„Januártól változik a sürgősségi ellátás rendje, amely a Magyar Sürgősségi Triázs Rendszernek (MSTR) köszönhetően gyorsabb és biztonságosabb lesz” – harangozta be az EMMI közleménye december 21-én, miután a Magyar Közlönyben megjelent a jogszabály-módosítás.
Az intézkedést megelőzte a hazai sürgősségi ellátás körül tavaly nyár óta állandósult botránysorozat, ami leginkább az SBO-k (Sürgősségi Betegellátó Osztályok) túlterheltségére volt visszavezethető. Ennek oka egyrészt a szakemberhiány, másrészt az, hogy a sürgősségi ellátásban megjelenő betegáradat kétharmada valójában nem igényel sürgős ellátást. Ők leginkább az egészségügyi alap- és szakellátás hiányosságai miatt – mondhatni a magánegészségügy alternatívájaként – kötnek ki a sürgősségin, hogy ott végeztessék el esedékes vizsgálataikat. Az SBO-k pedig, melyeknek elsődleges feladata az akut életveszélyben lévők ellátása lenne, alanyi jogon és beutaló nélkül is kötelesek ellátni minden hozzájuk fordulót.
A halálesetek miatt kipattant botrányok után komoly politikai nyomás nehezedett az egészségügyi kormányzatra, hogy a kialakult helyzetre sürgősen megoldást találjon. Eközben szakállamtitkár-váltás is zajlott – aminek a hátterében állítólag a sürgősségi ellátás koncepciója körüli nézeteltérések is meghúzódtak –, így nem tudni, végül is ki dolgozta ki a rendeletmódosítást. Tény, hogy a december 19-én megjelent jogszabály alig két hét múlva, január 1-jén lépett életbe, s a miniszter a sajtótájékoztatóján már arról értekezett, hogy „évtizedek óta torlódó problémákat igyekeztek nemcsak tűzoltás jelleggel, hanem véglegesen is kezelni az elmúlt hónapokban”.
2019. 01.25. (XXIII/4)
