Kereső toggle

Küszöbön az újabb válság?

Az Amerikai védővámok hatása a magyar iparra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az új kormánytól takarékoskodás várható, mivel az eurózóna „válságjeleket mutat”, az amerikai védővámok pedig a magyar gazdaságra, azon belül a járműiparra is negatívan hathatnak. Mindeközben a hazai GDP bővült, a bérek emelkednek, ám kérdés, hogy meddig tarthat a növekedés.

A befektetőknek még várniuk kell az új Orbán-kormány jelentős fiskális gazdaságélénkítő lépéseire, mivel a közelmúltbeli piaci zavarok arra késztetik, hogy inkább a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését helyezze előtérbe – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a Bloomberg hírügynökségnek május végi nyilatkozatában. Az Argentínától kezdve Törökországon keresztül Olaszország piacait megtépázó gazdasági zavarok és az amerikai monetáris politika szigorításának megkezdése különösen erős hatást gyakorolt a feltörekvő piacokra, köztük Magyarországra is. A forint-euró árfolyama kétéves mélyponton van, akárcsak a hosszú lejáratú magyar államkötvények, melyek 2012 óta a legrosszabb hónapjukat tudják maguk mögött. Gyülekező fellegekről beszélt a gazdasággal összefüggésben Orbán Viktor is: mind a közrádióban, mind a kötcsei pikniken kifejtette, hogy takarékosságra van szükség, mert rossz esetben újabb európai gazdasági-pénzügyi válság bontakozhat ki. A miniszterelnök szerint a 80 százalék fölé ugrott francia államadósság az egyik figyelmeztető jel arra nézve, hogy Európában el fog tűnni az „olcsó pénz”.

Másrészt az amerikai védővámok növelése is gazdasági válságot okozhat, és ez közvetlenül érintheti a magyarországi autóipart.

Az atv.hu tudósítása szerint a miniszterelnök úgy vélte, megoldás lehetne, ha megegyeznénk az oroszokkal, vagyis az Európai Unió feloldaná a Moszkva elleni szankciókat. Ezzel kapcsolatban azonban Orbán sem volt derűlátó, így azzal zárta, hogy beszorulhatunk az orosz szankciók és az amerikai protekcionista intézkedések, azaz Putyin és Trump közé. (Az EU 2014 nyarán vezetett be különféle, többek között gazdasági és pénzügyi korlátozó intézkedéseket az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul.)

Az autógyártás a húzóágazat

A harapófogó másik ágát az USA által bejelentett védővámok jelentik: Donald Trump amerikai elnök május utolsó napján közölte, hogy bevezeti a védővámot az acélra és az alumíniumra Amerika három legnagyobb kereskedelmi partnere, Kanada, Mexikó és az EU ellen, valamint extra adót vet ki az európai autókra, amennyiben az EU védővámokkal válaszolna az amerikai védővámokra. Gazdasági értékelések szerint Trump intézkedéseit elsősorban a német autóipar szenvedheti meg, ami pedig jelentős hatást gyakorol a magyarországi autógyártásra is.

Ez utóbbi jelentős súllyal vesz részt a magyar gazdaságban: az autóipar adja a magyar export 25 százalékát, a teljes magyar ipari termelés 18, a GDP 10 százalékát, és dinamikusan növekszik. Míg 2012-ben 107 ezer embert foglalkoztatott az ágazat, és 4 500 milliárd forintot termelt, tavalyra a foglalkoztatottak száma elérte a 154 ezret, a termelés értéke pedig a 8100 milliárd forintot.  Magyarországon 620 járműipari vállalat működik. Kiemelkedik közülük négy autógyártó: az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki, melyek együttesen 17 400 embernek adnak munkát.

A nagy gyártókon túl a világ húsz legnagyobb, közvetlen autóipari beszállítójából tizenöt van jelen Magyarországon. 2012 és 2016 között az autóipari kutatás-fejlesztésben résztvevők száma megduplázódott, a kutatásra fordított összeg pedig 20 milliárdról 40 milliárd forint fölé emelkedett – derül ki a jarmuipar.hu adataiból.

Mivel a járműgyártó cégek árbevételének 92 százaléka a külpiacokról jön – hiszen a Magyarországon gyártott motorok négyötödét, az autók kilencven százalékát exportálják –, a bejelentett amerikai védővám következményei hazánkat is fokozottan érinthetik. Kérdés: mikor, milyen mértékben, illetve a magyar gazdaság mennyire terhelhető, hogyan reagálna egy negatív fordulatra? A Bank of America Merrill Lynch szakértői szerint az amerikai kereskedelmi háború a régióban Magyarországot érintheti a legérzékenyebben. Igaz, nem azonnal, mert az európai uniós forrásoknak köszönhetően az elkövetkezendő két év még „rendben van”. És mivel nemcsak a rövid távú jövő, hanem a jelen számai is jók, a befektetési bank szakértői felfelé módosították az ez évi gazdasági növekedésre vonatkozó becslésüket, a korábbi 3,8 százalékról 4,2 százalékra. Amit persze megalapoz a friss negyedéves adat is: a magyar gazdaság 4,7 százalékkal nőtt az utolsó negyedévben az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz viszonyítva, és ez a növekedési ütem az EU-ban a 4. legmagasabb érték. Mindebből azonban nem következik, hogy automatikusan folytatódna az elmúlt évek reálbér-emelkedése. 

Itt van már a Kánaán?

Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat–Magyarországi Egyetem docense a Hetek megkeresésére azt mondta: örvendetes a növekedés, főleg, ha azt nézzük, hogy az Orbán-kormányok 8 éve alatt átlagosan évente 3 százalékkal bővült a gazdaság, a friss adat pedig ennél is magasabb. Pogátsa két fő tényezővel magyarázza a bővülést: az egyik az európai uniós pénzek nagyon koncentrált elköltése, a másik a 15 százalékos minimálbér-emelés, ami egyértelműen növelte a belső keresletet, ez pedig tovább tolta a gazdaságot. Pogátsa megállapítása azért is figyelemre méltó, mert a minimálbér-emelésről régóta zajlik a vita: sok liberális közgazdász veszélyesnek véli az emelést attól tartva, hogy az növeli a munkanélküliséget, mert sok vállalkozás nem képes kitermelni a munkavállalók bérét, így egy részüket inkább utcára teszi.

A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a jelentős minimálbér-emelés mellett bővült a GDP és a foglalkoztatás is: ha az emberek több pénzt keresnek, többet is költenek, és ebből a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások is profitálhatnak. Azt pedig miért is akarhatná bárki, hogy munkavállalók tömegei dolgozzanak alacsony bérért, miközben számos ágazatban vészes munkaerőhiány van. Ha pedig egy vállalkozás valóban nem képes kigazdálkodni a munkavállalói magasabb bérét, az azt jelenti, hogy a cég nem eléggé versenyképes, így nem is nagy kár, ha megszűnik. A béremelés korlátja a termelékenység mértéke, vagyis, hogy egy munkaórában mennyit termel egy munkás. Pogátsa szerint az utóbbi egy-két évben a bérek megközelítették a termelékenységből következő felső korlátot, ami azt jelenti, hogy néhány évig még számíthatunk béremelkedésre, hosszabb távon viszont csak abban az esetben, ha a termelékenység is nő. Amihez viszont magasabb hozzáadott értékű tevékenység kellene, ennek az alapját pedig a megfelelő képzés, a modernizáció, a humántőkébe és a technológiába történő befektetés és a hazai vállalkozások támogatása alapozhatná meg. Ebből a szempontból Pogátsa „siralmasnak” nevezte a magyar gazdaságpolitika irányítóinak teljesítményét: 2002 óta az összes kormány alulfinanszírozta a humántőke-beruházást. A közgazdász ugyanakkor pozitívumot is lát Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozatában, mivel a miniszterelnök azt mondta: magas hozzáadott értékű termelésre van szükség az eddigi alacsony hozzáadott értékű és alacsony bérezésű munka helyett.

Takarékoskodj okosan

Orbán Viktor és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az elmaradó gazdaságélénkítési csomag helyett a céltartalék jelentős megemelését indokolva „eurózónás válságtünetekről” beszélt. Pogátsa Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta, most elsősorban Olaszországért kell aggódni: szélsőséges pártok nyertek a választáson, nehezen tudtak kormányt alakítani, és ez politikai válságtünet. Mindemellett az olasz gazdaság nagyon gyenge, az egy főre számított GDP ma alacsonyabb, mint az euró bevezetése előtt volt, így nem meglepő, ha az olaszok 70 százaléka elutasítja az eurót, és nagy arányban elutasítja magát az Európai Uniót is. Emellett válságba került az olasz bankszektor is: 20 százalékra emelkedett a nem fizető hitelek aránya, ami a normálisnak tekintett 2–3 százalékhoz képest nagyon magas. (Számos cég hitelből működik, a gazdasági megszorítások miatt visszaesett kereslet azonban olyan magas bevételkiesést eredményez, ami fizetésképtelenséghez vezet.) Egy nagybankot már megmentett a csődtől az olasz állam, amit hivatalosan nem is tehetett volna meg, ám erre a tulajdonosok képtelenek voltak. Pogátsa szerint a helyzet hasonló a 2008-as világgazdasági válság kezdetéhez, amikor amerikai bankok mentek csődbe, aminek következtében az eurózónában is válság alakult ki. Ráadásul a közelmúltban a német nagybankról, a Deutsche Bankról is negatív hírek láttak napvilágot. Mindezek alapján egy rossz forgatókönyv esetén kialakuló újabb pénzügyi válságot Magyarországon is kétségkívül megéreznénk – mondta a közgazdász.

Olvasson tovább: