Kereső toggle

A „21. századi pártok” veresége

Budapesten a baloldali blokk maga alá gyűrte Orbán teljes ellenzékét

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Eseménydús napja volt Budapestnek a keddi. Megalakult az új Fővárosi Közgyűlés, felálltak a bizottságok, és megválasztották Karácsony Gergely helyetteseit.  És megalakult a fővárosi cégek új vezérkara is, nagyon is ismerős névsorral.

Nagyvonalúság kifelé és a táboron belül

Már a bizottsági helyek elosztásánál látszott, hogy az október 13-ai budapesti győztesek táborában komoly átrendeződés történt az elmúlt hetekben, méghozzá a „régi baloldal” javára. Nem kapott bizottsági tisztséget Ferencváros (egyébként közel 20 százalékos fölénnyel megválasztott) polgármestere, Baranyi Krisztina, viszont a költségvetési bizottság elnöke lett a IX. kerületből épp Baranyi előválasztási győzelme nyomán kiszorult, kritikusai szerint a Fidesz helyi vezetésével remek viszonyt ápoló Pál Tibor ferencvárosi szocialista vezető, a kerület egykori alpolgármestere. Baranyi mindezt a következő kommenttel osztotta meg Facebook-oldalán: „A Fővárosi Közgyűlés egyetlen bizottságában sem fogok dolgozni, mert a most Budapestet vezető pártok nem tartottak érdemesnek erre polgármesterként, közgyűlési tagként. Érdemesnek tartották viszont Pál Tibort, akit Ferencváros polgárai közel harminc év után kiszavaztak a város vezetéséből. A képen épp esküt tesz, miszerint a Költségvetési Bizottság tagjaként benneteket fog szolgálni. Mindezt természetesen tudomásul vettem, de a pozíciókról szóló előterjesztéseket nem tudtam megszavazni, hiszen tíz perccel ezek tárgyalása előtt kaptam kézhez őket, és ily módon szembesültem ezzel a helyzettel. Van, ami nem változik.”

A bizottsági helyek elosztásával más gond is akadt, például az, hogy a fővárosban ellenzékbe került Fidesz véleményét tolmácsoló Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármester szerint a helyek elosztása nem tükrözte a közgyűlési arányokat – magyarul a helyben hatalomra került ellenzéki pártok semmibe vették a kisebbségbe szorult Fidesz szempontjait, vagyis éppen olyan magatartást tanúsítottak ellenfeleikkel szemben, mint amivel a Fideszt szokták vádolni rendszeresen. Ezért aztán a Fidesz egyetlen bizottságba sem jelölt senkit, és képviselői a tagok megválasztása előtt elhagyták a közgyűlést.

Ismerős arcok, ismerős módszerek

Ugyanezen a napon derült ki az is a kormánypárti elfogultsággal nem vádolható, a fővárosi nagykoalíciós parkolási bizniszt viszont cikkek és videók sorozatával feltáró 444.hu-n, hogy a Karácsony Gergely után immár Horváth Csaba által vezetett Zugló önkormányzata most azoktól vesz parkolóautomatákat, akiket korábban több tízezer rendbeli parkolási csalásért elítéltek.

Még mindig nem volt vége a napnak, amikor a Népszava arról írt, hogy a fővárosi cégek vezetői között számos, 2010 előttről ismert figura tűnt fel: A BKK új elnöke Draskovics Tibor egykori pénzügy-, valamint igazságügyi miniszter lett, akit nem más, mint Gyurcsány Ferenc vádolt meg Debreczeni József róla szóló 2006-os könyvében azzal, hogy félrevezette őt az államháztartás adataival kapcsolatban. A Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) elnökségében helyet kapott Lakos Imre, Újbuda egykori SZDSZ-es alpolgármestere. A BVH igazgatósági tagja lett Gál J. Zoltán, aki egykor Gyurcsány Ferenc, később Bajnai Gordon bizalmasa volt, legutóbb pedig Karácsony Gergely kampányát irányította. Szintén a Népszava írta meg, hogy a BKK felügyelőbizottságába bekerült az óbudai szocialista Czeglédy Gergő, akiről tavaly azt állította Hadházy Ákos független képviselő, hogy nemcsak 2010 előtt, de azt követően is megtalálta az utat a boldoguláshoz, hiszen „fideszes körökben mozgó ismerősével” jelentős állami megrendelést kapott.

A Fővárosi Csatornázási Művek felügyelőbizottsági tagja lett Szabó Zoltán, a volt közoktatási minisztérium egykori politikai államtitkára. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági tagja lett Kolber István, aki egykori regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter volt. A vagyonkezelő felügyelőbizottságának elnöke Bodnár Zoltán lett, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt.

A Fővárosi Csatornázási Művek igazgatósági tagja lett Atkári János, Demszky Gábor egykori helyettese, később Tarlós István tanácsadója.    A Fővárosi Vízművek Zrt. igazgatósági tagja lett Magyar György ügyvéd, Józsa István korábbi szocialista országgyűlési képviselő és Boruzs András,  a Liberálisok pártigazgatója – erről szintén a Népszava számolt be.

Nehéz nem észrevenni a 2010 előtti korszak másod- és harmadvonalbeli szereplőinek, valamint módszereinek visszatérését. Az már sokkal furább, hogy a Karácsony megválasztásától valamiféle új, korrupciómentes, „tiszta lapot” jelentő politikai korszak beköszöntét váró honfitársaink miért csodálkoznak? Karácsony Gergely az LMP-ből történt 2012-es távozása óta az MSZP és csatolt részeinek szövetségese, aki 2018-ban az MSZP miniszterelnökjelöltje, 2019-ben pedig az MSZP főpolgármesterjelöltje volt. Karácsony Molnár Zsolt, Pál Tibor, Czeglédy Gergő és Horváth Csaba pártjának képviseletében lett Budapest első embere. Aki rá szavazott, az Molnárra, Pálra, Czeglédy Gergőre és Horváthra szavazott.

Magyarországon nincs centrum: Magyarországon baloldali blokk van

Az önkormányzati választáson elért váratlan ellenzéki részsiker, ahogy arról a Hetekben is írtunk, megmentette az EP-választás után a megszűnés szélére került MSZP-t. Végleg a múlté az a „21. századi pártokból” álló centrum, amelyre Vona Gábor és a Jobbik Sneider–Gyöngyösi-féle vezetése, valamint Puzsér Róbert a stratégiáját építette. Az „összefogással” magyarázott önkormányzati részsikerek után várhatóan olyan nyomás nehezedik a következő években az ellenzéki pártokra, amely 2022 előtt alighanem kikényszeríti a teljes ellenzéki egységet a DK-tól a Jobbikig – egyéniben, listán és a miniszterelnök-jelölt tekintetében is.

Ez komoly identitásproblémát okozhat a magát mindeddig a 2010 előtti rendszertől is elhatároló Momentum és Jobbik számára, hiszen különösen utóbbi önmeghatározása kifejezetten az MSZP- és Gyurcsány-ellenes szlogenekre épült. Hiszen a napnál világosabb: a teljes ellenzéki szövetség a 2010 előtti időszak rehabilitálását is jelenti – kiderült ugyanis, hogy sem Gyurcsány Ferencet, sem az MSZP-t nem lehet kigolyózni az ellenzéki térfélről, bárhogy is szerették volna a „centrumpártok”.

Nem túl merész dolog azt gondolni, hogy a Budapesten történtek komoly muníciót adnak a Fidesz számára, amely immár konkrétan rá tud mutatni a 2010-ben megbukott baloldali elit visszatérésére. És azon sem csodálkoznánk, ha a fejlemények a Jobbik-tábor további morzsolódását, és a 24.hu elemzése szerint már most az ötszázalékos küszöb környékén álló Mi Hazánk további erősödését eredményeznék.

Olvasson tovább: