Kereső toggle

Örömtelen megélhetés

A magyarok harmada él a létminimum alatt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tavaly az egy főre jutó létminimum összege 90 650 Ft volt, a létminimum alatt élők aránya pedig 30 százalékra csökkent. A magyar társadalom további 23 százaléka él a létminimum közvetlen közelében – őket egy váratlan kiadás bármikor a létminimumhatár alá sodorhatja.

A létminimum egy főre eső összege érdemben nem változott az elmúlt években: tavaly 90 650 Ft volt, kétezer forinttal több, mint 2016-ban. Az alig 2 százalékos növekedés nagyjából az élelmiszerárak inflációjának megfelelő emelkedés – mondta el érdeklődésünkre Kiss Ambrus szociológus, a Policy Agenda vezető elemzője. Az intézet 2015 óta végzi a létminimum-adatok számítását, mióta a KSH felfüggesztette az adatközlést, mondván: a létminimum fogalma túlzó a hazai szegénység megítélése szempontjából.

A létminimum értéke egy „örömtelen”, egyik hónapról a másikra élő, tartalék nélküli, alapvető megélhetési minimumra vonatkozik. Ennél nem sokkal lejjebb kezdődik a nélkülözés fogalma. A létminimum értékét a mindenkori alapszükségletek – mindenek előtt egy élelmiszer-normatíva – alapján árazzák be, a különböző összetételű háztartások szerint súlyozva. A tipikus, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimuma tavaly 262 305 Ft volt.

A kiadások szerkezete nem módosult: a háztartások átlagosan jövedelmük 31 százalékát költik élelmiszerre, 22 százalékát lakásfenntartásra, 10 százalékát közlekedésre, 5 százalékát egészségügyre és higiéniára, 7 százalékát telefonálásra, 6 százalékát kultúrára, oktatásra, 3 százalékát ruházkodásra.  

A létminimum helyzete változatlan

Az utóbbi években a létminimum értéke lényegében nem változott, ugyanakkor a létminimum alatt élők aránya jelentősen csökkent. Míg a rendszerváltás idején a lakosság 10 százaléka élt a létminimum alatti jövedelemből, 2015-ben már a 41 százaléka, 2016-ban a 36, tavaly pedig a 30 százaléka – a legutóbbi aránnyal sikerült visszatérnünk a gazdasági válság előtti, „békebeli” szintre. Kiss Ambrus szerint ez a béremelések – elsősorban a minimálbér- és a garantált bérminimum-emelések – hatásának köszönhető, miáltal azok a személyek, akik a minimálbér környékén kerestek, átsorolódtak a létminimum felett élők táborába.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: