Kereső toggle

Ellenzéki hullámvasút

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hódmezővásárhely után az ellenzéki pártok inkább egymás lejáratásával gyártottak vezető híreket.

A váratlan hódmezővásárhelyi ellenzéki győzelem után országos méretekben nem erősödött az ellenzék, és nem gyengült a kormányoldal, legalábbis az elmúlt napokban megjelent kutatások, a Závecz Research, az Idea és a Publicus Intézet méréseinek átlaga alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy a Fidesz–KDNP szavazói a folyamatosan adagolt – és jellemzően Simicska Lajos médiája által robbantott – különféle botrányok ellenére sem bizonytalanodtak el, a kormányváltást akaró szavazók egy része pedig a „Lázár János városában” aratott siker ellenére sem tudja, melyik ellenzéki pártot támogassa. Ez utóbbi jelenség talán mégsem meglepő, elég, ha számba vesszük, miként politizálnak és taktikáznak sokszor egymás ellen is a kormányváltásra készülő formációk.  

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a március 15-ei ünnepi beszédében jelentette be, hogy tárgyalásra hívja a parlamenti küszöb átlépésére esélyes ellenzéki pártokat, az MSZP–Párbeszédet, az LMP-t és – ez volt igazán hírértékű – a Jobbikot is, hogy az Orbán-rendszer lebontásáról beszéljenek az április 8-a után megalakuló új országgyűlésben. A Hetek információi szerint Gyurcsány szokása szerint nem sokakkal egyeztetett a bejelentés előtt, az MSZP, illetve a Párbeszéd kommunikációs vezetői például nem tudtak előre a DK-elnök terveiről. A Jobbik gyorsan reagált: az atv.hu megkeresésére közölték, nem vesznek részt a tárgyaláson. Ettől függetlenül a megbeszélés nélkülük is lezajlott, ám nem volt benne sok köszönet. Amellett, hogy a résztvevők elismerték, gyakorlatilag nem jutottak előre, az LMP-s Vágó Gábor részegséggel vádolta meg a DK-s házigazdákat, akik válaszul bejelentették, feljelentést tesznek Vágó ellen. Vágó másnap az ATV-ben kényszerült nyilvános bocsánatkérésre, mire Gyurcsányék elálltak a potenciális szövetséges feljelentésétől.       

Az LMP társelnökei, Szél Bernadett miniszterelnök-jelölt és Hadházy Ákos hétfő este egy benzinkút büféjében tanácskoztak a Jobbik elnökével, Vona Gáborral és Szabó Gábor pártigazgatóval a választási stratégiák összehangolásáról. A Jobbik elnöke kedden közölte, nem jött létre megállapodás a két párt között. Vona szerint pártja nyitott az LMP felé, szükséges is tárgyalni, hiszen „sok problémát kell rendbe tenniük” közösen, a Jobbik azonban önállóan indul a választáson, és helyi szinten sem kötnek megállapodásokat. A párt alelnöke, Toroczkai László ugyanakkor Vonával ellentétben éles szavakkal nyilatkozott az LMP-ről. Azt mondta, a zöldpárt úgy viselkedik, mint egy politikai prostituált. Ennek ellenére kedden Ungár Péter LMP elnökségi tag az ATV-ben bejelentette: a Veszprém 2. számú választókörzetében visszaléptetik jelöltjüket a jobbikos Kepli Lajos javára.

Kedd egyébként is a furcsa visszalépések napja volt: miközben az LMP vezetői arról beszéltek, hogy mivel a teljes ellenzéki összefogásra nincs esély, a maguk részéről lezártnak tekintik a tárgyalásokat, az LMP 18. kerületi jelöltje bejelentette: visszalép a szocialista Kunhalmi Ágnes javára. Az LMP elzárkózása a további tárgyalásoktól annak fényében jelentős, hogy az utóbbi napokban a baloldali pártok azt kommunikálták, a Jobbikkal való összefogás nélkül is létrejöhet a kormányváltás, feltéve, hogy az LMP konstruktív lesz.

Ami a kutatóintézetek méréseit illeti: a Republikon szerint „nincs átfogó visszalépési megállapodásra szükség a Fidesz kisebbségbe szorításához”, hanem elég, ha a választók egy része átszavaz az esélyes jelöltre, a Publicus szerint ez csak rendkívül magas, 75-80 százalékos választási részvétel mellett képzelhető el. (Magyarországon az eddigi legmagasabb részvételi arány 73,5 százalék volt a 2002-es választás második fordulójában.)

Ezzel szemben a Závecz Research azzal is számol, hogy megfelelő mozgósítással a Fidesz akár ismét kétharmadot szerezhet, és hasonló következtetésre jutott egyébként a billegő egyéni körzetekben méréseket végző Közös Ország Mozgalom is. A Závecz-kutatás még egy szempontból érdekes: a négy jelentősebb ellenzéki pártból hármat (az MSZP-t, az LMP-t és a DK-t) a parlamenti bejutási küszöb közelébe méri (ami az MSZP–P közös lista esetén 10, a többi párt esetében 5 százalékos).

Gyurcsány Ferenc ugyanakkor egy ellenzéki többségű új parlamenti helyzetről sem festett túlzottan pozitív képet. A Civil Rádióban a DK-elnök azt mondta, reális forgatókönyvnek tartja, hogy a Fidesz veszít 30-40 mandátumot és ezzel elveszíti parlamenti többségét. Mivel nem talál koalíciós társat, kisebbségi kormányzás jöhet mindaddig, míg az elhúzódó ellenzéki tárgyalások végén új választás következik. Gyurcsány Németországot hozta fel példaként, ahol a választási patthelyzet után hat hónapig tartottak a tárgyalások. Ilyen szituáció Magyarországon még nem volt, és nem kérdéses, hogy megviselné az országot, de a DK elnöke szerint ez még mindig jobb, mint a jelenlegi helyzet.

Olvasson tovább: