Kereső toggle

Mi folyik itt?

Bűz és szennyvízfolyam Visontán

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyelőre nem tudni biztosan, hogy mi okozta azt a szennyezést, ami miatt mérgező gázok szabadultak fel a visontai szénerőmű környékén, és szennyvízzé változtatták  a Bene-patakot. A hatóság érdemben hallgat, a szóba hozott keményítőgyár helyreigazításokat követel.

„A gyárban voltak olyanok, akiknek a fejük fájt, kapart a torkuk, vagy éppen vérezni kezdett az orruk. Nem akartam bent maradni, ezért szóltam a munkavédelmi vezetőnek, aki azt mondta, nyugodtan menjek haza. Aztán másnap kirúgtak emiatt” – idézte fel a Heteknek a visontai gipszkartongyár egyik volt dolgozója a november közepén történteket, amikor a Mátrai Erőmű területén és a környező településeken is sokan furcsa és bántó szagokat éreztek. Interjúalanyunk a katasztrófavédelemnek is jelezte, hogy valami nincs rendben az ipari parkban. Az üzem, ahol dolgozott a szénerőműtől körülbelül egy kilométerre van légvonalban, de állítása szerint a méréseket végző katasztrófavédelem egyik munkatársa ennek ellenére is azt mondta nekik, hogy ne tartózkodjanak a szabadban. A volt dolgozó nem érti, hogy ha minden határértéken belül volt a mérések szerint, akkor miért kellett bemennie mindenkinek az épületbe.

Eközben a Mátrai Erőmű dolgozói is erős szaghatásokra, fejfájásra és torokkaparásra panaszkodtak. Másnap, november 13-án a vállalat biztonsági osztálya arról tájékoztatta a dolgozókat, hogy kénhidrogén és nitrogén-monoxid egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációját mutatták ki a gyár műszerei, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig további szennyező anyagként azonosította a foszfor-hidrogént. Mint írták, a nitrogén-monoxid többek között súlyos szemkárosodást, égési sérülést, a kénhidrogén pedig tüdőödémát vagy véres köhögést okozhat magas koncentráció esetén. A foszfor-hidrogén hatása fejfájás, szédülés, légszomj, nagyobb dózis esetén pedig akár eszméletvesztés is lehet. A belső tájékoztatás szerint a szennyezés forrása „az Őzse-völgyi víztározóból érkező technológiai víz, amely a víztározóból az erőmű területén lévő pótvízmedencébe”, onnan pedig a szivattyúházon keresztül a „kéntelenítő technológiába” kerül. A dolgozók egészségének megóvása érdekében a szivattyúház 50 méteres körzetét lezárták, és megtiltották a víztározóhoz történő átjárást – ezekre a területekre csak sűrített levegős készülék használatával engedélyezték a belépést.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a gázok a víztározóban felgyűlt szerves anyagok bomlása során keletkeztek, és erős szaghatásuk van ugyan, de „a lakosságot nem veszélyeztetik”. Az erőmű tájékoztatása szerint azt követően megkezdték az Őzse-völgyi víztározó leeresztését, a tervek szerint elvégzik a meder kotrását is, és csak a helyreállítást követően használják újra a létesítményt.

Tömeges halpusztulás

A szénerőmű vezetése egyúttal visszautasította és cáfolta a vállalat mulasztását sugalmazó, illetve „rémhírkeltő, ugyanakkor bizonyítékokkal alá nem támasztott sajtóhíreket”. Szintén nem a kommunikációra, sokkal inkább az erőre tette a hangsúlyt az ugyanabban az ipari parkban működő Viresol Kft. is, amely helyreigazításokat, kártérítést és sérelemdíjakat követel az őket „hírbe hozó” sajtóorgánumoktól. Felmerült ugyanis, hogy nem az erőmű, hanem a cég által üzemeltetett keményítőgyár a forrása azoknak a szerves anyagoknak, amelyek bomlása során a gázok termelődtek. Ahogy a szintén a közelben működő gipszkartongyár már idézett dolgozója mondta: augusztusban érezték először ezeket a szagokat, korábban soha. Márpedig a keményítőgyárat februárban adták át, (tisztított) szennyvize pedig az Őzse-völgyi víztározóba kerül.

(Az ügynek külön politikai felhangot adott, hogy a több mint 6 milliárd forintos állami támogatással megvalósult üzem Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, éppen úgy, ahogy a szénerőmű is.)

A Viresol esetleges érintettsége nem pusztán a helyiek feltételezése. Júliusban durva halpusztulás történt abban a Bene-patakban, amit a víztározó vize is táplál. A katasztrófavédelem vizsgálata szerint ezt nem vegyi anyag okozta, hanem nagy valószínűséggel az érintett vízfolyásokba került szerves anyag idézett elő oxigénhiányos állapotot. Az LMP-s Kocsis-Cake Olivio ezzel kapcsolatos képviselői kérdésére Pintér Sándor belügyminiszter írásban azt válaszolta, hogy „A szennyezés a hatósági bejárást követően tett megállapítások alapján a Mátrai Erőmű Zrt. területéről, az üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározóból ered. Ebbe a tározóba vezeti ipari szennyvizét, továbbá a telephelyén összegyűlt csapadékvizét az ügyben szintén érintett Viresol Kft.” A válaszból az is kiderült, hogy a vízszennyezés miatt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízvédelmi hatósági eljárást indított, a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala pedig a hatósági ellenőrzés során feltárt, szabálytalanul tárolt hulladékok haladéktalan elszállítására kötelezte a Viresol Kft.-t.

Kérdések válasz nélkül

Azt nem tudni, hogy ebben az ügyben történt-e előrelépés, mindenesetre a Bene-patak november közepén újra elszíneződött, és kellemetlen szagot árasztott. A Mátrai Erőmű környéki vizekből a Greenpeace Magyarország is mintát vett néhány nappal a gázzal kapcsolatos bejelentéseket követően. Az eredmények azt mutatták, hogy az erőmű telephelyéről kifolyó patakban gyakorlatilag szennyvíz folyt: a vízminta szervesanyag-tartalma többszörösen meghaladta a vízfolyásokra megengedett határtékeket, és jelentősebb szulfát- és molibdénkoncentrációt is mutatott. A szervezet szerint a kimutatott magas szervesanyag-tartalom összefüggésben állhat a mérges gázok fejlődésével, amik a környéken tapasztalt bűzt, és az erőmű dolgozóinál jelentkezett egészségügyi panaszokat okozhatták.

Azzal kapcsolatban, hogy a víztározó leeresztését és vizének hígítását megkezdték, a Greenpeace közleménye megjegyezte: egyelőre nem került nyilvánosságra, hogy mi okozhatta a szennyezést, és hogy pontosan milyen típusú szennyezésről van szó, így kérdéses, min alapszanak a katasztrófavédelem megállapításai. A szervezet mérései azt mutatják, hogy a tározó leeresztésével a természetbe olyan anyagok kerültek, amelyek gyakorlatilag szennyvíz minőségűvé tették a vízfolyást. A környezetvédő szervezet szerint erősen aggályos továbbá a szennyezéstől való megszabadulás módja is. Bár a szennyezett víz természetes közegben való hígításával a határértékeknek meg lehet felelni, a szennyező anyagok mennyisége valójában nem csökken, csak a koncentrációjuk.

„Azt nem állíthatjuk, hogy Viresol Kft. okozta a szennyezést. Kicsi az esélye, de előfordulhat akár az is, hogy algaburjánzás történt a tározóban. Az azonban érdekes, hogy a helyiek az elmúlt harminc évben nem tapasztaltak ilyen jelenséget” – fogalmazott a Heteknek Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. Hozzátette: kérdéseikkel megkeresték az illetékes kormányhivatalt és a katasztrófavédelmet is. Többek között arra voltak kíváncsiak, hogy mely cégekhez köthető, és mi okozta pontosan a júliusi, illetve a mostani szennyezést, és a kettőnek van-e köze egymáshoz. Egyelőre azonban nem kaptak választ, mint ahogy azt sem lehet pontosan tudni, hogy a hatóságok mit tettek annak érdekében, hogy érvényt szerezzenek annak a határozatnak, amelyben korábban felszólították a Viresol Kft.-t a hulladékproblémák rendezésére. „Sokszor látjuk, hogy a hatóságok rossz hatásfokkal tudnak fellépni a szennyező cégekkel szemben” – fogalmazott Simon Gergely.

Olvasson tovább: