Kereső toggle

Korszakváltás a kampányokban

Vesztésre áll a jobboldal a neten

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miközben a Fidesz látszólag visszavette a stafétabotot a baloldaltól médiafronton, valójában a választási kampány itthon is új szintre lépett a közösségi oldalak és az alternatív hírportálok felértékelődésével. Ezen a térfélen pedig nem a jobboldalnak lejt a pálya.

Néhány héttel az önkormányzati választások után egyre több magyarázat lát napvilágot azzal kapcsolatban, hogy minek köszönhető az ellenzék várakozásokat felülmúló szereplése. Bár kezdetben mindenki a Borkai-botrányban kereste a jobboldali kudarc okát, egyre inkább úgy tűnik, hogy a kétségtelenül nagy port kavaró ügy mellett is bőven voltak hibák a Fidesz házatáján. Ráadásul hosszú évek után most először fordult elő, hogy a kommunikációs térben sem a kormánypártoknak kedvezett a pálya.

Lejtők

Az országos eredmények tekintetében jól látható, hogy azokon a területeken szenvedett súlyos vérveszteséget a Fidesz, ahol az internetet és a közösségi média platformjait használók komoly fölényben vannak. Információink szerint több jobboldali mérés hívta fel már korábban is a figyelmet arra, hogy a fővárosban, a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban a választók elsősorban már nem a nyomtatott médiából tájékozódnak. Az utóbbi időszakban több helyütt szép csendben kiépült egy alternatív hírportálrendszer, mely nem a megszokott fideszes „papagájkommandót” szajkózta, hanem egyedi helyi tartalmakkal szereztek maguknak hitelességet. Időnként ellenzéki szereplők is alapítottak ilyen sajtótermékeket, ilyen például az LMP-s Ungár Péter, aki Szombathelyen és Egerben is komoly médiahálózatot épített ki, és mindkét helyen sikerült is leváltania az ellenzéknek a kormánypártot.

Nem elhanyagolható tény az sem, hogy míg az országgyűlési választásokon az interakciók számát tekintve egyértelműen a Fidesz uralta a közösségi médiát, addig már az EP-választások idején is lehetett érezni, hogy valami nincsen rendben. A Facebook ugyanis az amerikai elnökválasztás körül kialakult botrány hatására úgy döntött, hogy jóval szigorúbb ellenőrzési rendszert vezet be a politikai hirdetések területén. Míg az EP-választások előtt bárki szabadon és korlátok nélkül hirdethetett, addig 2019-től a politikai kampányok idején egy ellenőrző csoportot állított fel a nagyvállalat, a hirdetéseket pedig különböző egyéb biztonsági technikákkal ötvözve rajtuk keresztül kellett átfuttatni. A Hetek munkatársa beszélt olyan kampányban dolgozó szakemberrel, aki elmondta, hogy a fideszes, Fideszhez köthető hirdetések jóváhagyását sok esetben napokig húzta-halasztotta a Facebook. „Korábban könnyű dolgunk volt, hiszen az általunk óhajtott üzenetet behirdettük a célzott régióban, és néhány órával később, amennyiben az anyagi forrásaink lehetővé tették, mindenkihez eljutott az üzenetünk, aki Facebookkal rendelkezett. Ehhez képest a mostani önkormányzati kampányban gyakran előfordult, hogy 36 óránál is többet kellett várnunk arra, hogy a közösségi portál jóváhagyja a hirdetéseinket” – mesélte egy szakember, hozzátéve, hogy bizonyos kényesebb témákat, mint a homoszexualitás, a bevándorláskérdés, vagy a korrupció sok esetben nem is engedett hirdetni a Facebook. Vannak, akik azt állítják, hogy a globális cég ezúttal egyértelműen a baloldal oldalára állt, hiszen az ellenzéki hirdetések ehhez képest zavartalanul futottak. (Bár a Hetek több függetlennek mondható oldalról is tud a platformon, amelyek hasonló késleltetést tapasztaltak.) Nemcsak a social média területén lejtett a pálya. Elemzők szerint, ha valaki a Google-ba beírt egy általa érdekesnek tartott politikai témát, az esetek jelentős többségében az ellenzékhez köthető hírportálok találatait dobta ki elsőként a keresőmotor.

Közhangulat-ingadozás

Arról megoszlanak a vélemények, hogy az ellenzék egyszerűen jobban használta-e ezeket a platformokat, vagy a techóriások tudatosan avatkoztak be a választások eredményébe. Ezzel párhuzamosan ismét bebizonyosodott, hogy a szimpla eredménykommunikáció nem elegendő a választások megnyerésére. A Fidesz 2002-t követően 2019-ben is azzal volt kénytelen szembesülni, hogy hiába történnek soha nem látott fejlesztések a településeken, hiába sokkal fegyelmezettebb a gazdálkodás, sok helyen egyszerűen rossz az emberek közérzete. Ami azért is érdekes, mert 2018-ban még kétharmados győzelmet szerzett a kormánypárt, és sok most elvesztett városban is anno még magabiztos fölénnyel nyert a fideszes országgyűlési képviselő. A lapunknak nyilatkozó szakemberek abban egyet-értenek, hogy a közhangulatot ezúttal az ellenzék fordította a maga javára. Az is világosan látszik, hogy a bevándorláskérdés egyszerűen elfáradt 2019-re. Hiába kampányoltak azzal, hogy sok polgármesterjelölt bevándorláspárti, úgy tűnik, ez a téma másik szinten foglalkoztatja a választópolgárokat. Az ország vezetésétől az ország védelmét, a települések vezetőitől viszont sokkal inkább a települések üzemeltetését várják, úgy, hogy közben nem pökhendi módon viselkednek velük, hanem emberszámba veszik őket.

Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke és frissen kinevezett pártigazgatója a Hit Rádiónak adott minapi nyilatkozatában elmondta, hogy a mostani választásokon az ellenzék is mozgósított. Sőt, azt is beismerte, hogy törvényes keretek között nekik is volt adatbázisuk a választókról. Elmondható tehát, hogy a kommunikációs versenyt is több színtéren vívták a pártok egymással. Az ellenzék taktikája információink szerint sok helyen az volt, hogy igyekeztek valóban közel jutni az emberekhez, minden háztartásban kezdeményeztek beszélgetést, míg a fideszesek gyakran csak a „Maradjunk kapcsolatban” aláíróíveket írattak alá amolyan rutinszerűen a szimpatizánsaikkal. Sokan azt mondják, hogy azokon a településeken, ahol az ellenzék jelöltjei szorgalmasan végigjárták a háztartásokat, és adott esetben többször is vissza-tértek a bizonytalan választókhoz, ott sikereket értek el. Ezt a feltételezést bizonyítja, hogy a fideszes jelöltek számszerűen több szavazatot kaptak, csakhogy ezzel párhuzamosan az ellenzék a régi önmagához képest több választót tudott mozgósítani. 

Brexit és a Karácsony-kampány

A részvételi politika következő állomása az volt, hogy a választó a személyes találkozás által elmondott üzenetekhez hasonló cikkekkel találkozott az online térben. Míg a Fidesz netes „kommandója” valahol a 2008-as Obama-kampány környékén van lemaradva, addig a Momentum és a DK, továbbá Karácsony Gergely bevetette a Trump-, Brexit-kampányokban (2016) megismert fegyvert, a mikrotargetált mozgósítást és az astroturfing campaignt. Ez olyan kampány, amelyet látszólag egy alulról jövő – civil – kezdeményezés hozott létre, de valójában felülről vezérelt politikai üzenetet közvetít. A napokban derült ki, hogy ki mennyit költött a Facebook-kampányokra. Egy szinte ismeretlen brand, az ezalenyeg.hu állhat a képzeletbeli dobogó első fokára, méghozzá 53 millió forint elköltésével. Az ellenzéki Facebook-oldal csupa olyan hírt juttatott el a választókhoz, melyek a mostani kormányzó rendszer bűneit, pökhendiségét és ridegségét hangsúlyozta. A Fidesz ezzel szemben csak 37 millió forintot költött, egyetlen üzenettel, miszerint Tarlós István az egyetlen alkalmas jelölt. Karácsony Gergely került a dobogó harmadik helyére a maga 24 millió forintos költésével. Ezzel szemben fontos kiemelni az egyik legfontosabb sorsdöntő tényt: Tarlós Istvánnak nem is volt Facebook-oldala.

A közösségi médiakampányt ráadásul szintén csendben csinálta az ellenzék. Karácsony Gergelynek például 128 ezer lájkolója volt a Facebookon a kampány kezdetén, majd a végén ez a szám felment 190 ezer környékére. A hirdetéseket pedig láthatóan úgy juttatták el az állampolgároknak, hogy az a Fidesz kommunikációs guruinak a figyelmét is elkerülte.

A Tutiblogon jelent meg egy részletes írás Mi köze a Brexitnek Karácsony kampányához címmel, ahol a szerző felsorolja a Fidesz kudarcának okait. Többek között óriási tanulság, hogy ma már nem lehet feltétlenül hinni a telefonos közvéleménykutatások adatainak. „Azért, mert a közösségi médián keresztül elért (részben új) szavazók a korábbi hagyományos módszerrel nem elérhetők. Nincs vonalas telefonjuk (jelen pillanatban is esik a vonalas telefonok bekötöttsége, hiszen alig használják már), nem válaszolnak a (mobil)telefonos kérdésekre (még akkor sem, ha egyébként támogatók), ráadásul szinte csak az interneten kommunikálnak. Ez a csoport meglepően nagy. Már nemcsak a 30, hanem a 40 év alattiak is könnyen ide sorolhatók” – olvasható a blogon. Így történhetett, hogy még a kisebb pártok esetében is komoly százalékpontokat tévedtek a közvéleménykutatók, nagyjából pont annyit, amennyi a Fidesz győzelméhez kellett volna több településen is.

Hozzá kell tenni, hogy a Fidesz kommunikációs gépezete is úgy tűnik, mintha akadozott volna. Orbán Viktor miniszterelnök például Miskolcot leszámítva csak Gödöllőre látogatott el, a választások előtt néhány nappal pedig inkább Emmanuel Macron francia elnökkel találkozott. Sokan meg is lepődtek azon, hogy a Fidesz országos központja mennyire magára hagyta a vidéki települések fideszes szervezeteit.

Az mindenesetre világosan látszik, hogy a Fidesznek meg kell újítania az online kommunikációját, vagy új csodafegyvert kell találnia ahhoz, hogy ne érje kellemetlen meglepetés 2022-ben. Sokat mutat előre a Twitter minapi bejelentése, miszerint a bevándorlással és abortusszal kapcsolatos hirdetéseket nem fogják engedélyezni a platformjaikon. Ha a többi közösségi médiaóriás is további korlátozásokat vezet be, vagy ideológiai alapon szelektál, akkor a jobboldal nagy bajba kerülhet, hiszen nem fogja tudni az üzeneteit eljuttatni a választókhoz. Kimondhatjuk, hogy a jelenleg bevetett eszközök nem elegendőek. Bár korábban a jobboldal a hazai sajtó felvásárlásával jelentős előnyhöz jutott, az internetes változások szele elérte hazánkat is, és jelen helyzetben úgy tűnik, az ellenzék ismét jelentős előnyre tett szert.

Frissítés: Cikkünk korábbi verziójában valótlanul állítottuk, hogy az Állami Számvevőszék tette közzé azt a listát, amelyből kiderül, ki mennyit költött a Facebook-kampányokra. Valójában az Állami Számvevőszék - a vonatkozó törvényi előírás szerint – csak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyilvántartásában szereplő sajtótermékek hirdetési árjegyzékeit tette közzé a honlapján, a Facebook-kampányokét nem.

Olvasson tovább: