Kereső toggle

Félmillió egyszülős gyerek országa

Kezdeményezés az egyszülős családok segítésére

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarországon legalább 300-350 ezer olyan család él, amelyben egy szülő neveli a gyerekeket – összesen több mint félmilliót. Nekik segít az újonnan létrejött Üllői úti Egyszülős Központ.

Anya, anya! – az én kislányom is így kiabált, ha a játszótéren történt valami. Nem igazán tudta még, mit jelent, akkor tanult beszélni, és ezt hallotta a többi kicsitől. Ma már megmosolyognám, ahogy néztek, mikor odaszaladtam – emlékszik vissza Károly, aki fiatalon megözvegyült, és egyéves gyermekükkel maradt egyedül. Mint mondja, nagy segítséget jelentett, hogy a munkahelye is maximálisan támogatta, és tartalékai is voltak. Miközben veszteségét próbálta feldolgozni, napi szinten szembesült a legkülönfélébb problémákkal. Ezek közül csak a legenyhébb volt például, hogy férfiként a női vagy a férfi mosdóba vigye-e a kislányát, hol lehet hirtelen pelenkázót találni, és persze, hogy kire bízza kislányát, ha éppen a rokonok nem érnek rá? Ha más nem volt, sokszor egy konditerem játszóháza segített a helyzeten.

Dia mindig úgy tervezte, hogy örökbefogadott gyermekei is lesznek, ha férjhez megy. Negyven is elmúlt, de a szerelem csak nem jött. Úgy döntött, társ nélkül is meg szeretné osztani szeretetét valakivel, ezért hajadonként lett egy kislány örökbefogadó anyukája. Szülei kezdetben nem örültek a döntésének, de édesanyja most már el sem tudná képzelni az életét a kisunoka nélkül. Károly és Dia esete nem ritka kivétel. Magyarországon legalább 300-350 ezer hozzájuk hasonló család él több mint félmillió (!) gyermeket nevelve.

Sokféle élethelyzet hozhatja úgy, hogy valaki magára marad gyermekével. Egyre gyakoribb az is, hogy az addig működő kapcsolat felbomlik, amikor beteg vagy sérült baba születik – az egyik fél egyszerűen nem vállalja ezt a nehezített helyzetet, és elmegy. Sajnálatos módon sok nagyszülő kényszerül egyedül nevelni unokáit, legtöbbször azonban még mindig válás miatt jön létre egyszülős család.

Talán nem meglepő, hogy ezeknek a háztartásoknak a döntő többségében (87 százalék) az anya az egyetlen szülő. Az egyszülős családok óriási száma miatt viszont a fennmaradó 13 százalék is mintegy 40 ezer férfit jelent, akik egyedül nevelnek egy vagy több gyermeket. Ez a fajta családstruktúra-változás jelenleg is zajlik, és legalább olyan markáns jellemzője a magyar demográfiai helyzetnek, mint az alacsony születésszám vagy az egyedülállók növekvő aránya. A KSH legutóbbi lapszámunkban említett felmérése (Mikrocenzus 2016) kiemeli, hogy míg az egy szülő gyermekkel típusú családok aránya az összes családban 1980-ig 10 százalék körüli volt, 2011-re 19 százalékra emelkedett, azaz már minden ötödik család ebbe a típusba tartozott.

A 2016-os eredmények 18 százalékot mutatnak. A jelenség mindenképpen figyelmet érdemel, hiszen a következő generáció egyharmada nevelkedik egyetlen szülővel. Ebben a felállásban pedig a kihívások is speciálisak. Annál is inkább, mert az egyszülős családok története szinte mindig tragédiával vagy legalábbis  traumával kezdődik – ahogy Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány kuratóriumi elnöke fogalmaz. Amint létrejön egy ilyen család, rendszerint lelkileg is segítségre van szükségük, emellé viszont azonnal jön egy csomó gyakorlati probléma is. Az egyedül maradt szülőnek sok olyan feladatot is át kell vennie, ami addig nem volt benne a repertoárjában, és egy teljesen új életvitelt kell kialakítania a megváltozott helyzetre szabva.

A szinte minden esetben felmerülő jogi és pénzügyi nehézségek mellett a mindennapok kérdései is sokkal megterhelőbbek lehetnek. Például, hogy mi legyen 10 héten keresztül egy gyerekkel a nyári szünetben? Ez két szülővel sem könnyű, egynek meg sokszor megoldhatatlannak tűnő feladat. Ráadásul számos más országhoz hasonlóan itthon is még mindig egyfajta furcsa stigma egyedülálló szülőnek lenni. A korábbi kormányszóvivő tapasztalata szerint a legtöbb egyedül maradt szülő nagyfokú bűntudattal küzd, és hajlamos úgy érezni, hogy valamit rosszul csinált. A kérdés szinte mindig felvetődik: „Hogy leszek én így képes a gyerekemet normális emberré nevelni?” Nem az van bennük, hogy „én egy hétköznapi hős vagyok, aki két ember feladatát látom el napi 24 órában”, hanem az, hogy „kevés vagyok”.

Többnyire civil szervezetek vállalják ezeknek a családoknak a támogatását, a héten viszont megnyitotta kapuit az a nemzetközileg is kivételnek számító intézmény, amelynek felállítására két éve különített el a kormány nagy összegű célzott támogatást. Az Üllői úti Egyszülős Központ Nagy Anna alapítványának közreműködésével jött létre. Hozzájuk eddig is évente legalább ezer család fordult segítségért, az egyszülős családokban adódó kérdéseket tehát gyakorlatban ismerik, de a centrum kialakítása közben több mint ezerfős kutatást is végeztek, hogy megkérdezzék a szülőktől, mire lenne leginkább szükségük? Amit az első helyen említettek, az az, hogy végtelenül elmagányosodottak. Annyira izoláltnak érzik magukat, hogy leginkább ennek feloldásában várnának segítséget. A központ elsődleges feladata tehát mindenképpen a közösségépítés lesz. De ugyanennyire fontos, hogy legyen hova tenniük a gyereket, amíg elmennek egy tanácsadásra, egy képzésre, vagy beülnek egy segítő csoportba – sorolta a részleteket az alapítvány elnöke.

A központ otthonában, a korábbi Medikus kávéház 770 négyzetméteres épületében a hangulatos kávézó mellett közösségi iroda is működik 8 munkaállomást biztosító mobiliroda-hellyel. Itt az egyedülálló anyukák, apukák nyugodtan intézhetik ügyeiket, dolgozhatnak, miközben a gyermekek felügyelete is megoldott lesz a játszóházban.

A nagyobbaknak nyugdíjas pedagógusok bevonásával korrepetálási lehetőséget is tudnak biztosítani, ha segítségre van szükségük a tanulásban, de szüleik nem engedhetik meg maguknak a különórákat. Ugyanígy a szolgáltatások közé tartoznak a kedvezményes táborozási lehetőségek is.

A központ kínálatában felnőtt szabadidős programok, családi, kifejezetten kamaszoknak szóló, vagy éppen baba-mama programok szintén szerepelnek. A szülők ezen kívül ingyenes jogi, illetve mediációs tanácsadást vehetnek igénybe online bejelentkezés után személyesen, telefonon vagy e-mailes válaszadás keretében. A weboldal infobankjában már most is sok hasznos információ érhető el: a gyermekek után járó ellátásokról, kedvezményekről, az özvegyi ellátásokról, a válással kapcsolatos tudnivalókról, de megtalálhatják a családsegítők és nevelési tanácsadók elérhetőségeit is.

A félmilliárdos állami támogatással megvalósult központ szolgáltatásait az egyszülős családok legalább egy évig ingyenesen vehetik igénybe, de a későbbiekben is csak néhány szolgáltatásért kell majd (kedvezményes) díjat fizetniük a honlapon olvasható tájékoztatás szerint. A következő évek terve természetesen az, hogy önfenntartóvá tegyék a házat, hiszen – mint Nagy Anna hangsúlyozta – felelőtlenség lenne azt mondani, hogy eddig tartott a támogatás, elfogyott a segítség is. Egy személyes tapasztalattal is kiegészítette a most végre megvalósult centrum célkitűzését. Ha valaki egyedül marad – ahogy 11 évig ő is kisfiával –, muszáj megtalálnia, hogy mitől lesz mégiscsak jó ez a helyzet. Még akkor is, ha az ember ilyenkor azt érzi, hogy egy zsákutcába sétált bele, hogy nem működik tovább az élet. Különösen azért, mert amikor az ember föl akar nevelni egy gyereket, nem teheti azt egy konstans, 20 éven keresztül tartó depresszióban és rosszkedvben. Egy gyereknek attól, hogy egy szülője van vagy kettő, pont ugyanúgy joga van nagyon jól érezni magát, vidámnak lenni, könnyednek lenni, és nekünk segíteni kell ebben. És hát magunkon is kell segíteni, hiszen azért még mi is itt vagyunk egy pár évig a földön. Szeretné, hogy a központban létrejövő közösség a lehető legtöbb család számára bátorítást jelentsen: ha az ember az adott pillanatban nem is hiszi el, de mindig föl lehet állni és mindig tovább lehet lépni.

Olvasson tovább: