Kereső toggle

Pénznyelő iskolakezdés

Nem olcsó mulatság a tanulás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy általános iskolás gyerek alapvető iskolai felszerelése legalább 15-20 ezer forintba kerül tankönyvek nélkül. A tanévkezdéshez munkáltatói, állami és önkormányzati támogatást is kaphatnak a családok.

Egy általános iskolás gyermek beiskolázása minimum 20 ezer forintba kerül tankönyvek nélkül – derült ki a REGIO Játék augusztusi kutatásából. A legalapvetőbb iskolai eszközökre a válaszadó szülők egyharmada 10-15 ezer forintot, egynegyede 15-20 ezer forintot, szintén ennyien akár 20-30 ezer forintot is elköltenek egy gyermek esetében. Egy hátizsákvásárlás a kiadásokat akár meg is duplázhatja, ami a válaszadók háromnegyedénél tervbe van véve. Az ingyenes tankönyvcsomag tízből hat esetben valósul meg maradéktalanul, ahol nincs díjmentes könyvosztás, ott jellemzően további 7-15 ezer forinttal (21százalék) számolnak a szülők.

Az ingyenes tankönyvrendszer egyelőre az első 9 évfolyamon van érvényben. Ez a kölcsöntankönyves rendszer a költségek szempontjából kedvező, ugyanakkor az „állami” egyentankönyv-kínálatot a bevezetése óta számtalan bírálat éri tartalmi és gyakorlati oldalról (nem lehet beleírni, megtartani stb.) egyaránt.    

Ha a tanévkezdés költségeit tágabb értelemben számítjuk, akkor a taneszközök (tankönyvek), informatikai eszközök, tandíj, cipő, ruha, közlekedés, sportszer, különóra, lakhatás (albérlet) átlagos költségeit is belevéve a GfK Hungária Piackutató Intézet 2016-ban átlagosan 84 ezer forintra – 2014-ben 72 ezerre – hozta ki a tanévkezdést. Számításuk szerint általános iskolásoknál az ősz két éve még 73 ezer, középiskolásoknál 90 ezer, felsőoktatásban tanulóknál 166 ezer forintba került. A közoktatásban az átlagosnál magasabb lehet a költség az első, ötödik és kilencedik évfolyamba lépő diákoknál.

Szeptemberben a legnehezebb helyzetbe főként a nagycsaládosok és az egyszülős családok kerülnek. Karitatív szervezetek beszámolói szerint a szeptember beköszöntével megnő a segélyt – jellemzően élelmiszert – kérő családok száma, mivel addigra elfogynak az augusztusi és szeptemberi családtámogatások. Számos civil és egyházi szervezet tanszer-adománygyűjtést is szervez, többek között a leghátrányosabb kistérségekben élő családok megsegítésére.

A tanévkezdet nemcsak a legszegényebbeknek kihívás. Sajtóhírek szerint az augusztus-szeptember a személyi kölcsönök piacán is csúcsidőszak, mivel számos család hitelből fedezi az iskolakezdés kiadásait.

Azzal együtt is komoly teher a családoknak az iskolakezdés, hogy kormányzati részről különféle módon igyekeznek támogatni a szülőket. Egyrészt a munkáltató cégek utalvány formájában iskolakezdési támogatást nyújthatnak a dolgozóiknak. A béren kívüli juttatás összege maximum 41 400 forint lehet. Ennek adókedvezménye az elmúlt években folyamatosan csökkent, jövőre pedig teljesen megszűnik, így nem nagyon éri meg a munkáltatóknak. A már említett REGIO-kutatás szerint az iskolai költségekbe a megkérdezett családok mindössze egyötödénél száll be a munkaadó pénzbeli támogatás formájában.

Másik állami támogatási forma a gyerek iskoláztatásához kötött családi pótlék, aminek összege a gyerekszámtól és a gyerekek egészségi állapotától függően 12 200 és 20 300 forint között mozog. A szeptember 3-án esedékes havi összeget az iskolakezdésre való tekintettel előbb, azaz augusztus 27-én megkapják a családok.

Harmadik fajta támogatás az önkormányzatoktól igényelhető beiskolázási segély, ami a gyerek 23 éves koráig, nappali tagozatos hallgatók esetében is jár olyan családoknak, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj (ez tíz éve 28 500 forint) mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedülálló szülőnél a két és félszeresét. A támogatás összege önkormányzatfüggő, 5-20 ezer forint közé eső összeget jelenthet családonként.

Novák Katalin családügyi államtitkár nyilatkozatban fejtette ki, hogy a juttatásokon túl a kormány többek között az ingyenes tankönyvek és az ingyenes iskolai étkeztetés kiterjesztésével is bővítette a családok támogatását. 

Bódis József oktatásért felelős államtitkár szintén a tanévkezdés kapcsán fejtette ki, hogy az elmúlt harminc évben nem volt Magyarországon olyan volumenű iskolafejlesztés, mint mostanában. Az uniós pályázatoknak köszönhetően egyre több pénzt tudnak fejlesztésekre fordítani: 60 milliárd forintból 148 helyszínen építenek új tornatermet, tanuszodát, tornaszobát, könyvtárat, 418 projektben 29 milliárd forint értékben fejlesztik a tanulássegítő tereket, a digitális kompetencia fejlesztése érdekében 34 milliárd forintból 45 ezer notebookot vettek a tanároknak, 24 ezer tabletet az 5. osztályosoknak.    

Bódis József szerint – miként azt egy tankerületi értekezleten kijelentette – jónak és működőképesnek bizonyult az állami iskolafenntartás. Elmondta, az állami intézményfenntartás nagyrészt teljesítette legfontosabb célját: országosan biztosította az iskolákban a minőségi oktatáshoz szükséges infrastrukturális hátteret, humánerőforrást és a működéshez elegendő költségvetési forrást. Mindez azonban nem oldja meg a tavalyelőtti tüntetések legfőbb követelését, a diákok óraszám- és tananyagterhelésének csökkentését. Ezt elvileg az új, 2019-es NAT szabályozza majd, aminek tervezetéről csak annyit tudni, hogy június óta az Emminél van, és társadalmi vitára fogják bocsátani.

Humánerőforrás tekintetében vita van a kormány és a szakma között, hiszen közismert, hogy hosszú évek óta országosan hiány van több ezer pedagógusból, elsősorban fizika, kémia, matematika, informatika vagy éppen nyelv szakos tanárokból és tanítókból, azaz nem a hiányszakokon növekszik a pedagógus hallgatók száma. A magas óraszám, a diplomás viszonylatban alacsony bér nem vonzza a pályára a fiatalokat, folyamatosan csökken a 30 év alatti tanerő létszáma, miközben évente 4-5 ezer pedagógus megy nyugdíjba. A mai 90 ezres pedagógustársadalom 80 százaléka nő, fele 50 év fölötti – azaz 10-15 év múlva vészessé válhat a tanárhiány.

Olvasson tovább: