Kereső toggle

Kórházak adósságcsapdában

Mi lehet a megoldás?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az újratermelődő kórházi adósságok miatt fejcseréket és költségvetési biztosokat ígért be a szaktárca a legeladósodottabb kórházak élére. Szakértők szerint viszont ha száz zsenit is tesznek az intézmények élére, az sem fogja megoldani a megfelelő finanszírozás és az átfogó koncepció hiányát.

„Minden elemzés kimutatta, hogy lehetnek ugyan intézményvezetői problémák, de az alulfinanszírozottság gyakorlatilag krónikusan visszatérő kórházadósságokat produkál több mint másfél évtizede. A trend minden évben szinte ugyanaz: év végén mindig történik valamilyen adósságrendezés, amikor az intézmények kifizetik a hátralékokat a beszállítóknak, takarítóknak. Majd azt követően havi 3-4 milliárd forinttal folytatódik a lejárt – azaz 60 napon túli – adósság növekedése, ami az év végére rendre eléri a 45-50 milliárdot” – magyarázta lapunknak Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház volt igazgatója annak kapcsán, hogy múlt héten kiderült: egy EMMI által megrendelt ÁSZ-vizsgálat szerint a kialakult hiány kétharmadáért 23 intézmény a felelős (a 153 hazai kórházból).

„13 intézménynél már most is költségvetési felügyelő segíti a pénzügyi működést. Az intézmények felügyeletének és irányításának megerősítése érdekében kontrolling és monitoring rendszer épül ki, továbbá a járó- és fekvőbeteg-szakellátás finanszírozása is módosul” – tudatta közleményében a szaktárca. „A teljesítményarányú finanszírozás 1990-es évek elején bevezetett rendszere folyamatosan korrekcióra szorul, de mára olyan mértékben változott meg az orvostudomány, hogy a finanszírozás teljes átalakítására van szükség. Ennek az egészségügyi ellátórendszer változásával párhuzamosan kell átalakulnia” – olvasható a Kormany.hu-n. A hírek szerint az EMMI átfogó javaslatot készül benyújtani a kabinetnek a kórházak fenntartható finanszírozásáról.

Szakmai körökben nemcsak az „egysíkúnak” titulált ÁSZ-vizsgálat váltott ki komoly feszültséget, hanem az is, hogy Kásler Miklós egy háttérbeszélgetésen állítólag igazgatócseréket helyezett kilátásba a legeladósodottabb intézmények élén. A leginkább eladósodott „top 10-es” lista nagyrészt állandó – olyan intézményekről van szó, mint a Honvédkórház, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet, a Békés megyei kórház, a szolnoki, a gyulai kórház, a Szent János Kórház, illetve az egyetemi intézmények.

Rácz Jenő, volt egészségügyi miniszter, a Veszprém megyei kórház korábbi főigazgatója.

Rácz Jenő kérdésünkre megerősítette: bár jelentős infrastrukturális beruházások zajlottak az egészségügyben az elmúlt években, a működtetés, a dologi kiadások terén viszont csökkentek a források, továbbá a munkaerő megtartása érdekében az intézmények gyakran magasabb béreket kénytelenek fizetni, nem beszélve arról, hogy az orvosi ellátások sokkal költségesebbek, mint amennyit az egészségbiztosító fizet értük – mindez óhatatlanul az intézmények eladósodásához vezet.

S akkor még nem esett szó az intézményi struktúráról, a korrupcióról vagy arról, hogy a jelenleg befolyó járulékokból eleve nem tartható fenn az ellátórendszer, tehát a súlyos finanszírozási gondokért aligha tehetők felelőssé a többnyire elég professzionálisan működő intézményi menedzsmentek.

A Kórházszövetség volt elnöke szerint azt is szem előtt kell tartani, hogy vannak intézmények, melyeket nem lehet rentábilisabban működtetni. Ilyen például a Kardiológiai Intézet vagy akár a Honvédkórház is, amelynek szolgáltatásai között olyan ritka és költséges profilok is megtalálhatók, mint az ér-, ideg- vagy baleseti sebészet. „A Péterfy kórház adósságcsapdája például akkor keletkezett, amikor jó tíz éve hozzácsatolták az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetet” – emlékeztetett Rácz. Piaci szereplők pedig egyenesen arról beszélnek, hogy a mai világban a kórházi ellátás helyett egyre inkább a járóbeteg-ellátás korszerűsítésére kellene a hangsúlyt helyezni.

„Az ÁSZ csak azt vizsgálja, hogy jogszerű volt-e a gazdálkodás. De az is jogszabályban rögzített, hogy a betegeket el kell látni. Ezeket a hiányzó pénzeket tehát nem hazaviszik, hanem fűtenek, gyógyítanak belőlük. Természetesen le lehet a vezetőket váltani, de önmagában ez nem fogja megoldani a folyamatos adósságproblémát – a többletforrások mellett társadalmi konszenzuson alapuló, strukturális átalakításra is szükség van” – emelte ki Rácz Jenő, utalva a veszprémi modellre is, melyben kidolgozták, hogyan lehet gazdaságosan, átláthatóan és jogszerűen működtetni a megyei kórházat. Ez maga után vonta az egész megyére kiterjedő intézményi struktúraátalakítást, azaz voltak profiltisztítások, és voltak fejlesztések is, megépült egy új onkológiai sugárterápiás centrum is, ami jelentős bevételt hozott a kórháznak. Átláthatóvá tették a hálapénzes rendszert is azáltal, hogy részletesen tisztázták azokat a szabályokat, amelyek a munkaidőn kívüli betegellátásra, mindenekelőtt a szülészekre vonatkoztak. (Két évig működött a szülészeti ellátás ilyen módon, mígnem egy névtelen feljelentés miatt az egészségbiztosítási felügyelet le nem állította.)

Rácz Jenő szerint számos okból lehetetlen élesen szétválasztani egymástól a köz- és a magánegészségügyi szférát, de az együttműködését pontosan le lehetne szabályozni, ami minden szereplőnek érdeke lenne. Ma már az egészségügyi kiadások harmada a magánellátásba megy, nagyrészt „zsebből”, tehát nem célzott megtakarítás keretében. Az egészségbiztosítási rendszer átalakításának elemei megtalálhatók az MNB versenyképességi programjában is (páciens életvitelétől, együttműködésétől függő térítés; közfinanszírozott ellátás mibenlétének meghatározása; többszintű magánbiztosítási rendszer; elégedettség- és teljesítménymérés bevezetése stb.). Többek közt az MNB javaslatcsomagja, Kásler Miklós népegészségügyi programja és az Egészséges Budapest Program finanszírozása is téma lesz azon az egész napos ülésen, amit az egészségügyről tart a kormány április 17-én.

Olvasson tovább: