbál néppárttá válni, és ennek érdekében valóban megszabadult több vállalhatatlan politikusától, de az elmúlt évtized talán leggusztustalanabb jobbikos botrányának főszereplője, a Dunába lőtt holokausztáldozatokra emlékező Duna-parti cipőkbe köpködő Kulcsár Gergely például továbbra is a Jobbik tagja, sőt tavaly nyári – azóta sem cáfolt – sajtóhírek szerint a pártvezetés őt bízta meg az északkelet-magyarországi megyék Jobbik-szervezeteinek rendbetételével, miután az előző regionális igazgató, Jámbor Márk a Mi Hazánk Mozgalomba távozott.

A közelmúltban is kerültek elő a megtisztulást cáfoló felvételek: többek között Szávay István beszámolója egy zsidó nő bántalmazásáról, illetve Sneider Tamás feleségének náci karlendítésre hasonlító videója. Szávay lemondott a mandátumáról, Sneider viszont tagadja a náci vádakat, és esze ágában sincs távozni. Ráadásul a napokban Karácsony Gergely, a baloldal közös főpolgármester-jelöltje is alapot adott a bírálatra, ugyanis a Hír TV-ben megvédte Gyöngyösi Márton 2012-es parlamenti felszólalását, mikor is a Jobbik képviselője a zsidó származású politikusok listázásáról beszélt. (Gyöngyösi beszédére reagálva a Hit Gyülekezetéhez közel álló Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány több tízezres tüntetést szervezett a Kossuth térre, ahol a Fidesz, az MSZP és az Együtt politikusai egységesen ítélték el a megnyilvánulást.) Karácsony Gergely végül bocsánatot kért a Gyöngyösit mentegető nyilatkozatáért, és nyilvánvalóvá tette, hogy vállalhatatlannak tartja az efféle megnyilvánulásokat.

„Együtt 2019”

Saját évértékelő beszédében Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke is kiállt a teljes ellenzéki összefogás mellett: azt mondta, a jelenlegi „átkozott rezsim” demokratikus leváltása érdekében együtt kell küzdeni a Jobbikkal – ami nem jelenti azt, hogy ne érdekelné, mit tett vagy mondott korábban a Jobbik. Szanyi Tibor, a szocialisták EP-képviselője szintén arról beszélt, hogy tűzszünetet kell tartani a Jobbikkal, mert fontosabb a hatalomváltás, ahhoz pedig együttműködésre van szükség.

Kérdés, miként reagálnak a teljes ellenzéki összefogásra a választók, illetve, hogy derülhet-e ki valami olyan súlyos ügy a Jobbikkal kapcsolatban, ami eltántoríthatja az együttműködéspárti ellenzéki politikusokat és választókat. Volner János, a Jobbikból ősszel távozott alelnök mindenesetre azt mondta, konkrét információja van róla, hogy hamarosan újabb jobbikos politikust leplez le a média. Múlt szerdán meg is jelent egy újabb cikk, bár ez nem annyira erős, mint az előzőek: a Magyar Nemzet birtokába jutott felvételen egy jobbikos médiatanácsadó és Z. Kárpát Dániel elnökségi tag beszélnek lekicsinylően a nyugdíjasokról, „farhát kommandónak” és „hülye nyugdíjasoknak” nevezve őket. Információink szerint az eddig napvilágra került lejárató felvételek egy olyan személytől származnak, aki korábban közvetve a Jobbiknak dolgozott, a pártszakadás után azonban a Jobbikból kivált Mi Hazánk Mozgalommal tartott.

A zsidózó jobbikos zsidó

A fenti kiszivárogtatás után egy jobbikos politikus lapunknak azt mondta, hogy nem zárják ki újabb és akár súlyosabb felvételek nyilvánosságra kerülését sem, tenni azonban nem tudnak ellene. Forrásunk nem sokat tévedett: a hét elején Jakab Péter, a párt nemrégiben megválasztott frakcióvezető-helyettese került kínos helyzetbe korábbi megnyilvánulásai miatt. A történet azonban csavarosan kezdődött: először Jakab állt elő azzal, hogy a kormánypárti Echo TV egyik január eleji műsorában a három meghívott vendég – Megadja Gábor, a 888.hu szerzője, Ambrózy Áron és Vésey Kovács László, a PestiSrácok.hu munkatársai – többször is Jákob Péterként emlegették őt: „Az Auschwitzban megölt dédapám miatt változtatták meg a fideszesek önkényesen a nevemet, vagy ez olyan általános dolog a »polgári« oldalon?” – kérdezte Jakab. Az Echo TV elismerte, hogy hibáztak, a csatorna elnézést kért Jakabtól és a nézőitől is, továbbá jelezte, hogy a vállalhatatlanul viselkedő vendégeket többet nem hívja a műsoraiba. (Előzőleg Oláh Gellért, a 888 másik munkatársa azért kényszerült távozásra a napokban, mert felismerték, amint a Fidelitas egyik kampányfilmjében náci módra lendíti a karját.)

Visszatérve Jakab Péterre: néhány nappal az őt becsmérlő felvételek keltette botrány után róla jelent meg több, szintén vállalhatatlan dolgokat tartalmazó videó: egy 2010-es felvételen „csak” felkonferálja a „zsidókérdésről” és „cigánykérdésről” mint sürgősen megoldandó problémákról szónokló Pörzse Sándort. Egy másik felvételen már ő maga beszél „buziparádéról” és a homoszexuálisokról mint „aberráltakról”, valamint „bizonyos kiválasztott népről”, melynek tagjai kóser étkeztetést várnak el, ha börtönbe kerülnek.

A folyamatosan hangoztatott tisztulást kérdőjelezi meg Szávay István pótlása is: parlamenti mandátumát az a Bencsik János kapta meg, aki 2013-ban – a hírhedt HÖOK-listabotrány kapcsán – a Jobbik védelmében azt írta György Péter esztétának, az ELTE tanárának, hogy a liberálisok és a jobbikosok azért nem tudják meggyőzni egymást, mert valójában „nem észérvek, hanem világok csatája” zajlik, ahol „összecsap keresztény a zsidóval”.

Zászlóégető a magyar nemzetben

A Fidesz tehát alappal bírálja a Jobbikot, azonban több ellentmondás vethető fel a kormányoldallal kapcsolatban is: Sneider Tamás 2014-es parlamenti alelnökké választását annak tudatában szavazta meg a Fidesz frakció nagy része, hogy pontosan ismerték Sneider szkinhed múltját, és azt is, hogy korábban jogerősen elítélték egy cigány férfi csoportos bántalmazásáért.

A napokban újraindult kormánypárti Magyar Nemzetben pedig hosszú, a Jobbikot élesen bíráló publicisztikát jelentethetett meg az a Lenhardt Balázs korábbi jobbikos képviselő, aki 2011-ben a neonáci kuruc.infón arról értekezett, hogy „az MTK zsidó csapat, ezért nem szeretjük”; a parlamentben írásbeli kérdést adott be „A holokausztiparnak mindig jut pénz?” címmel; 2012-ben pedig izraeli zászlót égetett a külügyminisztérium előtt. Az ilyen esetek azt mutatják, hogy nemcsak a Jobbikban, de az onnan távozók között is vannak vállalhatatlan figurák.

Milliárdos teher, belső bírálat

Visszakanyarodva a Jobbikhoz: a párt jövőjével kapcsolatban van még két további kérdés: mit szól a tagság, illetve a szavazóbázis a baloldalhoz való közeledéshez, és mi lesz a párttal a sok száz milliós állami számvevőszéki bírság következtében. 

Az utóbbival kapcsolatban Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője lapunknak azt mondta: a korábbi és az újabb ÁSZ-bírságok, valamint az ezek miatt visszatartott állami támogatás összege közelít az egymilliárd forinthoz. Úgy tudjuk, a párt kész nemzetközi bírósághoz fordulni, arra azonban még nincs megoldásuk, miből finanszírozzák a Jobbikot a – reményeik szerint – kedvező ítélet megszületéséig. „Önként mindenesetre nem vonulunk le a politikai küzdőtérről” – mondta a politikus.  

A Jobbik mindig is szeretett volna felmutatni a párthoz tartozó értelmiségieket, művészeket, sikeres sportolókat, ám mindeddig mérsékelt sikerrel. A kevés jobbikos sportoló egyike Kovács Tamás olimpiai érmes vívó. A mostani helyzetben azért érdekes a személye, mert a párt ismert arcai közül ő az egyetlen, aki nyíltan kimondta, hogy a jelenlegi elnökkel, Sneider Tamással nem folytatható a Jobbik középre állítása: „A néppártosodást folytatni kell, egy új vagy új-régi elnökkel, és olyan vezetéssel, ahol csak olyan tagok vannak, akik a múltbeli tevékenységük alapján nem zsarolhatóak.”

Mirkóczki Ádám ezzel kapcsolatban a Heteknek azt mondta: tiszteli Kovácsot, ám a korábbi vívó nem tagja a frakciónak, álláspontját ezért inkább magánvéleménynek tekinti.

Mirkóczki arról is beszélt lapunknak, hogy annyi támadást kaptak az utóbbi időben a kormányoldalról, hogy ezek után már csak azért sem fognak minden újabb eset után bocsánatot kérni. Ráadásul szerinte ellentmondásos, hogy egy évvel ezelőtt még azért támadták őket, mert elhagyták a korábbi nemzeti radikalizmust, és elindultak a centrum felé, most meg azzal támadják őket, hogy nácik. Orbán Viktor a Várkert Bazárban különösen kemény hangot ütött meg, hiszen a baloldal és a Jobbik közeledéséről úgy fogalmazott: „Kézfogó ez. A magyar családok százezreit meghurcoló kommunista és a több százezer zsidó honfitársunkat megsemmisítő náci hagyomány kézfogója.”

Mirkóczki szerint szavazóbázisukban mára a néppártosodás támogatói maradtak többségben, a radikális Jobbik-szavazók már rég átmentek a Fideszhez. Ha van törésvonal, az szerinte a Jobbik szavazóbázisa és a párt tagsága között húzódik, mivel utóbbiban még van egy számottevő radikális réteg. A párt vezetőségében úgy érzékelik, hogy szavazóik elfogadják a baloldali ellenzékkel való összefogást: letelt a tanulóidő, és mára mind a pártok, mind a szavazók rájöttek, hogy ha másik kormányt akarnak, ahhoz előbb össze kell fognia a teljes ellenzéknek, vélekedett Mirkóczki.

 

Olvasson tovább: