Kereső toggle

Iskolapadból az utcára?

Gigatüntetést szerveznek a pedagógusok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A tiltakozások hatására nemrég lépett vissza a kormány az egyetemi, főiskolai felvételinél előírt középfokú nyelvvizsga követelményétől. Vélhetően ezért is bizakodók azok a szervezetek, melyek szombatra tüntetést hirdettek a közoktatás jövője miatt.

Nyár óta szervez tiltakozó akciókat a Pedagógus Szakszervezet (PSZ), mivel a minisztériummal folytatott tárgyalásai nem vezettek eredményre – nincs előrelépés a bér- és óraszám, a munkaterhelés, a szakképzési törvény és a kötelező beiskolázás kérdésében sem. Mindezek miatt a PSZ úgy döntött, hogy november 30-ára demonstrációt szervez, 2020 januárjában pedig országos sztrájkot hirdet.

A tüntetést azután jelentették be a szakszervezetek, hogy a parlament elfogadta a szakképzési törvényjavaslatot. Ezután kisebb nyilatkozatháború jött: az Emmi és az ITM közös közleménye szerint „a tüntetés ismét az ellenzék és a Soros-hálózat politikai céljait, nem a pedagógusokat, pláne nem a gyermekeket szolgálja”. A PSZ ezt közleményben utasította vissza, mondván: kizárólag tagjai befizetéséből tartja fenn magát, és nem pártpolitikai célok vezérlik – ellenkező esetben az önkormányzati választások elé szervezték volna a demonstrációt.

Ígéretek

Mint azt Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke kérdésünkre kifejtette: a PSZ és az Emmi tárgyalásain hiába született megegyezés óraszám és bérkérdésben, ez a kormányüléseken napirendre sem került. Áprilisban egy szakállamtitkári ígéret is elhangzott a pedagógusbérek 30 százalékos emeléséről, de ebből se láttak semmit.

Mint ismert, a megalázóan alacsony pedagógusbérek egyszeri 50 százalékos emelését négy év alatt hajtotta végre a kormány – elvonva egyben a díjak, pótlékok zömét –, valamint bevezette a pedagóguséletpálya-modellt. Ezzel együtt ma már Romániában is magasabb fizetést kapnak kézhez a tanárok, mint nálunk, miközben Magyarországon egy pályakezdő pedagógus bére a szakmunkás minimálbérrel egyenlő.

A bérek értékállóságának egyetlen garanciája volt, hogy a mindenkori minimálbérhez voltak igazítva, de 2015 óta ez megszűnt, így reálértékben nem volt érdemi növekedés. Mindeközben a pedagógus munkaterhelés is átlag feletti: a PSZ legutóbbi, 4200 fős felmérése szerint heti átlag 56 órát tesz ki.

Az Emmi a tüntetés bejelentésével egyidőben, a Közoktatás napján nyilatkozatban szögezte le: a kormány 2010-hez képest 645 milliárd forinttal többet fordít oktatásra, 355 milliárddal többet pedagógusbérekre, dupláját az ingyenes tankönyvprogramra, háromszorosát az ingyenes gyermekétkeztetésre, és folyamatosak az iskolafejlesztések is. „A magyar oktatás eredményes, a nemzetközi méréseken a világ élvonalába tartozó országok csoportjának átlagát hozzuk, a magyar oktatási rendszerből kilépő fiatalok keresettek a nemzetközi munkaerőpiacon is” – olvasható a közleményben.

Azt nem tudni, pontosan milyen mérésekre utal a tárca. A munkaerőpiacon és a gyakorlati életben nélkülözhetetlen alapkészségeket mérő PISA-teszteken ugyanis minden tekintetben egyre siralmasabb, az OECD-átlagtól jócskán elmaradó a magyar 15 évesek – vagy inkább a magyar közoktatás – teljesítménye. Igaz, a tantárgyi tudásra fókuszáló méréseken (TIMSS, PIRLS) a nemzetközi középmezőnyben mozgunk. Hogy a negatív trend folytatódik-e, az december 3-án, a legfrissebb PISA-eredmények nyilvánosságra kerülésekor fog kiderülni.

Szakképzés új köntösben 

„A kormányzat a frissen megszavazott szakképzési törvényben a szakképzésben dolgozó összes kolléga státuszát azzal az indokkal veszi ki a pedagóguséletpálya-modell és bértábla hatálya alól, és rendeli a Munka Törvénykönyve alá, mert így magasabb fizetést tud nekik biztosítani. Konkrétan 30 százalékos emelést ígértek a területnek. Ezáltal a kormány maga ismeri el, hogy nem becsüli meg eléggé a pedagógusokat, ugyanakkor az átminősítéssel jóval kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza az érintetteket” – tette hozzá Gosztonyi Gábor. Mint ismert, a szakoktató-hiányt célzott béremeléssel igyekszik a kormány orvosolni, illetve azáltal, hogy a pozíciót már nem kötik pedagógusvégzettséghez. Kérdés persze, hogy a versenyszférában sikeres szakembereket ez mennyire fogja a pályára vonzani.

A középfokú szakképzés rendszere 2010 után került ki az Emmi fennhatósága alól, és jelenleg az ITM alá tartozik. Az új kerettörvény, ami érdemi szakmai egyeztetés nélkül lett elfogadva, és számos lényegi kérdésre nem tér ki, ismét átkereszteli az intézményeket: a 2016 előtti szakiskolákból „szakképző iskolák”, a szakközépiskolákból „technikumok” lesznek. A gyakorlati képzésre fókuszáló rendszerben nem diákokat, hanem tanoncokat képeznek a közismereti tárgyak és a kompetenciafejlesztés háttérbe szorításával, ami Gosztonyi szerint rendkívül hátrányos a fiatalokra nézve. Nem beszélve arról, hogy a folyamatosan változó jogszabályi és intézményi keretek rendkívül megnehezítik mind a felnőttek, mind a gyerekek életét.

„Manapság egy piacképes szaktudás megszerzéséhez is érettségi szintű tudás szükséges. Variálhatunk a rendszerrel, de a szakképző iskolákba jelentkezők zömét továbbra is jellemzően a hátrányos helyzetű, gyengébb teljesítményű tanulók fogják adni. A szakképzés színvonalának emeléséhez tehát – a megfelelő szakmai és tárgyi feltételek mellett – elsősorban az alapfokú oktatás megerősítésére lenne szükség” – emelte ki Gosztonyi Gábor.

Óvodásokat az iskolákba

A tüntetés egyik kiváltó oka, hogy a szülők és a szakemberek kedélyeit egyaránt felborzolta a nyáron elfogadott Köznevelési törvénymódosítás. Eszerint azok a gyerekek, akik adott év augusztus 31-éig betöltik a hatodik életévüket, szeptember 1-jétől iskolakötelesek, s az évhalasztást megszigorítják. (Lásd erről bővebben: Államapparátus a gyerekszobában – Hetek 2019. augusztus 30.) Egy nemrég megjelent kormányrendelet értelmében ezentúl nem az óvodák, hanem az Oktatási Hivatal (OH) engedélyezi az iskolaérettségi felmentéseket, a kormányhivatalok pedig a háromévesek kötelező óvodáztatását ellenőrzik, illetve szükség esetén a felmentésüket engedélyezik.

„A visszaélések és az indokolatlan felmentések elkerülése érdekében a szülőknek ezután az OH online felületén kell majd kezdeményezni a felmentést. A kérelmeket 2020. január 15-éig lehet majd beadni. Az OH a kérelem elbírálásakor figyelembe veszi a kérelmező szülő indoklását, és a szülő által fontosnak tartott és benyújtott dokumentumokat, így például az óvodából kikérhető fejlődési naplót, a szakorvosi igazolásokat, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a fejlesztőpedagógus, a gyermekorvos írásos véleményét is” – írja  a tárca. Az eljárás elvileg 60 napos, a szülő a döntéssel szemben jogorvoslattal élhet.

Az Emmi a szigorítást azzal is indokolja, hogy bár 2015 óta kötelező a hároméves gyermekek óvodáztatása, mégis magas a felmentett gyermekek száma, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a gyermekek minden indokolt esetben meg fogják kapni az egy évre szóló halasztást.

Megkérdeztük a minisztériumot egyebek közt arról is, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre a felmentett gyerekek számának alakulásáról, milyen kutatások igazolják az indokolatlan évhalasztás hátrányait, vagy hogyan kezeli az új Nat az átmenet problémáját az első évfolyamon, de választ lapzártánk utánra ígértek.

„A pedagógiai szakszolgálatoknál most dömping van, szülők sokasága keresi meg őket igazolásért. De nem minden szakszolgálat vállalja a rohammunkát. Úgy hírlik, hogy aki eddig megkapta a papírt, annak automatikusan jóváhagyja majd az engedélyét az OH, míg a többi család eleve kifut az időből – tehát megint az alulinformált, hátrányos helyzetűeknek lesz a legrosszabb. Az elbírálás részletei még mindig nem ismertek, miközben szakmailag is nonszensz, hogy ősszel kellett véleményezni ötéves gyerekeket arról, hogy jövő szeptemberben mennyire lesznek iskolaérettek” – magyarázta lapunknak a helyzet abszurditását egy érintett pszichológus szülő. Ő is egyike azoknak, akik aláírásukkal támogatták a fejlesztő- és gyógypedagógusok Emmi-nek címzett tiltakozó petícióját, amit eddig 12 ezren írtak alá.  

Az Emmi visszaélésekre hivatkozik, egyebek közt azt írja, hogy a hároméves óvodáskorú gyermekek 13 százalékát nem íratják be az óvodába, és nem is kérik a felmentésüket, amivel indokolatlan esetben a fejlődésüket veszélyeztetik. Az iskolázással kapcsolatban hozzáteszi azt is: „Eddig a felmentésekről óvodánként rendkívül eltérő módon döntöttek, és őszintén ki kell mondani azt is, hogy egyes esetekben az óvodai létszámot akarták mesterségesen biztosítani azzal, hogy még az óvodában tartották a gyermeket, a magasabb gyermekszámért ugyanis több támogatás jár”.

„Ez valóban gyakori szokás, nem egyszer így alakulnak ki nagy létszámú vagy összevont csoportok az óvodákban, ami teljesen szabálytalan. Mi több, az önkormányzatoknak jobban megéri büntetést fizetni, mint óvónőt alkalmazni. Egy iskolaérett gyerek sorsát nem egyszer az dönti el, hogy az iskolának vagy az óvodának van-e jobban szüksége gyerekre. A helyzet rendezése a mostaninál jóval komplexebb megoldást kívánna” – mondta el kérdésünkre egy 30 éve pályán lévő óvónő.

Olvasson tovább: