Kereső toggle

Rizikózó baloldal

Megugorja-e a 10 százalékos küszöböt az MSZP?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sem a DK, sem az MSZP nem aggódik országos listája miatt az egyéni körzetek kapcsán, a szocialisták ugyanakkor továbbra is elhibázottnak tartják, hogy az összefogás nem teljeskörű.

 

Az MSZP elnöksége azt javasolja a párt országos választmányának, hogy a szocialisták közös listán induljanak a Párbeszéddel az áprilisi parlamenti választáson, tudta meg az atv.hu több forrásból.

A döntés azért fontos, mert ha tényleg így indulnak, akkor az MSZP–Párbeszéd a listákra adott szavazatok 10 százalékának megszerzésével kerülhet be a parlamentbe. Ami az MSZP „fénykorában” nem jelenthetett volna problémát, ám a decemberi átlagolt adatok, vagyis a legfontosabb 7 közvélemény-kutató cég mérései alapján kétséges: az MSZP 12, míg a Párbeszéd 1 százalékon áll, az összesített 13 százalék pedig mérési hibahatáron belül van a bejutást jelentő 10 százalékhoz képest. Ráadásul bizonyos elemzői vélemények szerint tovább rontja az MSZP – és a DK – esélyeit az egyéni körzetek egymás közti felosztása.

A két párt tavaly abban állapodott meg, hogy a 106 egyéni körzetből 60-ban az MSZP, 46-ban a DK indít jelöltet úgy, hogy a nem „saját” körzetekben kölcsönösen a másik párt emberét támogatják. Emiatt azonban a DK-s egyéni körzetben értelemszerűen nem lesz a szavazólapon MSZP-s jelölt, (és fordítva), így a szocialista szimpatizáns esetleg részt sem vesz választáson, vagy részt vesz, de a pártlistán sem szavaz az MSZP-re. (És ugyanez igaz lehet a DK-ra az MSZP-s egyéni körzetekben.)

Az MSZP nagyon komoly veszélyt lát a körzetek felosztásában, de nem azért, amit az előzőekben felvetettünk, hanem azért, mert úgy vélik, főleg vidéken sok olyan szavazó van, aki az MSZP egyéni jelöltjére akar voksolni, ám ha nem lát szocialista indulót, nem biztos, hogy szavazatát adja a demokratikus oldal – többnyire a DK – jelöltjére. „Ezért szorgalmaztuk mindvégig a »közös jelöltek, közös lista, közös miniszterelnök-jelölt konstrukciót«, hiszen ez a szavazatmaximalizálás legeredményesebb módja”, válaszolta megkeresésünkre az MSZP sajtóosztálya.

Abban ugyanakkor a szocialisták nem látnak veszélyt, hogy MSZP-s egyéni jelölt híján híveik ne szavaznának a párt listájára: „A választó két papírt kap a kezébe, mielőtt bemegy a fülkébe: az egyiken az egyéni jelöltek, a másikon a pártlisták szerepelnek. A szocialista szimpatizánsok be fogják húzni az X-et a listánk mellé akkor is, ha az adott körzetben nem mi állítottunk egyéni jelöltet, ebben biztosan vagyunk” – tudatta lapunkkal az MSZP. 

A Demokratikus Koalíció szerint sem származik hátrányuk abból, hogy az MSZP-nek „átadott” egyéni körzetekben a szavazólapon nem lesz rajta a DK logója az egyéni jelöltek között. „A pártlisták között természetesen ott lesz a DK logója, mint ahogy az MSZP által indított egyéni jelöltek szórólapjain is”, mondta a Heteknek Gréczy Zsolt. A DK szóvivője hozzátette, pártja az MSZP-s egyéni körzetekben is intenzív „listás kampányra” készül.  

Változik a szabály

Bár alig két hónap van hátra a választásig, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a múlt héten elfogadta az országos lista kiesésével kapcsolatos iránymutatást. A testület szerint törölni kell annak a pártnak az országos listáját, amelyik egy vagy több jelölt kiesése miatt a szavazás megkezdéséig bármikor nem éri el a törvényben foglalt minimumot. Országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. A hír kapcsán megjelent elemzések azt emelték ki, hogy ezzel tovább nehezedik az ellenzéki pártok összefogása, mert ha valamelyik kisebb párt listája a visszalépések miatt 27 alá csökken, jelentős költségvetési támogatástól esik el. Ha viszont ezt elkerülendő nem lépteti vissza az egyébként nem győzelmi esélyes jelöltjét, nem áll elő az ideális helyzet, hogy 1 kormánypárti jelölttel szemben 1 ellenzéki induljon.

László Róbert választási szakértő lapunk megkeresésére közölte: csupán iránymutatásról van szó, ami orientálja majd a választási szerveket, de ha előállna ilyen konkrét eset, a végső szót a Kúria fogja kimondani. Másrészt, tette hozzá László, az elmúlt években minden ellenzéki párt úgy készült, hogy legalább 27 jelöltjét versenyben kell tartania ahhoz, hogy országos listájára a választás napján szavazni lehessen. Ha nem így lett volna, nem vált volna alapvetéssé, hogy az ellenzéki koordinációban csak legalább 27 jelölttel lehet részt venni. „A nyilvánosságban senki nem állt elő olyan javaslattal, hogy bizonyos ellenzéki pártok indítsanak el legalább 27 jelöltet, és majd ha bejegyezték az országos listájukat, elég, ha alig néhány marad állva közülük. Ellenkezőleg. Ebben a százmilliós nagyságrendű kampánytámogatásnak is szerepe lehetett, de minden szereplő úgy készült, hogy legalább 27 aspiránsnak versenyben kell maradnia, a mentő megoldási javaslat pedig az volt, hogy a számukra bizonyosan nem nyerhető kerületekben egymás ellen is induljanak el.” Éppen ezért a Political Capital munkatársa szerint az NVB iránymutatása nem szűkíti az ellenzéki esélyeket.

Olvasson tovább: