Kereső toggle

Társadalmi nemek harca

Miről is szól a gender-vita?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hetek óta zajlik az úgynevezett gender-vita, mely látszólag egy oktatásszervezési kérdés, a valóságban azonban jóval mélyebb gyökerű ideológiai harc. A következő időszakban egyre markánsabbá válik a keresztény és a globalista világnézet szembenállása, mely hatással van a közbeszédre és a közgondolkodásra is.

A kormányzati kommunikáció sikere talán pont annak köszönhető, hogy számos szakértő segítségével próbálják megteremteni a „közös sztori” világát, melynek az a célja, hogy minden magyar magáénak érezze azt valamiképp. Így volt ez a háromigenes népszavazás idején, amikor a magyar társadalom többsége mondott igent a vizitdíj, tandíj, kórházi napidíj eltörlésére 2008-ban, hogy aztán két évvel később Orbán Viktor többek között erre felfűzve, kétharmados felhatalmazással kezdhesse meg az új rendszer kiépítését. A multik és bankok megadóztatása, az „IMF hazazavarása”, a devizahitelesek egy részének megmentése szintén a közös sztori forgatókönyvét vitték előre. 2014-ben a rezsicsökkentés volt a napirendi téma, mely mindenkit érintett, és a történeten keresztül ráadásul jól el lehetett magyarázni többek között Brüsszel és Magyarország viszonyát.

Már ebben az időszakban lehetett hallani arról, hogy a kormány hangsúlyosan fog foglalkozni a családok megerősítésének kérdésével, el is indultak lépések, többek között a CSOK intézményének létrejöttével. Ám ideológiailag ekkor még nem uralta a közbeszédet a hagyományos családmodell kontra alternatív együtt-élési típusok közötti különbségtétel, bár sokan azt várták, hogy az IMF, bankok, multik, Brüsszel után a családellenes erőket állítják be újabb veszélyként. Emlékezhetünk még, abban az időszakban többek között Kövér László, a Parlament elnöke és Kovács Ákos énekes is beszélt arról, hogy milyen fontos, hogy a nők vállaljanak gyermekeket. A balliberális sajtó felhördült, Kovács Ákos esetében pedig még szponzorációs vita is kialakult az egyik hazai telekommunikációs vállalat szereplésével, akik úgy érezték, hogy az előadóművész megsértette a hölgyeket. A bevándorlási válság többek szerint felülírta a kormányzati kommunikációt.  A recept sikerét ismerjük, talán az eddigieknél is hatékonyabb kommunikációs fegyver működött: 2018-ban ismét kétharmadot szerzett a Fidesz-KDNP.

A genderkérdés az új migráció?

A bevándorlási válság főszereplője a bevándorlókon túl kezdetben Brüsszel volt, később azonban a mindennapi kommunikáció része lett a magyar származású milliárdos, Soros György. Rajta keresztül sikeresen lehetett bemutatni azokat a globalista gondolkodású embereket, akik szembemennek többek között a nemzetállamok függetlenségével, valamint sok esetben a keresztény-konzervatív értékekkel. (Ugyanez a mérkőzés játszódott le az Amerikai Egyesült Államokban is Donald Trump megválasztását megelőzően, ahol a Clinton házaspár által képviselt neoliberális értékrend szenvedett vereséget.) Sokak szerint az Orbán Viktor nevével fémjelzett Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik legfontosabb pillére maga az ellenzék, a hazai erők ugyanis eddig azt a taktikát választották, hogy minden egyes témában ösztönösen ellentmondtak a kormánynak.

Így történt, hogy a bevándorlási kérdés kapcsán számos zavaros ellenzéki nyilatkozat született, és így történt, hogy az MSZP-sek, DK-sok, LMP-sek, de még a jobbikosok is kéz a kézben álltak ki akkor, amikor Soros György egyetemét, a CEU-t érte támadás. A most taglalt gender-vita ebben az időszakban bontott szárnyat, a CEU-n ugyanis már működött az úgynevezett társadalmi nemek tanulmánya mesterképzés. A Spíler blog gyűjtötte össze a CEU honlapján is elérhető diplomamunkákat, ahol többek között olyan művek születtek, mint „Megfosztás és jövőtlenség: a marxizmus és a queer elmélet találkozási pontjánál”, vagy „Játék az identitással: tanulmány a budapesti szado-mazo közösségről”, de a „Létrejönni és létezni: fiatal feminista férfiak tapasztalatai Izlandon” című szakdolgozat sem a képzelet műve.

A gender szó tehát a CEU kapcsán került a magyar közbeszédbe, az ellenzék és a balliberális média pedig ismét besétált a csapdába, sok esetben kigúnyolták azokat, akik a nem hagyományos együttélési formákat kritizálni merték. Miközben ezek a sajtóorgánumok azon gúnyolódtak, hogy a kormányzati szereplők a keresztény értékek védelméről beszélnek, a kormányközeli tanácsadók elégedetten dőltek hátra, hiszen a méréseik bizonyították: a magyar emberek többsége elutasítja a nem hagyományos családmodellt.

A várandós transznemű férfiak könnyen megsértődhetnek

A genderideológia ugyanis tele van szélsőségekkel, sok esetben megbotránkoztató elemekkel, melyektől a hagyományos értékek védelmezői joggal próbálják megóvni a családjukat. A CitizenGO szervezet támogatói aláírásgyűjtést kezdeményezett az interneten, hogy az állam mint fenntartó megszüntesse a magyar nyelven folyó genderképzéseket, mivel a genderszakok annak a tudatos szemléletformálásnak a részei, amelynek célja elmosni a nemek közti határokat, így lerombolva az egyén identitását. A petíció szerkesztői példákat is sorolnak, melyek bemutatják, hova vezet a gender térnyerése. Az Olimpiai Bizottság döntése alapján például 2016 óta egyes versenyszámokban transzgender személyek, tehát biológiailag férfiak is indulhatnak a női sportolók versenyszámaiban.

Ontario tartományban 2017-től a törvény alapján kiemelhetik azokat a gyermekeket családjukból, akiknek a szülei ellenzik a gyermek által választott gender identitást vagy gender kifejezést.  Angliában az adófizetők pénzéből fedezték azt az iskolai útmutatót, amely arra utasítja a tanárokat, a diákokat és a szülőket, hogy hagyják abba annak a nyelvnek a használatát, amely két biológiai nemet feltételez, így ne használják a „fiúk” és a „lányok” kifejezést. A brit orvosi kamara útmutatója szerint a várandós nőket ne kismamáknak, hanem várandós embereknek vagy terhes személyeknek kellene nevezni, mivel a várandós anyák kifejezés sértő lehet a transznemű „férfiakra”, vagyis az olyan nőkre nézve, akik férfiként határozzák meg magukat. Az Egyesült Államokban a Sussex University Hallgatói Önkormányzata tavaly kiadott egy a „Nemek közötti esélyegyenlőségről szóló szabályzatot”, amely előírja, hogy „a Hallgatói Önkormányzat minden területén gendersemleges nyelvet kell használni”. A szabályzat szerint továbbá, ha megismerkedünk valakivel, akire vonatkozóan még nem hallottuk, hogy milyen névmással beszélnek róla, semleges névmást kell használnunk. Az ELTE társadalmi nemek tanulmánya mesterszak szakigazgatója, Kövér-Van Til Ágnes szerint minimum két társadalmi nem létezik. Kérdés, hogy a férfin  és nőn kívül még mire gondolhatott. Talán a Facebook által felkínált 71 gender egyikére? – teszi fel a kérdést a petíciós oldal.

Az állam nem adna pénzt ilyen képzésre

Az ELTE egyébként már tavaly bejelentette a szak elindítását, akkor a KDNP ifjúsági tagozata tiltakozott. Közleményükben azt írták, hogy a magyar társadalom számára semmilyen haszonnal nem bíró, egy politikai korrektségtől megfojtott, tudománynak álcázott, félrecsúszott témával szeretnének foglalkozni mesterképzés keretében, mellyel nem segítik nemzetünk felemelkedését, sőt rombolják azt az értékközpontú gondolkodást, ami a közép-európai országokban még jelen van. Égető problémánk a demográfiai kérdés, ami nem a szexuális kisebbségek tanulmányozásával és a feminista filozófia elmélyítésével fog megoldódni.  Az Emberi Erőforrások Minisztériuma néhány héttel ezelőtti döntését, miszerint nem támogatják az ELTE-n megvalósuló ilyen jellegű képzést, komoly felhördülés követte. Sokak szerint ugyanis a politika bele akar avatkozni a tudományba, mások viszont azzal érveltek, hogy a gender nem is tudomány. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta, magánegyetemen működhet gender szak, de az állam nem ad pénzt ilyen képzésre. „A kormánynak világos véleménye az, hogy az emberek férfinak vagy nőnek születnek, olyan életet élnek, amilyet kívánnak, de a magyar állam közpénzből megvalósuló oktatási tevékenységet ezen túlmenően nem kíván ilyen területen finanszírozni” – hangoztatta a miniszter.

Az ELTE a kezdeti némaságot megtörve közleményben tudatta, nem értenek egyet a minisztérium döntésével, és szerintük akár alaptörvény-ellenes is lehet a szak megszüntetése.

Kövér László: a genderizmus ideológia

A legharciasabban azonban vélhetően Kövér László, az Országgyűlés elnöke fogalmazott, aki az államalapítás ünnepe alkalmából az Echo TV-ben fejtette ki, hogy politikai morál szempontjából érdekesnek tartja, hogy akik közpénzből tartják fenn intézményüket, úgy gondolják, senkinek nem kell elszámolniuk arról, hogy a forrást mire használták, ostobaságra, esetleg egyenesen „társadalomellenes” kísérletekre, vagy arra, amire kapták. Az autonómia nem jelent társadalmon kívüliséget az akadémikusoknak vagy oktatóknak; ha olyan „szélsőségről” van szó, mint a gendertudományok beiktatása a hivatalos oktatás keretei közé, ott „fel kell lépni”. Amit genderizmus néven próbálnak tudományként feltüntetni, az egyrészt ideológia, másrészt egy olyan emberkísérlet szellemi megalapozása, „ami semmivel se jobb, mint az eugenetika a náci időkben” – hangoztatta a politikus. Látható tehát, hogy a következő időszakban nyílt vitára lehet számítani erkölcsi kérdésekben is, melyet eddig a politikai korrektségre hivatkozva nem mertek lefolytatni a szereplők. A mostani előjelek azonban azt mutatják, hogy egyre nyíltabb ideológiai háború van kibontakozóban.

Olvasson tovább: