Kereső toggle

A robotforradalom kihívásai

Uniós tervek a mesterséges intelligencia szabályozására

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A mesterséges intelligenciával bíró robotok hétköznapivá válása mára nem egy, a távoli jövővel kapcsolatos fikció. A gépek térnyerése teljesen átalakíthatja a gazdaságot és a társadalmat, nem beszélve a jogrendszerről.

Arobotika rohamos fejlődésének köszönhetően újabb ipari forradalmat vizionálnak az Európai Unió döntéshozói. „A mesterséges intelligencia lesz a gazdasági és termelékenységi növekedés fő motorja, valamint hozzá fog járulni az európai ipari bázis fenntarthatóságához és életképességéhez. Ahogy korábban a gőzgép vagy a villamos energia, a mesterséges intelligencia is átalakítja a világot”– szerepel az Unió mesterséges intelligenciával kapcsolatos összehangolt tervében.

A 2016 World Robotics Report tanulmány szerint az Európai Unión belül a kelet-közép-európai országokban 25 százalékkal, a nyugat-európai országokban 5 százalékkal nőtt az ipari robotok száma. Kelet-Európában a növekedés kiugróan magas volt 2017-ben (29 százalék), 2019 végéig évi átlagban 14 százalékos emelkedést várnak. Európában 2010 és 2015 között az ipari robotok alkalmazásában Csehország és Lengyelország érte el a legjobb eredményt, évi 40, illetve 25 százalékos növekedéssel.

Az idei év végéig az előrejelzések szerint 290 ezer új ipari robotot állítanak munkába világszerte. Ami azt jelenti, hogy 2019-re 2,6 millió ipari robot végez majd termelő munkát világszerte – ez egymillióval haladja meg a 2015-ös számokat.

Uniós tervek

A robotok ipari térnyerése mellett  alkalmazásuk egyre több szolgáltató szektorban (például egészségügy, gondozó robotok, önvezető autók, határőrizet) is megjelenik. Az MI (mesterséges intelligencia) egyre elérhetőbbé válik. Az Európai Unió ezekre a folyamatokra reagálva adta ki a Mesterséges Intelligencia Nyilatkozatot, melyhez 25 tagállam, köztük hazánk is csatlakozott.

A cél az, hogy Európa a világ vezető régiójává váljon a korszerű, etikus és biztonságos MI fejlesztése és alkalmazása terén, globális összefüggésben előmozdítva egy emberközpontú megközelítést. A nyilatkozat hiányossága, hogy fel sem merülnek benne az MI tömegessé válásának negatív következményei. A jelenleg emberek által végzett munka jelentős részét okos gépek vehetik át, ami növeli a foglalkoztatás jövőjét és a szociális biztonsági rendszerek életképességét érintő aggodalmakat, amennyiben az adózás továbbra is a mostani rendszer (jövedelem után fizetett adók) szerint működik, és növekedhet a javak és a befolyás megoszlása terén.

Ezek hatására a jól, illetve alulképzett tömegek közötti különbségek még inkább növekedni fognak, hiszen míg az előbbiek a gépesítés nyertesei lesznek, az utóbbiaknak a megélhetését veszélyezteti a robotforradalom.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: